szórakoztató infografikai blog

A Föld út nélküli részei

2016. december 30. - zoltan galantai phd

road-icon.pngJelenleg a Föld felszínének még a 80 (!) százalékán nincs út, viszont az utak még így is mintegy 600 ezer különálló részre osztják fel. Ökológiailag persze azok a legértékesebbek, amelynek a környékén egy sincs. Ugyanis ezeken a legnagyobb a biodiverzitás (kb. az életformák gazdagsága) - viszont miként az alábbi térképekből is kiderül, az "úttalanság" csupán szükséges, de önmagában nem elégséges feltétel. Mivel az utak hatása (zaj, környezetszennyezés stb.) nem csak a közvetlen közelükben érvényesül, ezért az alábbi térkép készítői úgy számoltak, hogy egy terület akkor "úttalan", ha egy km-es körzetében nem vezet út. Ami egyben azt is jelenti, hogy ma még a szárazföldek 132 millió négyzetkilométeréből nem kevesebb, mint 105 millió ilyen. A nagy kérdés persze az, hogy ez a jövőben hogyan fog változni - és milyen hatással lesz a biodiverzitásra. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

http://news.nationalgeographic.com/2016/12/map-roadless-development-conservation/

roadless-areas1.jpgroadless-areas2.jpg

A világ 61 megaegyeteme

university-icon.jpgMármint a hallgatói létszámot tekintve mega. Az első helyen az Indira Gandhi National Open University áll - ez a távoktatásnak köszönhetően 3,5 millió (!) hallgatóval rendelkezik, míg a második legnagyobb, a Bangladesh National University 2 millióval (itt valójában intézmények egész sora tartozik a névhez, tehát ezt sem úgy kell elképzelni, mint egy Budapest méretű kampuszt). Majdnem ugyanennyi hallgatója van a török Anadolu University-nek is, és az első, nyugati országban működő egyetem, a City University of New York a maga félmillió diákjával csak a 13. harmadik helyet tudta megszerezni. A 61., vagyis esetünkben utolsó helyen a University of Bologna áll - ide 80 ezren járnak (ami magyar szemmel nézve még mindig elképzelhetetlenül nagy). Mindenesetre érdemes elgondolkozni rajta, hogy a mennyire más modellek is lehetségesek az általunk természetesnek tekintett, általában földrajzilag koncentrált és viszonylag (de csak viszonylag) kis lélekszámú egyetem mellett. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/154978630154/the-top-61-universities-by-student

(a szabad szemmel megkülönböztethetetlen klasztereket kör jelöli)

legnagyobb-egyetemek.png

Ahol több a keresztény, ott többet járnak iskolába

school-icon_1.pngA világ átlagát tekintve egy keresztény 9,3 évet tölt iskola padban, míg azokban az országokban, ahol a keresztény vallás kisebbségben van, csupán 7,3 év az átlag, de helytől függően persze elég nagyok az ingadozások. Az USA-ban, ahol a 2010-es 267 millióról 250-re 287 millióra fog emelkedni a kereszténység híveinek száma, ez majdnem 13 év tanulást jelent (a keresztény többséggel rendelkező országok közül egyébként Németország a listavezető 13,6 évvel). Ugyanekkor a szub-szaharai Afrikában, ahol a néhány évvel ezelőtti 510 millió helyett a század közepére várhatóan 1,1 milliárd keresztény lesz, átlagosan alig 6 évig tanulnak. De természetesen óvatosan kell bánni az afféle közvetlen és direkt összefüggések feltételezésével a tanulás és a vallás között, mint mondjuk: a sok oktatás kereszténnyé tesz (vagy fordítva), mert attól, hogy együtt jelennek meg, nem szükségszerű, hogy az egyik a másik oka legyen. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://pewresearch.tumblr.com/post/154722203933/globally-christians-have-spent-93-years-in

vallas-es-iskola.JPG

Nekünk Szovjetunió kell

communist_star.pngDecember 26-án volt 25 éve, hogy a Szovjetunió hivatalosan megszűnt/felbomlott, és egy most decemberi felmérés szerint az ottaniak közel kétharmadának (egészen pontosan 63 százalékának) még mindig "negatív", és ezen belül is 32 százaléknak "nagyon negatív" érzései vannak ezzel kapcsolatban, míg alig 15 százalék találja "pozitívnak". Ami két szempontból is elgondolkoztató: egyfelől - természetesen - amiatt, hogy ezek szerint három emberből kettő nem örül neki, hogy a Szovjetunió megszűnt. Másfelől azért, mert ismét csak ezek szerint a volt szovjetek többsége számára a "kapitalizmusba való átmenet" nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7322/25-years-soviet-union-collapse-ussr/

