BME GTK Pénzügyek Tanszék szórakoztató infografikai blogja

Milyen nyelvet tanuljak?

2017. március 09. - zoltan galantai phd

translate-icon.pngA kézenfekvő válasznak természetesen az tűnik, hogy "learn English", de nagyon is számításba jöhetnek más nyelvek, bár ma az angol az, amelyet a legtöbb országban beszélnek/megértenek. Egészen pontosan 101-ben, és az ebből a szempontból második legsikeresebb nyelv, az arab csak 60 országban válna be. Másfelől viszont- bár megtévesztő módon veszített a népszerűségéből Európában a 20. század folyamán - egyes előrejelzések szerint a francia lesz 2050-re a legelterjedetbb nyelv. Ugyanis az afrikai populációrobbanás azzá fogja tenni (és nekem személy szerint ez a nyelvsikerességi értelmezés tetszik a legjobban). De nézhetjük úgy is a kérdést, hogy a leggyorsabban növekvő gazdaságokban mi az alapnyelv, és akkor viszont a kínai mellett a hindi kerül az élre, a bengáli pedig a harmadik lesz. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2015/09/24/the-future-of-language/?utm_term=.fd9517246b6d

language-countries.jpglanguage-spoken.jpg

Üvegplafon-index: ahol a legjobb/legrosszabb nőként dolgozni

az OECD-országokban

woman-iccon.pngMivel éppen nőnap van, a The Economist ötödik alkalommal tette közzé, hogy hol a legjobb/legrosszabb nőként munkavállalónak lenni a férfiakhoz képesti átlagfizetést, a különböző, gyerekeknek járó állami támogatásokat és hasonlókat figyelembe véve. Még mindig az északi országok vezetnek: náluk például a nők 30 - 44 százaléka vesz részt a cégvezetésben - ez az OECD országokban 20 százalék körül szokott lenni. Hasonlóképpen: Izlandon a parlamenti helyek közel a fele az övék (egészen pontosan 48 százalék). Ami Magyarországot illeti, mi az összesített rangsorban kilencedikek vagyunk - megelőzve például Kanadát és Új-Zélandot is, a sor végén pedig Dél-Korea kullog. Persze még a világon mindenütt van hová fejlődni, mert az egyenlőség sehol sem éri el a 100 százalékot. Részletekért lásd az alábbi képet.

https://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2017/03/daily-chart-0

nonap.png

A világ leghatékonyabb egészségügyi rendszerei

Meg ami a legkevésbé az

health-care_icon.jpgMi, magyarok jelenleg a 33-ok vagyunk. A listát amúgy Hong Kong vezeti a 100 lehetséges pontból 88,9-et begyűjtve, de Szingapúr is jól teljesít (84,2), míg a "nyugatiak" közül a leghatékonyabb egészségügyi rendszere Spanyolországnak van (72,2 ponttal). A legrosszabbul pedig a felmérésben szereplő országok közül Oroszország teljesített, miközben a besoroláshoz olyanokat vettek figyelembe, mint pl. a születéskor várható élettartam (ami természetesen a legfontosabb indikátor), illetve az, hogy a GDP hány százaléka megy az egészségügyre. Interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://knoema.com/infographics/opambfb/health-care-efficiency-around-the-world

health-care-map.JPGhealth-care_efficiency_around_the_world.png

Így nézne ki a fejed különböző térképeszeti vetületekben

globe-iccon.pngAzt persze mindenki tudja, hogy mivel a Föld három dimenziós, nem lehet torzulás mentesen két dimenzióban ábrázolni, de azért tanulságos, ha megnézzük az alábbi, 1912-ből származó ábrát. Ez ugyanis érzékletesen mutatja meg, hogy a népszerű térképészeti vetületek hogyan/mennyire torzítják el a valóságot. Ezen vetületek között ugyanúgy ott van a globuláris projekció (ami ma már kevésbé ismert), mint a Mercator-féle, ami mindmáig a legismertebbnek számít, és amelynek nem is az a célja, hogy arányosan ábrázolja a területet, hanem az, hogy szögtartó legyen, és így megkönnyítse a hajózást. Mindenesetre érdekes belegondolni, hogy egy hagyományos "földrajzi atlasz" ezek után mennyire tükrözi a valóságot. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://io9.gizmodo.com/this-is-how-map-projections-warp-your-understanding-of-1499317119

head-projection.jpg

 

