szórakoztató infografikai blog

Hány Földre lenne szükségünk, ha...

2016. október 28. - zoltan galantai phd

globe-icon.png... mindenki azon az életszínvonalon akarna élni, mint egyes, iparilag fejlett társadalmak? A válasz meglehetősen látványos, maga a kérdés pedig lényegében arra vonatkozik, hogy mekkora az egyes országok ökológiai lábnyoma, és nem csak az az elgondolkoztató, hogy túlságosan is nagy. Hanem az is. hogy mindet egybevetve már most is kevés számunkra a Föld. Emellett ott van pl. a más bolygók (=Mars) terraformációja, vagyis földszerűvé alakítása és lakhatóvá tétele is - ezzel az elképzeléssel kapcsolatban azt érdemes észrevenni, hogy mivel a Mars felszíne kb. ugyanakkora, mint aktuálisan a szárazföldjeink, ezért azt sem tartana sokáig kinőni. Vagyis: ezek szerint alapvetően nem a terjeszkedés, hanem a környezettudatosság a megoldás. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.ecoclimax.com/2016/08/how-many-earth-do-we-need-if-worlds.html

hany-fold.jpg

Mekkora az USA részesedése a világ GDP-jéből? És az EU-é?

gdp-arrows.pngBár az USA még mindig a világ legnagyobb gazdasági hatalma, a jelentősége relatíve azért nem keveset csökkent az utóbbi harminc évben - miközben az EU, ha összeadjuk egyes országai teljesítményét, akkor nagyon elöl van. Ami az Amerikai Egyesült Államokat illeti, ez az 1980-as években a világ GDP-jének durván egyharmadát adta, míg Kína 5 százalékot. Ma kevesebb, mint egynegyed a részesedése, míg Kínáé már 15 százalék (vagy valami ilyesmi, és azért fogalmazok ilyen óvatosan, merthogy a GDP-nek többféle, nem teljesen egyforma mérése létezik). A lényeg viszont emellett mindenképpen az, hogy az EU a fentebbi számítás szerint az USA 23,32 százalékához képest 22, 41 százalékot teljesít, és mint ilyen, a világ második legnagyobb gazdasági hatalma - alig valamivel lemaradva a legnagyobb mögött. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://bigthink.com/strange-maps/bye-bye-american-pie?

 usa-gdp-map.jpg

 

Tényleg jó ötlet az elektromos autó Európában?

electric-car.pngHa a felmelegedés elleni eszközként kívánjuk használni, akkor attól függ - ugyanis nem csak azt kell figyelembe venni, hogy például az akkumulátorok előállítása mennyire járul hozzá a környezetszennyezéshez/felmelegedéshez. Hanem azt is - és ezen fordul meg minden -, hogy az elektromos energia előállítása mennyire környezetbarát. Az alábbi térképen az látható, hogy a különböző európai országokban végső soron több, kevesebb vagy nagyjából ugyanannyi üvegházhatás-gázt eredményez-e az autókhoz felhasznált elektromosság, mintha fosszilis tüzelőanyagot használnánk, ugyanis ha mondjuk olajat vagy éppen szenet égetünk el ahhoz, hogy maga a jármű aztán környezetbarát legyen, akkor nem vagyunk előrébb. Nagyításért kattintson a képre.

https://jakubmarian.com/where-in-europe-is-electric-car-a-good-idea/

electric-cars.jpg

Várható életkor Európában és Magyarországon

olders.jpgMagyarország abból a szempontból, hogy mennyi egy 2015-ben született gyerek várható élettartama, nagyjából az európai középmezőnyben van a maga 75 évével: vannak országok (elsősorban kelet felé), ahol 4-5 évvel kevesebbre lehet számítani, míg a nyugatabbra eső, illetve északi országokban akár 5 - 8 évvel is tovább élhetnek az emberek. Ebből a szempontból Görögország persze kivétel a 81 évvel, és persze akadnakolyan anomáliák is, mint amilyen Galsgow, ami persze nem ország, hanem csak város: itt az átlagéletkor évtizedekkel kisebb, mint a környező részeken - ki tudja, miért. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/152242235708/life-expectancy-at-birth-in-europe-2015

varhato-eletkor.png

Melyik országok adják a legtöbb támogatást a szülőknek?