25_years_soviet_union_collapse_ussr.jpg

Oroszország népszerűsége: mintha megint hidegháború lenne

cold_war.pngMármint az amerikaiak szerint. 1986-ban, a hidegháború idején az USA-ban egy maximum 100-as listán 31-re értékelték az oroszokat abból a szempontból, hogy mit éreznek irántuk (igaz, korábban volt ez 25 is), de aztán 1990-re: még a Szovjetunió széthullása előtt ez az érték egészen 59-ig emelkedett. Azóta viszont nagy általánosságban folyamatosan romlik, és miközben nyáron még 40 volt, most már csak 32. Ugyanekkor Kína 41, Dél-Korea 53, Mexikó 55, Japán 60 és Kanada 76 pontot kapott (igaz, Észak-Korea csak 20-at). Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/12/21/russias-popularity-hits-30-year-low-in-u-s-new-poll-finds/

america-russia-poll-30.gif

america-other-countries-poll.png

Több, mint hat helyett kevesebb, mint három gyerek: mikortól?

new-born-baby-icon.pngA különböző országokban és különböző időpontokban eltérő hosszúságú időt vett igénybe a családonként sok (esetünkben több, mint hat) gyerek születéséről, ami többek között a magas csecsemőhalandóságot volt hivatott ellensúlyozni, a kevés (esetünkben kevesebb, mint három) gyerekszülésre áttérni. Nagy-Britanniában a folyamat (1815-től kezdődően) még majdnem száz évet vett igénybe; és Lengyelországban is (1870-től kezdődően) kilencven évet. A másik véglet Kína (tizenegy ev, az 1960-as évektől) meg az ebben az értelemben rekordernek számító Irán: itt alig tíz évig tartott az átállás (az 1980-as évek közepétől). A tendencia jól látható: minél később kezdődik a folyamat, annál gyorsabban végbe megy. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

 https://ourworldindata.org/fertility/

fertility-to-fall-from-6-to-below-3.png

Kevesebb gyerek keres jobban a szüleinél az USA-ban

middle-class.pngAki a II. Világháború környékén született, annak 90 százalékos esélye volt arra, hogy jobban keressen, mint a szülei, az 1985 körül született, mostani harmincasoknak viszont csak 50 százalékos, ami egyes álláspontok szerint sokat elárul a mai amerikai középosztály helyzetéről. Másfelől viszont azt se felejtsük el, hogy a Nagy Gazdasági Válság után születetteknek azért nem volt olyan nehéz több pénzt hazavinniük, mint az előző generációnak, vagyis ezek az eredmények csak az általános életszínvonallal/jóléttel együtt értelmezhetőek. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7184/income-middle-class-america-salaries/

income_middle_class_america_salaries_n.jpg

Nevezzük át Budapestet Seattle-nek

latitude.pngMármint annak a gondolati játéknak a keretében, ahol azt nézzük meg, hogy milyen városok esnek ugyanarra a földrajzi szélességi körre (ahol a 0. szélességi kör az Egyenlítő), ahová az egyes európai fővárosok. A többi európai országok fővárosai pedig olyan neveket viselnének, mint Uálnbátor (Pozsony helyett); Vancouver (Prága helyett); Volgográd (Párizs helyett). Az alábbi térképről még annyit érdemes tudni, hogy a feketével írt nevek az északi, a kékkel írottak a déli féltekéhez tartoznak. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/154202124916/european-capitals-as-cities-with-the-same

atnevezett-fovarosok.jpg

Kik hisznek a legjobban a híreknek?