Ahol a legelégedettebbek a fogyasztók

customer.pngNyilván azokban az országokban, ahol - miként pl. az USA-ban - az a hivatalos álláspont, hogy "a fogyasztónak mindig igaza van". A másik véglet persze az, hogy a vásárlót láthatatlan (és enyhén bosszantó) elemnek tekintik - nos, az ilyenek nem is kerültek fel arra a 10-es top listára, amelyet a 2015-ös adatok szerint az USA vezet, és amelyen azért nem csak nyugati demokráciák találhatóak meg, hanem például Kína és az Egyesült Arab Emirátusok is. Szokás szerint érdekes lenne tudni, hogy mi a helyzet Magyarországon, de erről sajnos nem szól a felmérés. Íme, a további részletek:

1. USA – 95,6%
2. Kanada– 95,8%
3. Nagy-Britannia – 96,2%
4. Kína – 80,3%
5. India – 83,4%
6. Új-Zéland – 96,3%
7. Ausztrália – 95,5%
8. Belgium – 97,8%
9. Egyesült Arab Emirátusok – 94,1%
10. Japán – 92,0%

http://www.misgl.com/blog/customer-service-satisfaction-across-the-globe/

customer-services-satisfaction-map.png

Kifejezed az érzelmeidet? Vállalod a konfliktust?

emotion-icon.pngTalán azt gondolnánk, hogy ez a kettő szükségképpen együtt jár, de nem. Ami azért fontos, mert a különböző nemzetek és kultúrák közötti kommunikációban, például egy menedzser számára, komoly problémát jelenthet, hogy a tárgyaló partnere teljesen máshogy nyilvánul meg, mint ahogyan ő számítana rá. És adott esetben az egész tárgyalást is máshogy értékeli: amit mi mondjuk támadónak és már-már ellenséges hangulatúnak érzékelünk, az a számára teljesen természetes lehet - viszont esetleg azon lesz megdöbbenve, hogy mi milyen zárkózottak és érzéketlenek vagyunk. Vagy fordítva - a Harward Business Review alábbi grafikonja két tengely: az érzelemkifejezés és a konfrontáció (vagy konfrontációkerülés) mentén csoportosítja a különböző országok képviselőit. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://hbr.org/2015/12/getting-to-si-ja-oui-hai-and-da

erzelmek-es-konfrontacio.png

Európai vásárlóerő-térkép

négyzetkilométerre lebontva

shopping-cart.jpgEz a 2016-os adatokat tartalmazó térkép azt mutatja meg, hogy hol és mekkora a vásárlóerő millió euróban számolva és egy négyzetkilométeres felbontásban. A történet első ránézésre nagyon egyszerű: a kéktől a zöldön és a sárgán keresztül a pirosig terjedő színek azt jelzik (növekvő sorrendben), hogy egy térség mennyit költhet a különböző vásárlásokra, és Európa közepén Nagy-Britanniától kiindulva és Hollandián, Luxemburgon, Németországon keresztül Olaszországig húzódva többé-kevésbé kirajzolódni is látszik egy "jóléti tengely". Viszont azt se felejtsük el, hogy minél kisebb a népsűrűség, annál kisebb a vásárlóerő (ld. skandináv országok, és az például sejthető, hogy Spanyolországban nagy és ritkán lakott területek vannak). Magyarország leginkább a középkategóriába tartozik. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://www.gfk.com/insights/news/mom-1116/

europai-vasarloero.jpg

USA katonai kiadásai: a legnagyobb még nagyobb lesz

tank-icon1.pngLegalábbis abszolút mértékben mindenképpen. Ráadásul Trump bejelentette, hogy a 2018-as katonai költségvetést 54 milliárd dollárral (vagyis mintegy 10 százalékkal) megnöveli, noha az már a jelenlegi is több, mint amennyit Kína, Oroszország, Franciaország, Japán, Indiai és Szaúd-Arábia együttesen költ a fegyverekre. Más felől persze az USA azzal, hogy a GDP-jének valamivel több, mint a 3 százalékát fordítja erre, GDP-arányosan jócskán le van maradva Szaúd-Arábia mögött (ahol ez több, mint 10 százalékkal nagyobb); és Oroszország is 5,4 százalékot szán erre a célra. Kína viszont mindössze 1,9 százalékot. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/8309/defense_-the-us-outspends-these-countries-combined/

defense_the_us_outspends_these_countries_combined_n.jpg

 

A világ dollármilliárdosai országok szerint...

