szórakoztató infografikai blog


Ahol a legelégedettebbek a fogyasztók

2017. március 03. - zoltan galantai phd

customer.pngNyilván azokban az országokban, ahol - miként pl. az USA-ban - az a hivatalos álláspont, hogy "a fogyasztónak mindig igaza van". A másik véglet persze az, hogy a vásárlót láthatatlan (és enyhén bosszantó) elemnek tekintik - nos, az ilyenek nem is kerültek fel arra a 10-es top listára, amelyet a 2015-ös adatok szerint az USA vezet, és amelyen azért nem csak nyugati demokráciák találhatóak meg, hanem például Kína és az Egyesült Arab Emirátusok is. Szokás szerint érdekes lenne tudni, hogy mi a helyzet Magyarországon, de erről sajnos nem szól a felmérés. Íme, a további részletek:

1. USA – 95,6%
2. Kanada– 95,8%
3. Nagy-Britannia – 96,2%
4. Kína – 80,3%
5. India – 83,4%
6. Új-Zéland – 96,3%
7. Ausztrália – 95,5%
8. Belgium – 97,8%
9. Egyesült Arab Emirátusok – 94,1%
10. Japán – 92,0%

http://www.misgl.com/blog/customer-service-satisfaction-across-the-globe/

customer-services-satisfaction-map.png

Ha az indiai államokba egy-egy ország lakosságát helyeznénk át

indian_flag.pngMostanában kimondottan népszerűek az olyan térképek, melyek azt mutatják meg, hogy ha az USA egyes államait feleltetnék meg mondjuk GDP vagy éppen a lakosság nagyságát tekintve egyes országoknak, akkor mi lenne a végeredmény. Esetünkben az látható, hogy nem az USA, hanem az egyes indiai államok összlakossága melyik országok összlakosságával egyenlő - és az is, hogy Brazíliától Olaszországon keresztül Törökországig és Mexikóig számos államnak megvan a párja. A végeredmény vitathatatlanul tanulságos - különösen, ha ki akarunk mozdulni egyfajta "nyugatcentrikus" felfogásból. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/155850183591/population-of-indian-states-compared-to-countries

india-allamok.png

 

Mennyire (nem) bízunk a CEO-kban világszerte?

ceo-icon.pngA jelek szerint nem nagyon, és ez egy új felmérés szerint jól beleillik abba a tendenciába, mely szerint világszerte egyre szkeptikusabbak vagyunk az üzleti élettel szemben csakúgy, mint a különböző intézményekkel vagy éppen civil szervezetekkel. A helyzet persze országonként nagyon eltérő lehet, és ami a CEO-kat illeti, Indiában például (amely ebből a szempontból listavezető) az emberek 70 százaléka szavaz nekik bizalmat, míg már a második helyen álló Brazíliában is csak kevesebb, mint a felük- a lista alján található Japánban csupán kevesebb, mint az emberek egyötöde. És Nagy-Britanniának vagy éppen Németországnak sincs mire büszkének lennie 28 százalékos bizalom mellett. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7661/global-trust-in-ceos-has-evaporated/

trust_in_ceos.jpg

A világ 61 megaegyeteme

university-icon.jpgMármint a hallgatói létszámot tekintve mega. Az első helyen az Indira Gandhi National Open University áll - ez a távoktatásnak köszönhetően 3,5 millió (!) hallgatóval rendelkezik, míg a második legnagyobb, a Bangladesh National University 2 millióval (itt valójában intézmények egész sora tartozik a névhez, tehát ezt sem úgy kell elképzelni, mint egy Budapest méretű kampuszt). Majdnem ugyanennyi hallgatója van a török Anadolu University-nek is, és az első, nyugati országban működő egyetem, a City University of New York a maga félmillió diákjával csak a 13. harmadik helyet tudta megszerezni. A 61., vagyis esetünkben utolsó helyen a University of Bologna áll - ide 80 ezren járnak (ami magyar szemmel nézve még mindig elképzelhetetlenül nagy). Mindenesetre érdemes elgondolkozni rajta, hogy a mennyire más modellek is lehetségesek az általunk természetesnek tekintett, általában földrajzilag koncentrált és viszonylag (de csak viszonylag) kis lélekszámú egyetem mellett. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/154978630154/the-top-61-universities-by-student