television-icon.pngEz már csak azért is aktuális kérdés, mert egyre nagyobb problémát jelentenek a hamis hírek (fake news), melyek ellen például a Facebook most meg is próbál fellépni. A statisztikákból pedig az derül ki, hogy - nem különösebben meglepő módon - a leginkább azok a nyugat-európaiak hajlamosak azt gondolni, hogy egy, a médiában megjelenő beszámoló, állítás, statisztika stb. igaz, akiknél nagy és állami pénzből jól finanszírozott műsorszórók vannak. És közülük is leginkább a finnek: náluk az emberek közel kétharmada "hisz a híreknek". Az persze más kérdés, hogy még itt is bizalmatlan minden harmadik ember (és azt mindenki maga döntse el, hogy ez sok-e vagy kevés). A másik végletet Görögország képviseli, ahol tízből nyolc (!) ember nem bízik benne, hogy igaz lenne, amit a hírcsatornák mondanak neki. Persze érdekes lenne tudni a magyar arányokat is, de az sajnos nem szerepel a felmérésben. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7248/where-people-trust-the-news-most-and-least/

trust-fake-newsn.jpg

Gini-együttható: a gazdasági egyenlőtlenség világtérképe

income-icon.pngA Gini-együttható azt méri, hogy mekkora a gazdasági egyenlőtlenség egy adott társadalom tagjai (ország állampolgárai) között. Tehát nem azt, hogy mennyire demokratikus, igazságos stb. a rendszer. Értelemszerűen minél nagyobb a Gini-index (az alábbi képen: minél pirosabb), annál nagyobbak a jövedelmi/vagyoni különbségek (és ha mindenki szegény, akkor ismét csak értelemszerűen kicsi). A 2013-2014-es adatok szerint a Comore-szigeteknek a legnagyobb a Gini-együtthatója (64,30), míg a második és harmadik helyen Namíbiát (63,90) és Dél-Afrikát találjuk (63,90)..Az ilyen értelemben vett egyenlőtlenség Ukrajnában a legkisebb (24,09); Izlandon ez 24,4 és a harmadik Svédország (25). Magyarországé ugyanekkor 31,20. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

http://davkett.com/en/inequality-gini-coefficient/

gini-egyutthatos.JPG

gini_coefficient_map.png

lowest_gini.png

highest_gini.png

Osszuk az USA-t ergyenlő GDP-nagyságú területekre

gdp-icon.pngAz infografikák egyik népszerű fajtája a "hogyan osszunk fel" egy országot (földrészt, régiót stb.) valamilyen szempontból (legyen az populáció vagy bármi más) egyenlő nagyságú területekre. Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy miként lehet öt, egyenlő területre osztani a GDP szempontjából az USA államait. Természetesen lehetne máshogy is, de az így kirajzolódó kép is tanulságos, és eközben a GDP/fő is meglehetősen ingadozó: hogy a két szélsőséget említsük, kb 50 ezer dollár délkeleten, míg majdnem 65 ezer dollár északkeleten. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/154469821337/5-regions-in-the-usa-with-equal-gdp

usa-gdp-regions.png

ExxonMobil-országból jöttem: az USA új külügyminisztere (javítva)

exxon-fin.jpgTillerson egyfelől az Amerikai Egyesült Államok első olyan újkori külügyminisztere lesz, akinek az ipari szektorból érkezve nincs tapasztalata a közszférában.Másfelől Tillerson cége, az ExxonMobil  "nem egyszerűen egy cég - egy óriás", írja a Washington Post, amely ugyan "csak" a második legnagyobb amerikai üzleti vállalkozás (az első a Wallmart kb. 480 milliárd dollárral), ám az éves jövedelme még így is közel 270 milliárd dollár volt tavaly, és ennek megfelelően a Világbank adatai szerint a Föld 41. legnagyobb országa lenne, eközben és olyanokat is megelőzne, mint Írország, Finnország vagy Csehország.

Megjegyzés: köszönet forcellonak a korrekcióért!