...meg a dollármilliárdosokban leggazdagabb ország

dollar-in-hands.pngJelenleg 67 országból összesen 1810 milliárdost tartanak számon (egy éve még valamivel többen: 1826-an voltak), és talán nem véletlen, hogy a tíz leggazdagabból nyolcan amerikaiak. És azért nem véletlen, mert az USA nem kevesebb, mint 540 milliárdost ad; a második hely Kínának jutott 251 milliárdossal (miközben Kínában azért jóval többen élnek, mint odaát); a harmadik pedig a 80 milliós Németország 120 milliárdossal. Ezzel viszont az egy főre jutó milliárdosok számát tekintve csak a második helyen áll Hong Kong mögött, ahol valamivel több, mint 7 millió ember osztozik 64 milliárdoson. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.forbes.com/sites/nickdesantis/2016/03/01/forbes-billionaires-list-map-2016-billionaire-population-by-country/#6f6a4e6c655d

dollarmilliardosok.jpgmilliardosok-top-10.JPG

Mennyibe kerül megvédeni az USA határait?

border-passport.pngRöviden: egyre többe. Most, hogy Trump erősen tervez egy mexikói kerítést az illegális bevándorlók kívül tartására, a kérdés aktuálisabb, mint valaha, de az amerikai határvédelem költségei az utóbbi évtizedekben különben is egyre magasabbak lettek. 1990-ben 260 millió dollárba került - 25 évvel később pedig 3,650 millió dollárba (vagyis durván tizennégyszer annyiba), és a kiadások nagyjából egyenletesen nőnek az idő függvényében. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/8206/enacted-border-patrol-program-budget-in-the-united-states/

border_patrol_program_budget_in_the_united_states.jpg

Hol okozza a legtöbb halálos balesetet az ittas vezetés?

drunk-icon.pngArányaiban valószínűleg nem ott, mint ahol gondolnánk, ugyanis Oroszországban csupán a halálos autóbalesetek kevesebb mint egytizedében játszik szerepet (ugyanannyiban, mint Németországban); és az USA-ban is "csak" az egyharmadában. Amúgy ez utóbbi, meg Ausztrália között mindössze 1 százaléknyi az eltérés - annál inkább van viszont Indiához és Kínához (ahol ez a szám alig 5, illetve 4 százalék), illetve Dél-Afrikához viszonyítva, ami a rekordot tartja 58 (!) százalékkal. Vegyük persze észre, hogy itt az ittas vezetés miatt bekövetkező halálozásokról beszélünk, és ha az utak (autók, vezetési stílusok) amúgy nagyon nem biztonságosak, akkor arányaiban kisebb lesz a részegség miatti tragédiák száma. Magyarország nem szerepelt a felmérésben, Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/5504/the-worst-countries-in-the-world-for-drunk-driving/

worst_countries_in_the_world_for_drunk_driving.jpg

Milyen idős egy vezető IT-cég alkalmazottja?

Pontosabban: milyen fiatal

it-sector-icon.gifElég nagy különbségek vannak, de az azért biztos, hogy ezen a területen nem a nyugdíj előtt állók dominálnak. Marc Zuckerberg még 2007-ben azt jelentette ki, hogy "a fiatalabbak okosabbak" (szó szerint "smarter"), és talán nem meglepő, hogy a legfiatalabbak a Facebook-nál dolgoznak: az átlagéletkor itt mindössze 28 év; míg a Google-nél 30; az Amazonnál és az Apple-nél pedig 31. A Microsoftnál sem sokkal több (33), viszont az IBM-nél 38 és a HP-nél 39.Amúgy pedig a Business Insider által megkérdezett idősebbek (50 felettiek) a számítástechnikai cégeknél - nem különösebben meglepő módon - mindenütt "ageism"-re (életkor szerinti, hátrányos megkülönböztetésre) panaszkodtak. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.businessinsider.com/stressful-lives-of-older-tech-workers-2015-11