(a szabad szemmel megkülönböztethetetlen klasztereket kör jelöli)

legnagyobb-egyetemek.png

Szerintem a legjobb országban élek

sszob.pngAz amerikaiak közül vannak a legtöbben (41 százalék), aki ezt gondolja, míg az indiaiak 36 százaléka van meggyőződve róla, hogy a lehető legjobb országban él. A skála közepén olyan országokat találhatunk, mint például a Fülöp-szigetek (15 százalék) és Nagy-Britannia (14 százalék), míg a legkevesebb olyan, aki a lehető legjobb helynek tartja az országát, Németországban (7 százalék), Vietnamban (6 százalék) és Franciaországban (5 százalék) él. Érdekes lenne tudni, hogy nálunk az emberek miként vélekednek, de sok mással együtt Magyarország sem szerepelt a megvizsgált országok listáján. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/153778510885/people-who-think-they-live-in-the-best-country-in

my-country-best.png

Milliomosnak születettek országa

orokolt-gazdag.pngKétféleképpen lehet nagyon gazdagnak lenni: vagy saját erőből, vagy pedig mert a megfelelő családba születünk. Egyes országok gazdagjaira inkább az előbbi megoldás jellemző (leginkább Oroszországra, Kínára, Angliára és persze az USA-ra - ebben a sorrendben), máshol viszont az örökölt vagyon dominál - méghozzá sokak számára talán meglepő módon a leginkább Ausztriában. Itt a gazdagok majdnem fele "ezüstkanállal a szájában született", de Svédországban is több, mint a 40, míg Indiában és Németországban több, mint a 30 százalékuk ilyen. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/6165/where-the-super-rich-inherit-their-wealth/

orokolt-gazdagsag.jpg

A Robin Hood-index

bow-icon.pngVagyis: mennyit kapna az adott ország minden egyes szegénységben élő állampolgára, ha az ottani leggazdagabb ember teljes vagyonát egyenletesen szétosztanánk? A legjobban a norvégok járnának: John Fredriksen vagyonából (olaj és hajózás) mindegyiküknek több, mint 45 ezer dollár jutna (kb. 12 millió forint); de a ciprusiak és tajvaniak sem panaszkodhatnának. Bill Gates vagyonának elosztogatásával viszont az egyes amerikaiak csupán valamivel több mint ezer dollárt kapnának, míg a leggazdagabb indiai, Mukesh D. Ambani 22 milliárd dolláros vagyona alig valamivel több, mint 20 dollár pluszt jelentene honfitársainak. Nálunk pedig Csányi 200 milliárd forintos vagyonából minden szegénynek hozzávetőleg120 - 130 ezer forint jutna. Ezzel kb. Dél-Afrikával tartozunk egy kategóriába. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

Megjegyzés: komment alapján javítva.Kétszer, köszönettel.

https://knoema.com/infographics/ffxqhye/what-if-the-wealthiest-gave-away-all-their-fortunes-to-the-poorest?

robin_hood_index.png

Akik eladják a fegyvereket - és akik megveszik

man-with-gun.jpgA három legnagyobb fegyverexportőr az USA, Orosz-, illetve Németország; őket Franciaország, az Egyesült Királyság és Kína követ a listán, a legnagyobb fegyvervásárló pedig - és ezt talán kevésbé gondoltuk volna - India. Az alábbi térkép azt is feltüntetni, hogy miként aránylik a fegyverekből származó bevétel a békefenntartásra szánt összegekhez, és valószínűleg senkit sem lep meg, hogy az előbbi minden, a fegyverüzletben részt vevő országban jócskán nagyobb az utóbbinál. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://visionscarto.net/who-is-selling-arms-and-who-buys

fegyverterkep.jpg

Globális tűzerő-index 2015

tank_icon.jpgAz alábbi infografika azt mutatja meg mintegy ötven különböző paraméter figyelembe vételével, hogy az adott ország mekkora katonai erőt képvisel. Külön lekérdezhetjük tankra, repülőgépre stb., és és nem különösebben meglepő módon az USA áll az abszolút első helyen a GFP-t (Global Firepower) tekintve, míg Oroszország a második, Kína a harmadik és India a negyedik. Mi pedig a 122-ből az 59. helyet elfoglalva nagyjából Portugáliával, Tunéziával, Szlovákiával és Horvátországgal vagyunk egy szinten. Az utolsó helyre Szomália került. Interaktív részletekért kattintson az alábbi képekre.