Az 50 legnagyobb gazdaság listája (az ExxonMobillal együtt) itt érhető el: https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/12/12/if-exxonmobil-were-a-country-it-would-be-the-worlds-41st-largest-economy/?utm_term=.edf538ce77b7

exxon-small.jpg

2016: amikor a bakelit legyőzte a digitális adathordozókat az Egyesült Királyágban

vinyl-music.jpgNéhány évvel ezelőtt valószínűleg még senki sem számított volna rá, de idén a bakelit látványosan jobban teljesített a digitális adathordozóknál Nagy-Britanniában. Az Entertainment Retailers Association (ERA) adatai szerint tavaly 1,2 millió font értékben adtak el belőle, míg a digitális formátumokért 4,4 millió fontot fizettek az emberek, idén viszont 2,4 millió fontot adtak ki a hagyományos hanglemezekért - a digitális formátumokért viszont csupán 2,1 milliót. Ami persze nem csupán azt jelenti, hogy a bakelit kapósabb, hanem azt is, hogy összességében az emberek több, mint 2 millió fonttal kevesebbet szántak ilyen vásárlásokra.Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7105/vinyl-turns-the-tables-on-digital/

vinyl-won.jpg

Ekkora lenne a Kelet-afrikai Föderáció Európához képest

africa-icon.pngValószínűleg korántsem mindenki hallott róla, pedig nem éppen kis formáció lenne, ha létrejönne. Az egyeztetések a 2010-es évek eleje óta folynak az EAC (East-African Community) független államai között egy föderáció létrehozásáról, és jelenleg öt állam támogatja a tervet (Burundi, Kenya, Ruanda, Tanzánia és Uganda). A főváros a tanzániai Arusha lenne; a pénznem a kelet-afrikai shilling, a közvetítő nyelv a szuahéli (míg a hivatalos nyelv az angol). A területe több, mint 1,8 millió négyzetkilométerre terjedne ki, és ezzel Afrika negyedik, a Föld 17. legnagyobb kiterjedésű államszervezete jönne létre. Ja igen, és ami a lakosságot illeti: 153 millió állampolgárával Nigéria után Afrikában a második, a világon pedig a tizedik legnépesebb lenne. Összehasonlításként megmutatjuk, hogy Európához viszonyítva mekkora lenne - nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/154329888480/proposed-east-african-federation-on-top-of-europe

east-african-federation.png

 

PISA: hasonlítsd össze más országgal

student-2.jpgAz utóbbi napokban sok figyelmet kapott Magyarország PISA-teljesítménye. Az alábbi térkép egyfelől jól láthatóan mutatja meg, hogy az egyes országok hol állnak matematikából, természettudományból stb. Másfelől persze az is jól látható, hogy nem az egyes országok, hanem az egyes térségek mennyire teljesítenek jól/rosszul, és megtehetjük azt is, hogy az egyik országot egy másikkal hasonlítjuk össze (interaktív módon), miként például én tettem Magyarország és Ausztria esetében. Részletekért kattintson az alábbi linkre; nagyításért kattintson az alábbi képekre.

https://www.compareyourcountry.org/pisa

pisa-globalisan.JPG

pisa-sceince.JPG

pisa-compare.JPG

Melyik országokat aggasztják a legjobban a migránsok?

family-immigrant.pngTalán nem azokat, akikre gondolnánk, és a 2016 novemberi adatok szerint egészen biztosan nem minket. A lista élén ugyanis Nagy-Britannia áll: öt emberből kettőt nagyon is foglalkoztat a probléma, míg a második helyen lévő Németországban csupán alig valamivel kevesebb ember aggódik (38 helyett 37 százalék). Az USA-ban az embereknek valamivel több, mint egyötöde, Magyarországon viszont csupán 12 százalék találja nyugtalanítónak a dolgot. Az utolsó helyen álló Spanyolországban pedig még ennél is 1 százalékkal kevesebben. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7132/the-countries-worrying-the-most-about-immigration/