how-old-tech-company.jpg

Régen nem szerették ennyien Sztálint Oroszországban

stalin-icon.pngAz orosz állampolgárok majdnem fele (egészen pontosan 46 százalék) viszonyul pozitívan Sztálinhoz, a szovjet korszak diktátorához. Ez a legmagasabb érték az utóbbi 16 évben (azóta, hogy a Levada nevű közvéleménykutató cég 2001-ben elkezdte ezzel kapcsolatban szondázni az emberek véleményét, és amikor egyébként szintén magas: 38 százalék volt az elfogadottsága). Jelenleg 32 százalék "respektálja" Sztálint; további 10 százalék "szimpatizál" vele és a kedvelők közül a maradék 4 százalék egyenesen "csodálja". Ugyanekkor 10 százalék nem válaszolt; 22 százalék pedig semlegesen állt a szovjet diktátorhoz (ami egyben ezt jelenti, hogy többeknek van pozitív, mint negatív véleménye róla). Gorbacsovot és Jelcint viszont csupán 8, illetve 16 százalék találta pozitívnak. Részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2017/02/15/positive-views-of-stalin-among-russians-reach-16-year-high-poll-shows/

stalin-graph.JPG

Amerikai különleges erők 2016: az országok 70 százalékában

soldier-1.pngBeleértve minket is. Amiből persze rögtön sejteni lehet, hogy jelentős részben "baráti tevékenységről" (pl. katonai képzésről), nem pedig éles bevetésről van szó: gondoljunk csak Izlandra, Kanadára vagy éppen Magyarországra. Másfelől Jementől Afganisztánig számos helyen harcolnak is az amerikai elit egységek, és eközben az esetek valamivel több, mint a felében a Közel-Keleten kapnak szerepet (2006-ban még öt esetből négyszer ott volt rájuk szükség). Eközben az afrikai bevetések száma 1600 (!) százalékkal nőtt. Mindenesetre - békés vagy nem békés katonai jelenlét- ezek a számok jól mutatják, hogy jelenleg mennyire egyedülálló szerepet játszik az USA a világpolitikában. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

https://www.statista.com/chart/7984/us-special-forces-deployed-to-70-of-the-world-in-2016/

us_special_forces_deployed_to_70percent_of_the_world_in_2016.jpg

EU: észak-déli megosztottság a demokrácia működésével kapcsolatban

vote-people.pngA délibb rész államaiban: egyre többen érzik úgy, hogy a demokrácia nem működik, miközben 2003-ban még a déli meg az északi részek leginkább ugyanúgy ítélték meg, és kb. az emberek 40 százaléka gondolta úgy, hogy rendben vannak a dolgok. Mára azonban a déli részeken csak az emberek 15 százaléka - miközben a demokrácia támogatottsága az északi részeken általában (bár nem kivétel nélkül) nőtt (persze nem csak a földrajzi helyzet számít: a demokráciamegítélése látványosan más pl. Ausztriában és Magyarországon). Az ellenérzésekben nyilvánvalóan jelentős szerepet játszik, hogy a gazdasági nehézségeket- gondoljunk csak Görögországra - nem sikerült megoldani, és sokan az EU problémamegoldási mechanizmusait okolják e miatt.Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2017/02/13/europe-is-starkly-divided-over-whether-democracy-is-working/

eu-dissatisfaction-map.jpgeu-disstatisfaction-maps.jpgeu-democracy-dissatisfaction-graph.jpg

Amerikai állampolgárság? Kösz, de inkább visszaadom

culture-map-usa.pngAmi azonban nem az, mint aminek elsőre valószínűleg látszik. 1998-ban 398-an; 2014-ben valamivel kevesebb, mint 3500-an (egészen pontosan 3415-en) adták vissza az amerikai állampolgárságukat - két évvel később viszont már közel 5500-an (=5411). És még olyan véleményeket is hallani, hogy a lista nem pontos, és valójában több emberről van szó - de akárhogy is legyen, miközben egyáltalán nem egyszerű hivatalosan is amerikaivá válni, az utóbbi időben egyre többen tartják ezt egyre kevésbé kívánatosnak. Viszont ez egyfelől az Amerikai Egyesült Államok populációs politikájára vajmi kevés hatással van:  2015-ben (az utolsó évben, amelyről már teljes adatsorunk van), durván 730 ezren (=729,995) szerezték meg a jogot, hogy felesküdjenek a csillagos-sávos lobogóra. Másfelől a szakértők szerint nem politikai, hanem a megváltozott adózással kapcsolatos pénzügyi megfontolások állnak az állampolgárság-visszaadások mögött. Legalábbis egyelőre mindenképpen. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2017/02/10/a-potentially-historic-number-of-people-are-giving-up-their-u-s-citizenship