https://knoema.com/infographics/wxzygqd/global-firepower-world-military-strength-rankings-2015

global-firepower-2015-stat.jpg

global-firepower-2015-hun.jpg

global-firepower2015-map.jpg

Szeretünk dolgozni

workers.pngEgy friss felmérés szerint bár lehet, hogy szeretünk a munkánk miatt panaszkodni, munka közben átlagosan mégis jól érezzük magunkat. 15 ország közel 15 ezer dolgozóját megkérdezve az derült ki, hogy az emberek több mint kétharmada (egészen pontosan 71 százalék) jól érzi magát munka közben. Persze az egyes országok között elég komoly különbségek lehetnek: A legelégedettebbek az indiaiak (tízből durván kilenc ember); Japán viszont érdekes módon a skála másik végén található: itt az emberek kevesebb mint fele volt elégedett. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://qz.com/695071/most-people-are-actually-pretty-happy-at-work/

szeretunk-dolgozni.jpg

Többen válnak otthontalanná természeti csapás, mint háború miatt

disaster.jpgBár általában a háborúk/társadalmi konfliktusok miatt menekültté váló emberekről hallunk, a természeti csapásoknak 2015-ben még súlyosabb következményei voltak. Ugyanis kétszer annyian: kb. 19 millióan veszítették el földrengés, árvíz stb. miatt az otthonukat, mint a társadalmi problémákból kifolyólag, bár ők minden bizonnyal kevésbé váltak nemzetközi menekültté (migránssá). Ami azért elgondolkodtató, mert amennyiben nem tudunk ellene idejében fellépni, úgy a felmelegedésnek várhatóan katasztrofális következményei lesznek, miközben a kétféle "otthontalanná válás" kumulálódni fog. Jelenleg egyébként Indiát és Kínát sújtják a leginkább a természeti katasztrófák következményei (országonként több mint 3,5 millió emberről van szó), de a top 10-es listán ott találjuk a legfejlettebb országok közül Japánt is (és bár ez egy nagyságrenddel kisebb, még mindig közel 500 ezer érintettet jelent). Az pedig más kérdés, hogy a rangos látványosan máshogy alakulna, ha nem abszolút számok alapján állítanánk össze, hanem a lakosság lélekszámához viszonyítva: míg India és Kína is milliárdos lakosságú, addig a listán a harmadik helyen szereplő Nepálban kevesebb mint harmincad annyian élnek.

http://qz.com/681865/the-number-of-people-forced-to-flee-their-homes-in-2015-could-fill-new-york-london-and-jakarta-combined/

disaster-refugee-2015.jpg

Mikor lesznek többen az indiaiak a kínaiaknál?

india.jpgHamarosan. Jelenleg még a kínaiak mintegy 70 millióval vannak többen (1,38 milliárd az 1,31 milliárd indiaival szemben az ENSZ szerint, bár kissé más becslések is léteznek). 2022-re viszont Kína, amely alacsony szaporodási rátájú, le fog maradni India közepes szaporodási rátájához képest. Kínában, mint közismert, sokáig az "egy gyerek" program volt a meghatározó, Indiában pedig már 1952-ben beindították a nemzeti Családtervezési Programot, de azért 2010 é 2015 között Kína 7, míg India 19 millió fővel gyarapodott. Ami pedig a távolabbi jövőt illeti, a jelenlegi számítások szerint 2050-re India fog a legnagyobb mértékben hozzájárulni a globális populáció növekedéséhez; a második helyen pedig nem Kína, hanem Nigéria áll majd, és a most következő száz évben minden bizonnyal India lesz a világ vezető vezető "populációs hatalma". Részletekért kattintson az alábbi képre.

https://knoema.com/infographics/tvhklwc/when-will-india-have-more-people-than-china

 india-china-population.jpg

Ahol bíznak a cégükben az emberek - és ahol nem

trust.pngTalán meglepő, De Japánban a legnagyobb a bizalmatlanság: az emberek nem kevesebb mint 60 százaléka nincs meggyőződve róla, hogy a cége jól csinálja a dolgokat. A másik véglet Mexikó: itt 89 százalék meg van róla győződve, hogy de igen. AZ USA és Kanada pedig valahol a kettő között helyezkedik el a saját 64 százalékos "bízom a cégemben" eredményével. Kínában a bizalom 79; Indiában 83; míg Németországban 62; Oroszországban pedig 48 százalék. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4272/where-do-employees-trust-their-own-companies-the-most/

ceges-bizalom.jpg

 

