Az utóbbi napokban sok figyelmet kapott Magyarország PISA-teljesítménye. Az alábbi térkép egyfelől jól láthatóan mutatja meg, hogy az egyes országok hol állnak matematikából, természettudományból stb. Másfelől persze az is jól látható, hogy nem az egyes országok, hanem az egyes térségek mennyire teljesítenek jól/rosszul, és megtehetjük azt is, hogy az egyik országot egy másikkal hasonlítjuk össze (interaktív módon), miként például én tettem Magyarország és Ausztria esetében. Részletekért kattintson az alábbi linkre; nagyításért kattintson az alábbi képekre.
https://www.compareyourcountry.org/pisa
Kétféleképpen lehet nagyon gazdagnak lenni: vagy saját erőből, vagy pedig mert a megfelelő családba születünk. Egyes országok gazdagjaira inkább az előbbi megoldás jellemző (leginkább Oroszországra, Kínára, Angliára és persze az USA-ra - ebben a sorrendben), máshol viszont az örökölt vagyon dominál - méghozzá sokak számára talán meglepő módon a leginkább Ausztriában. Itt a gazdagok majdnem fele "ezüstkanállal a szájában született", de Svédországban is több, mint a 40, míg Indiában és Németországban több, mint a 30 százalékuk ilyen. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az egyik szélsőség Anglia, ahol a játékosok 100 százaléka otthon játszik; a másik szélsőség Észak-Írország, ahol nulla. Ami korábbi ellenfeleinket illeti a 2016-os EB-n: Ausztria erősen "idegenlégiós" csapat volt (alig 4 százalék honi klubcsapatos játékossal) és Izland is hasonló (közel 90 százalék játszik külföldön); míg Portugáliánál ez az arány kb. kétharmadnyi idegenlégiós. Magyarország a középutat képviseli: durván fele - fele. Ja igen, és Belgium is közel 95 százalékban idegenben játszókra épít. De a meccsek eddigi eredményei alapján úgy tűnik, hogy igazából nem ez számít:-) Részletekért kattintson az alábbi képre.
Avagy: mennyi lőfegyver jut száz emberre Európa egyes országaiban. A legtöbb Svájcban: (45,7), ahol ugye az utóbbi évszázadokban egyetlen háborút sem vívtak, de alig valamivel lemaradva ott vannak mögöttük a finnek is (45,3), míg a harmadik helyen a cseppet sem háborúmentes múltú szerbek (37,8) állnak. A listát persze az USA vezeti; és azt is érdemes kiemelni, hogy ezek az adatok legfeljebb hozzávetőlegesek, mert becslésen alapulnak (esetünkben 
Persze tudni éppen tudjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak óriási a GDP-je, de mégiscsak más látni is, hogy az egyes államai is párhuzamba állíthatóak egy-egy kisebb- nagyobb országgal. Méghozzá nem csak Romániával (=Dél-Karolina), Srí Lankával (=Nyugat-Virginia) vagy Ausztriával (=Virginia) és persze Magyarországgal (mi Utah szintjét hozzuk), de mondjuk Kanadával (=Texas) vagy Brazíliával (=Kalifornia) is. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Elsőre talán nem hangzik izgalmas ötletnek, pedig az: nézzük meg, hogy ha nekiállunk növekvő sorrendben összekötni egymással egy adott ország irányító számait, akkor vajon káosz lesz a végeredmény vagy valamiféle rend? Én példaként Magyarországot választottam (amelynek az irányítószám-struktúrája állítólag Spanyolországéra emlékeztet, és amelyről Budapest sajnos hiányzik)), de persze megnézhetjük például az Amerikai Egyesült Államokat is, ahol az a szabály, hogy nagyobb népsűrűség = több irányító szám. Vagy éppen Ausztriát, ami szintén sajátos képet mutat. Részletekért kattintson az alábbi térképre.
A listát Belgium vezeti (a személyi jövedelemadó akár 64 százalék is lehet), de nem sokkal lemaradva ott van mögötte Finn-, illetve Svédország is. De rajta van a top 9-es listán Aruba is (az Antillákról); vagy, hogy egy térben hozzánk közelebbi országot is említsek, Ausztria a 8 helyen áll (50százalékkal, míg az az USA az ötödik a saját, akár 56 százalékos személyi jövedelemadójával). Nagyításért kattintson az alábbi képre.