Mármint annak a gondolati játéknak a keretében, ahol azt nézzük meg, hogy milyen városok esnek ugyanarra a földrajzi szélességi körre (ahol a 0. szélességi kör az Egyenlítő), ahová az egyes európai fővárosok. A többi európai országok fővárosai pedig olyan neveket viselnének, mint Uálnbátor (Pozsony helyett); Vancouver (Prága helyett); Volgográd (Párizs helyett). Az alábbi térképről még annyit érdemes tudni, hogy a feketével írt nevek az északi, a kékkel írottak a déli féltekéhez tartoznak. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/154202124916/european-capitals-as-cities-with-the-same

Vagy legalábbis a 70-dik helyről az 53. helyre lépett előre a nemzetközi repülőtérrel rendelkező városok ranglistáján (ezekből egyébként több mint 1200-at tartanak nyilván). Ma London az első és a második Párizs; a velünk szomszédos országok közül pedig Ausztria (Bécs) található a legelőkelőbb (11.) helyen. Mi Velencével és Athénnal vagyunk egy szinten; amúgy pedig az ázsiai városok közül Isztambul az 5. helyen áll ; míg a legjobban teljesítő afrikai város Casablanca (64.). Észak-Amerikában Toronto az első (17), míg New Yorknak csak a 25. helyet sikerült megszereznie világviszonylatban. Részletekért kattintson az alábbi interaktív térképre.

http://www.rome2rio.com/labs/global-connectivity-ranking/default.aspx

Ez az interaktív térkép választ ad a fentebbi kérdésre - aktuálisan egyébként Madrid és Moszkva már túl messze van ahhoz, hogy ennyi idő alatt odaérjünk, de Barcelona vagy Kijev meg Ankara még belefér, miközben Berlin, Varsó vagy éppen Milánó kevesebb mint 10 óra. Ha pedig nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy Lagosból vagy mondjuk Sydneyből indulva mi a végső pont, ameddig elérnénk, azt is lekérdezhetjük. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://emptypipes.org/supp/isochrone_driving/budapest/

Ugyanis a Google-térképen alapul, és első lépésben megadhatjuk, hogy honnét induljon a fertőzés, majd pedig kiválaszthatjuk, hogy melyik kórházba/orvoshoz akarunk menni. És így tovább, amíg el nem fogy a vakcina; zavargások nem törnek ki és végül az egész Föld sötétségbe nem borul. Nem állítom, hogy valóban így zajlana - elvégre a spanyol nátha óta (ami ugye az I. világháború után volt) minden jelentősebb járvány kitörését meg tudtuk előzni. Azt viszont jól megmutatja, hogy - legalábbis elvileg - milyen törékeny lehet a mostani rendszer. Szóval mindenképpen érdemes kipróbálni - a szimulációhoz kattintson az alábbi képre.

http://collapse-thedivisiongame.ubi.com/en/

... vagy a világ egy másik nagyvárosára. Már maga az ötlet is egészen hátborzongató, és Alex Wallerstein (aki amúgy nukleáris történelemmel foglalkozik) azért hozta létre a Nukemap nevű interaktív térképet, hogy megmutassa, milyen tragikus következményei lehetnének egy nukleáris fegyver bevetésének. A célpont mellett kiválaszthatjuk azt is, hogy mekkora legyen a töltet (mint mondjuk, ami Hirosimát pusztította el, vagy mint a"Cárbomba" (a valaha készült legnagyobb szovjet bomba)). Meg hogy feltüntesse-e a térkép a várható halálozások számát, és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

http://nuclearsecrecy.com/nukemap/

Egy "csupán" hirosimai méretű bomba hatása Budapestre:

A Cárbomba hatása:

Ha olyan szorosan egymás mellé állítanánk őket, hogy összeér a válluk (immár több, mint 7 milliárd emberrel számolva), akkor mindenki elférne egy kevesebb, mint 30 km élű négyzetben (és ha minden igaz, akkor amennyiben még inkább összezsúfolnánk őket, akkor bőven elég lenne egy bőven kevesebb, mint 2 mérföld oldalélű kocka is, ami tényleg nem valami nagy:-). Ha pedig városokban gondolkodunk, szorosan összeérő testekkel számolva mindenkit be tudnánk zsúfolni New York területére is. És mivel ugye New York ugyan több, mint 1200 négyzet km, ám ebből több, mint 400 km vízfelület, ezért már nem is vagyunk olyan messze Budapest 525 négyzet km-étől. Nagyításért kattintson a képre.

Kapcsolódó bejegyzés: Ha az egész emberiséget bezsúfolnánk egy városba... 1.