countries_worrying_the_most_about_immigration_n.jpg

Japán kémtérkép Pearl Harborról

japanese-flag.pngMa ugyanis évforduló van: Japán 75 évvel ezelőtt, 1941 december 7-én támadta meg Pearl Harbort, és ahhoz, hogy a támadás sikeres legyen, természetesen tudniuk kellett, hogy mi, hol található. Ehhez nem valamiféle szuperkém, hanem egy Takeo Yoshikawa nevű japán készítette a térképet, aki a japán konzulátuson dolgozott, és egyszerűen "mint egy turista" végezte megfigyeléseit. Tehát ha az amerikai elhárítás számított volna a támadásra, akkor könnyen elkaphatták volna. A többi, ahogy mondani szokás, történelem. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.historynet.com/the-spy-who-doomed-pearl-harbor.htm#prettyPhoto japanese-spy-map-1941.jpgEz a japán térkép pedig az okozott károkat mutatja - túlbecsülve azokat:

http://www.c3iopscenter.com/currentops/2014/02/07/japanese-presentation-map-7-december-1941-attack-pearl-harbor/

pearlharborjapanesemap-overestimates.jpg

A világ felosztása amerikai katonai parancsnokságok szerint 1996-ban

army-officer.pngEz a térkép azt mutatja meg, hogy az Amerikai Védelmi Minisztériumon belül a Föld mely részei melyik katonai parancsnokságokhoz tartoznak. A USCENTCOM-hoz (más néven): CENTKOM például a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Ázsia egyes részei, így többek között Afganisztán és Irak is, tehát a különböző iraki háborúk (a Sivatagi Vihar Hadművelettől az Eredendő Megoldásig bezárólag) is a USCENTOM égisze alatt folytak. a USACOM (United States Atlantic Command, mai nevén:  United States Joint Forces Command) az atlanti térségért felelős - és így tovább. Természetesen akad olyan térség is, amely egyik parancsnoksághoz sem tartozik - részletekért kattintson az alábbi képre.

https://www.loc.gov/resource/g3201r.ct002377/

usa_commands.jpg

A világ legboldogabb országai - Észak-Korea szerint

eszak-korea-icon2.pngA világ hagyományos boldogságindexei mellett (amelyek azt mutatják be különböző mérőszámok alapján, hogy mely országok lakói a legboldogabbak), van egy észak-koreai boldogságindex is - amely azt mutatja be, hogy szerintük kik/melyik országok lakói a legelégedettebbek. Erről viszonylag keveset lehet tudni (azt például nem, hogy milyen paramétereket vettek figyelembe az összeállításánál). Az viszont biztos, hogy e szerint a maximálisan megszerezhető 100 pontból a 2011-es adatok szerint a legboldogabb Kína (100 ponttal), míg maga Észak-Korea csak a második (98 pont). Harmadik helyen Kuba végzett (93 pont), Iránnak (4. hely) 88 és Venezuelának (5. hely) 85 pontja van - Dél-Korea viszont csupán 18, míg az "Amerikai Birodalom" alig 3 pontot mondhat a magának. Az ENSz által összeállított boldogságindexekkel ez természetesen egyáltalán nem korrelál - nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/154033532311/unsurprisingly-the-5-happiest-countries-in-the

eszak-korea-happiness-index.png

Szex beleegyezés nélkül?

woman.pngA mintegy 30 ezer ember megkérdezésén alapuló felmérés szerint az EU-ban élők közel egynegyede elfogadhatónak tartja a beleegyezés nélküli szexet - pl. alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság esetén, illetve, ha a nő "kihívóan" öltözködik. 7 százalék pedig úgy véli, hogy a dolgot megengedhetőbbé teszi, ha a nő korábban flörtölt; több szexuális partnere volt vagy éppen egyedül sétál éjszaka. Ezen a felmérésen Magyarország a második legrosszabbul teljesítő ország (Románia után);nálunk a megkérdezettek 47, míg a szomszédos országban az 55 százalék tartotta bizonyos esetekben elfogadhatónak a beleegyezés nélküli szexet. A legkevésbé megengedők a nőkkel szembeni erőszakot illetően a svédek és a spanyolok (6 - 6 százalék). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.themercury.com.au/shock-report-reveals-a-quarter-of-europeans-believe-rape-can-be-justified/news-story/6f1177c63e2405c1db34af104ee5e2f0

beleegyezes-nelkul.png