usa-expatriation-2016.JPG

Az emberek közel ötöde egyetlen osztályt sem végzett

bookcase.pngVagyis globálisan 19 százaléknak nem adatott meg még a legalapfokúbb alapfokú oktatás sem. Európában persze az emberek 98 százalékával nem ez a helyzet, de bár a 2 hiányzó százalék sem elhanyagolható, az igazi problémák nem itt vannak. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában tízből négy (egészen pontosan 41 százalék); míg a szubszaharai Afrikában 46 százalék nem fejezte be még az általános iskola első osztályát sem (de említhetnénk például Indiát is, ami szintén nem áll jól). A nők ezen a területen (is) hátrányban vannak: globálisan a férfiak 14, a nők 23 százaléka nem részesült alapfokú oktatásban sem. Részletek: az alábbi térképen.

http://www.pewresearch.org/fact-tank/2017/01/11/about-one-fifth-of-adults-globally-have-no-formal-schooling/

adultsnoeducation_map640px.png

Észak-Korea nukleáris szándékai

bomb-on-target.jpgÉszak-Korea február 12-i nukleáris rakétatesztjéről a japán miniszterelnök azt mondta, hogy "teljességgel elfogadhatatlan"; Trump pedig azt, hogy az USA 100 százalékig Japán szövetségese mellett áll. A kilőtt rakétáról a szakértők eredetileg azt gondolták, hogy Musudan volt (3500 km hatótávval, amely így képes lehet az amerikai Guamot elérni); a jelenlegi álláspont szerint viszont egy szilárd hajtóanyagú Pukguksong-2 volt, amely fejlettebb technológiát képvisel, és bár egyes részletek még nem világosak, az azért egyértelműnek látszik, hogy Észak-Korea célja olyan nukleáris technológia kifejlesztése, amely fenyegetést jelent az USA-ra nézve, és - miként a The Economist fogalmaz - "kínai nyomásgyakorlás nélkül valószínűtlen, hogy Észak-Korea abbahagyja" a fejlesztéseket/kísérleteteket. Ma ugyan hajlamosak vagyunk úgy gondolni a nukleáris csapásmérő eszközökre/nukleáris fenyegetésekre, mint amik nem játszanak szerepet a világpolitikában (mondhatni, kimentek a divatból), de ez természetesen megváltozhat, és - ismét csak természetesen - nem hangzik éppen jól. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2017/02/daily-chart-8

nuklearis-e-korea.png

Így vándorol az USA populációs súlypontja nyugat felé

american-hat.pngAz alábbi térkép azt mutatja meg, hogy 1790 és 2010 között miként tolódott mind nyugatabbra az Amerikai Egyesült Államok populációs súlypontja. Ez a függetlenség elnyerése után egészen a keleti parton, Marylandben volt, majd ahogy a nyugati területek elkezdtek benépesülni, fokozatosan tolódott mindinkább az ország belseje felé Virginián, Nyugat-Virginián, Ohion, Indianán és Illionison keresztül, és most már Missouriben járunk (egészen pontosan  Plato városánál, kb. 1500 km-re a kiindulási ponttól). De persze még mindig messze vagyunk attól, hogy a populációs súlypont az ország közepére essen, tehát kérdés, hogy erre mikor fog sor kerülni - ha sor fog rá kerülni egyáltalán. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.noaanews.noaa.gov/stories2011/20110509_cop.html

usa-population-center.png

Európai országok: ennyien élnek külföldön az állampolgáraik közül

Avagy: nálunk nem is olyan súlyos a helyzet?

europe-128_1.pngMiután annyit lehet hallani a magyarok elvándorlásából fakadó problémákról, talán meglepő, hogy a mi esetünkben például 6 százalék él huzamosabb ideig külföldön - és ez kevesebb, mint bármelyik, minket határoló országé. Szlovákiában például 6,3, míg Ausztriában  6,7 százalékról beszélhetünk - de ott van Románia is a 17,5 meg Horvátország a maga 20,4 százalékával - és akkor Bosznia-Hercegovina bízvást mellbevágónak nevezhető 43,3 százalékát még nem is említettük... A másik véglet persze Spanyolország, ahol alig 2,8 százalék nem él otthon. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/image/157015156136

eu-kulfoldon-el.jpg