parents.pngPéldául mi. A különböző OECD-országok olykor látványosan eltérő nagyságú támogatást nyújtanak az újonnan született gyerekek családjának (=az apának és anyának). Van, ahol hosszabb időtartamú, de nem teljes fizetést biztosítanak, ha az anya (vagy apa) otthon akar maradni; másutt rövidebb időre ugyan, de teljes fizetést kaphat a szülő. Észtországban vagy éppen, hogy haza beszéljünk, Magyarországon akár három évig otthon maradhatunk, és eközben kb. a fizetésünk felét megkapjuk, és általában véve is a közép-, illetve kelet-európai országok a legnagyvonalúbbak, míg a skála másik végén az USA található nulla kedvezménnyel, és ezzel az egyetlen ilyen OECD-ország. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/10/daily-chart-10?f

 tamogatas-a-szuloknek.png

A kalózok eltűnése felmelegedés okoz

piracy_icon.pngVagy legalábbis erről jelent meg a Forbes-ban egy cikk néhány éve, amely arra akarta felhívni a figyelmet, hogy az ok-okozatisággal mindig óvatosan kell bánni. Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy valóban igaz, hogy miközben a kalózok száma csökken a világtengereken, aközben nő a Föld átlaghőmérséklete - csak éppen abból, hogy a két dolog egyszerre történik, nem biztos, hogy az egyik az oka a másiknak. Lehetséges az is, hogy semmi összefüggés nincs közöttük. Vagy éppen az, miként valószínűleg ebben az esetben is, hogy ugyanaz a mechanizmus: az, ahogy az ember egyre inkább az uralma alá hajtja a bolygónkat, és egyre inkább az élet minden területére kiterjedő kontrollt gyakorol, oda vezet, hogy a kalózkodás eltűnőben van, és ezzel párhuzamosan, de nem a kalózkodás eltűnése miatt, egyre melegebb lesz.Nagyításért kattintson az alábbi képre.

 http://www.forbes.com/sites/erikaandersen/2012/03/23/true-fact-the-lack-of-pirates-is-causing-global-warming/#7c854979a231

kaloz-felmelegedes.jpg

Hol van Európa földrajzi közepe?

compass-icon.pngAttól függ: például nem mindegy, hogy a földrajzi Európáról (kb. a kontinens) vagy a politikairól beszélünk-e. Meg, hogy Törökország például ide számít-e (és ha igen, akkor milyen mértékben); és hogy melyik szigeteket vesszük figyelembe, és hogyan. És így tovább. Úgyhogy nem különösebben meglepő módon több, mint fél tucat hely jöhet számításba mint Európa közepe - és még egy magyar is van közte. A legrégebbi jelölt a lengyel Suchowa 1775-ből; az 1800-as években a Monarchia térképészei a mai Romániában vélték megtalálni; a 20. század elején a németek Drezda mellett, és 1992-ben mi, magyarok Tállyát neveztük meg Tokaj környékén, mint Európa földrajzi közepét (bár ez egyelőre nem vált széles körben támogatottá a határon túl, és az alábbi térképrészleten sem szerepel). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://bigthink.com/strange-maps/498-monumental-drift-europes-many-midpoints

europa-kozeppontja.jpg

Hol a legdrágább üzletet nyitni?

shopping-bag-icon.pngEgy vásárló utcában természetesen mindig többe kerül, mint egy félreesőbb hely - és a vásárló utcákon belül is van az a top 10-es kategória, ahol igencsak mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha azt szeretnénk, hogy az emberek a mi kirakatunk előtt is elsétáljanak. New Yorkban, a a legdrágább helyen egy négyzetlábnyi (vagyis durván 30x30 cm) területért évi 3500 dollárt kérnek el (ami ismét csak nagyon hozzávetőleg valahol 1 millió forint körül járhat); és ez egy alig 10 négyzetméteres helyiség esetén is 100 millió forint körül lenne. Ugyanekkor a tizedik legdrágább helyen, a bécsi Kohlmarkton "csupán" kevesebb, mint 500 dollárba kerül egy négyzetlábnyi terület. Persze azt is érdemes észrevenni, hogy a 10-ből 7 ilyen extrémdrága bevásárló utca még mindig a "nyugati világban" található. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/6211/the-worlds-most-expensive-retail-locations/

retail_locations_n.jpg

A leghosszabb nonstop repülőutak

air-plane.pngAz alábbi térkép a leghosszabb olyan, leszállás nélküli légi utakat tünteti fel 2014-es adatok szerint, amelyre mi is jegyet vehetnénk. A távolsági rekordot eszerint a Sydney - Dallas vonal tartja: itt a 8578 mérföld megtételéhez (ami jócskán több 10 ezer km-nél) 15 és fél órára van szükség. Ha pedig az alapján mérjük, hogy mennyi ideig kell a levegőben tartózkodnunk, akkor a Johannesburg - Atlanta távolság a rekorder: a 8439 mérföldhöz nem kevesebb, mint 17 órai repülés szükséges. És azt is érdemes kiemelni, hogy a leghosszabb légi utak közül egyik sem Európából indul. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://www.dailymail.co.uk/travel/travel_news/article-3009191/Intrepid-traveller-inspired-15-hour-flight-creates-fascinating-map-world-s-longest-non-stop-journeys-NONE-stop-Europe.html

longest-non-stop-flights.jpg

Mennyire tartod magadat európainak?

european_union.pngRöviden: nem nagyon (sőt). A felmérés arra kérdezett rá, hogy az egyes európai országok lakosai mennyire gondolják úgy, hogy a legfontosabb vagy második legfontosabb csoport, amihez tartoznak, az "európai", a válasz pedig az, hogy nálunk például az emberek 0 - 5 százaléka (és ez persze nem csak ránk jellemző). Párizs környéke vagy például Németország egyes részei ebből a szempontból ugyan jobban teljesítenek (akár 10 - 13 százalék), és akad olyan régió is, ahol a lakosságnak akár az egyötöde, de mindent egybevetve az "európaiság" a jelek szerint ma nem számít erős hívó szónak. Interaktív részletekért kattintson az alábbi térképre.

http://www.atlasofeuropeanvalues.eu/new/europa-regio2.php?c2=europe&map%5B%5D=2534&map%5B%5D=&map%5B%5D=&map%5B%5D=&map%5B%5D=&map%5B%5D=&map%5B%5D=&button=

europeansjpg.JPG

A világ legjobb egyetemei számítógép-tudományban: már nem az angolszászok

compu-sci.pngHanem jelenleg már a svájci ETH Zürich vezeti a ranglistát, ahol a top 100-ba csak 37 angol vagy amerikai jutott be - bár ez a "csak" azt jelenti, hogy az egyharmadot azért még mindig ők adják. Érdekes módon az angol és amerikai felsőoktatási intézmények minden egyéb területen jobban teljesítenek ennél. Mint ahogy az is érdekes, hogy a svájciak mellett 23 más ország is ott van a 100-as listán, és míg a franciák a nyolcadik, addig a németek a kilencedik helyet tudták megszerezni (és előttük - Svájc kivételével - csak angolszászok vannak). Interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://knoema.com/vqqofbe/world-s-best-universities-in-computer-science

world_best_universities_in_computer_science.png

Mélytengeri bányászat

deep-sea-mining.pngMéghozzá interaktív térképen, ahol az egyes "esettanulmányokkal" kapcsolatban lekérdezhetjük pl. a hajók GPS-koordinátáit is. Jelenleg több, mint 1 millió négyzet km tengeralatti területre van beadva bányászati igény, A bányászati mélység kb. 1,5 és 4 km közötti, és aranyat, rezet, mangánt, kobaltot stb. hoznak fel a valahai hidrotermális kürtőkből - eközben persze súlyosan károsítva az óceáni ökoszisztémát is, úgyhogy a Greenpeace meg a Deep Sea Mining Campaign meg is próbál fellépni ez ellen. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://deepseaminingwatch.msi.ucsb.edu/#!/home?view=5.616|-159.9609|2||1238|610&layers[]=vessel-tracks&layers[]=isa-areas&layers[]=labels

tengeralatti-banyaszat.JPGtengeralatti-banyaszat2.JPG

 

Milliomosnak születettek országa

orokolt-gazdag.pngKétféleképpen lehet nagyon gazdagnak lenni: vagy saját erőből, vagy pedig mert a megfelelő családba születünk. Egyes országok gazdagjaira inkább az előbbi megoldás jellemző (leginkább Oroszországra, Kínára, Angliára és persze az USA-ra - ebben a sorrendben), máshol viszont az örökölt vagyon dominál - méghozzá sokak számára talán meglepő módon a leginkább Ausztriában. Itt a gazdagok majdnem fele "ezüstkanállal a szájában született", de Svédországban is több, mint a 40, míg Indiában és Németországban több, mint a 30 százalékuk ilyen. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/6165/where-the-super-rich-inherit-their-wealth/

orokolt-gazdagsag.jpg

Ki van a halálbüntetés mellett Európában?

death-penalty.pngAmikor nem régiben Erdogan felvetette a visszaállítását, akkor ismét előtérbe került a halálbüntetés kérdése. Az EU egyértelműen nem támogatja, ami viszont nem jelenti azt, hogy egyesi országok lakossága szükségképpen egyetért ezzel, és ami azt illeti, Törökországban például szinte mindenki (92 százalék) a halálbüntetés mellett lenne. De Romániában is majdnem ugyanannyian (91 százalék), míg nálunk a szavazók kétharmada. Nyugat-Európában viszont általában inkább ellene vannak. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/151558285186/support-for-the-death-penalty-in-europe

halalbuntetes-europaban.png

Afganisztán: 15 év sikertelensége

afghanistan-icon.pngMéghozzá mind pénzügyi, mind humanitárius szempontból sikertelenség. Amióta szeptember 11-re válaszul az USA megtámadta Afganisztánt, mintegy 100 milliárd dollár költöttek különböző külföldi kormányok  a béke és biztonság megteremtésére/fenntartására. Az USA-nak pedig eddig mintegy 700 milliárd dollárjába került a dolog, és volt olyan időszak, amikor 130 ezer külföldi katona állomásozott az országban. Az eredmény azonban - sajnos - nem meggyőző: mostanra 1,2 millió afgán menekült el, jelenleg itt a világon a negyedik legalacsonyabb a várható élettartam, és míg 2005-ben a halálozások 0,6, addig 2015-ben a 10 százaléka következett be háborús cselekmények miatt. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/10/daily-chart-3?

afganisztan-15-evvel-kesobb.png

 

Mekkora? Törpebolygók és Texas

Becsapós összehasonlítások

astroid-moon-planet.pngA különböző területek/nagyságok összehasonlítgatása mindig is népszerű téma volt, mert érzékletessé teszi, hogy mi mekkora. Ezúttal azonban még izgalmasabb a dolog, ugyanis az összehasonlítás azt is megmutatja, hogy mennyire félrevezető lehet az ilyesmi..Az alábbi ábrán az látható, hogy mekkora Texashoz képest (belülről kifelé haladva) a Ceres, a Plútó és a Hold - és első ránézésre, gondolom, kellőképpen meggyőző is. Csak éppen ne feledjük, hogy Texas gyakorlatilag kétdimenziós, míg a törpebolygók megközelítőleg gömb alakúak, tehát az előbbi esetében hozzávetőleg valóban látjuk a felületet (Texas: kb. 700 ezer km, vagyis kb. hét magyarországnyi), a törpe bolygók esetében viszont nem, és a képen szereplő legkisebb törpe bolygó, a Ceres felszíne is durván 2 millió 8 ezer négyzetkilométer. Azaz hozzávetőleg négyszer (!) nagyobb Texasnál. Bónuszként: a Merkúr és az Atlanti-óceán - ábra az 1950-es évekből.

http://blog.wolfram.com/2015/03/02/a-big-year-for-dwarf-planets/

ceres-texas.jpg

https://nemfrog.tumblr.com/post/113034077767/fig-4-size-of-mercury-compared-to-the-atlantic

mercur-atlanti-ocean.JPG

 

A világ négy, azonos GDP-nagyságú régióra osztva

world-economy.pngEz a térkép többek között azért érdekes, mert jól megmutatja, hogy jelenleg az USA milyen erős - mint ahogy megmutatja azt is, hogy Európa némi kiegészítéssel (ld. Kanada) szintén az. Illetve az egyik ázsiai régió is az (leginkább Kínának, illetve Japánnak és Dél-Koreának köszönhetően). Persze lehetségesek lennének más olyan felosztások is, ahol mindegyik színre a világ GDP-jének egynegyede jutna, de valószínűleg ez tükrözi a legjobban kulturális, gazdasági és történeti kapcsolatokat. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/151382365315/four-regions-with-the-same-gdp

4-regio-gdp.png

Németország 26 évvel később

Sok szempontból még mindig kettő

germany-128.pngMiközben a volt keletnémeteknek a háromnegyed, aközben a volt nyugatnémeteknek csupán a fele gondolja úgy, hogy az egyesítés sikeres volt, és a különbségek sok szempontból nagyon is élesek még ma is a két rész között. Ilyen például a menekültekhez való viszony - a nyugati részek sokkal befogadóbbak. Mind a magasabb munkanélküliség, mind az alacsonyabb jövedelem továbbra is inkább a keleti részre jellemző; mint ahogy ismét csak a keleti rész, ahol kisebb a fiatalok aránya; de említhetnénk akár a szélsőjobboldali eszmék népszerűségét is a volt NDK területén vagy éppen azt, hogy a volt keletnémetek inkább sátorban, míg a volt nyugatnémetek inkább lakókocsiban kempingeznek... Miközben a keletnémetek inkább beoltatják magukat influenza ellen. További részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/10/03/germany-reunified-26-years-ago-but-some-divisions-are-still-strong/

nemetorszag-migrant.jpg

 nemetorszag-munkanelkuliseg.pngnemetorszag-jovedelmek.pngnemetorszag-szelsojobb.pngnemetorszag-fiatalok.pngnemetorszag-sator.pngnemetorszag-flu.png

Nobel-díj az ősz hajúaknak

nobel-icon.gifA jelenlegi tendenciák szerint évről évre mind idősebbek lesznek a Nobel-díjasok - az egyetlen Béke-Nobel kivételével. Közgazdasági Nobel-emlékdíjat például soha egyetlen, 50 évesnél fiatalabb sem kapott, és van egy olyan kitüntetett is, aki 90 éves korában nyerte el a díjat (Leonid Hurwicz). A 112 irodalmi Nobel közül mindössze 9 került 50 évesnél fiatalabbhoz. 2000 óta a fizika, kémia és orvostudomány díjazottjainak 8 százaléka volt 50 év alatti, míg száz évvel korábban 36 százalék - amiben minden bizonnyal az is szerepet játszik, hogy ma sokkal tovább tanulnak az emberek a kutatás megkezdése előtt. Illetve az is, hogy ma az elméleti helyett a kísérleti eredmények díjazottjai dominálnak, és a Nobel-bizottság kivárja, hogy az eredményeik valóban forradalmasítják-e az adott területet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/10/daily-chart?

nobel-oreg.png

Melyik OECD-országban él szegénységben a legtöbb gyerek?

mother_son_family.pngNem pontosan ott, mint ahol valószínűleg gondolnánk. A listát ugyanis Izrael vezeti 28,5 százalékkal, és csak utána következik Törökország egészen kicsit lemaradva (28,4 százalék) és Mexikó (25,8 százalék). A felmérés készítői annak megállapításához, hogy a gyerek jól vagy rosszul él-e, azt nézték, hogy ki nő fel olyan családban, amely kevesebbet keres a populáció átlagjövedelmének felénél. A listát amúgy - nem különösebben meglepő módon - Nagy-Britannia, Németország és Dánia zárja. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4191/global-child-poverty-rates-in-perspective/

child-poverty.jpg