Osszuk a Földet százmillió lakosú zónákra

europ.jpgVagyis színezzük át úgy térképet, hogy minden egyes résznek százmillió lakosa legyen. Méghozzá nem akárhogy (elvégre végtelenül sokféleképpen választhatnánk ekkora populációval rendelkező területeket), hanem a meglévő határok (államhatárok) öszeolvasztásával. Aminek köszönhetően mi például egy olyan konglomerátumban találnánk magunkat, ahol többek között Ausztriával és Ukrajnával lennénk együtt. Az USA eközben - természetesen - több nagy, százmilliós régióra oszlana; Kanadának viszont "külső segítségre" (értsd: európai területkre) is szüksége lenne, hogy összehozza a megfelelő lélekszámot. Érdemes egy pillantást vetni nem csak Kínára, de például az indiai szubkontinensre is, ami ebben a megközelítésben tényleg "folt hátán folt". Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://imgur.com/r/MapFans/gt49YN8

100-million-nagy.jpg

 

 

A térkép, amelyen Magyaroszág India-nagyságú

globe-blue.pngNos, ez az a térkép, amit rendszerint használunk, ha a Földről van szó. Persze, mindannyian tudjuk, hogy a térképek szükségképpen erősen torzítanak, de azért szórakoztató azt látni, mintha Magyarország kb. akkora lenne, mint India - mármint ha megfelelő helyen lenne. Ez a Merctor-vetületnek köszönhető, ami kénytelen két dimenzióban kiteríteni/megjeleníteni a három dimenziós Földet, és eközben az Egyenlítő környékén eléggé jól mutatja a valódi méretet, az alsó és felső széleken található területek viszont "szétkenődnek" (ezért aztán Grönland, ami ebből a szempontból a klasszikus példa, pl. óriásinak látszik, pedig annyira azért nem az). Az alábbi alkalmazáson kijelölhetünk egy tetszőleges országot, és az egérrel odavonszolhatjuk egy másik mellé, hogy lássuk: valójában hogyan aránylanak egymáshoz. Mert ugye abból, hogy Észak-Amerikai nagyobbnak tűnik Mercator-vetületben, mint Afrika, nem következik, hogy ez így is van. Az interaktív összehasonlítgatáshoz kattintson az alábbi képre.

http://thetruesize.com

mekkora-terkep-mo.jpg

 mekkora-terkep.jpg

Hol vesznek földet a külföldi szervezetek?

field.pngMármint melyik (első sorban) fejlődő országokban, a "szervezet" alatt akár kormányt, akár magáncéget stb. értve. Az alábbi interaktív infografika azt mutatja meg 66 országra és közel 35 millió hektár földre, hogy Kínától az USA-n és Franciaországon át Indiáig ki és hol vásárolt, hogy aztán élelmiszert termesszen rajta. Ehhez több, mint 400, nagy szerződést kötöttek meg 2006 óta: az angol Terra Firma Capital pl. több mint 3 millió hektárt vásárolt Ausztráliában; a kínai kormány több mint egymillió hektárt a Fülöp-Szigeteken; egy amerikai szervezet több mint félmillió hektárt Brazíliában - és így tovább (jobb oldalt a vevők listája). Interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.theguardian.com/global-development/ng-interactive/2015/feb/19/global-land-deals-where-foreign-companies-are-investing-in-the-developing-world-interactive

 foreign-land-buyer.jpg

A vízhiány világa

tap-icon.pngA vízhiány mára az egyik legsúlyosabb és legközvetlenebbül érzékelhető környezeti problémává vált: miközben számos területet teljesen tönkretett a túlöntözés például Ázsiában, aközben egyre több embernek jelent problémát megfelelő mennyiségű vízhez jutni. Jemenben például van olyan hely, ahol bő tíz év alatt 50 méterrel kellett mélyebbre ásni a kutakat, de még így is csak a korábbi vízmennyiség kétharmadát tudják belőlük kinyerni. A jelenség persze nem korlátozódik egy vagy néhány országra, és az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy nagyjából hol vannak a leginkább túlhasználva a vízforrások (ebből a szempontból Kína például kevésbé érintett, mint India vagy akár egyes európai országok és az USA). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.unep.org/dewa/vitalwater/article77.html

0222-waterstress-overuse-en.jpg

Területi viták világa

globe-new.pngAz alábbi interaktív térképből leginkább az derül ki, hogy Magyarország – néhány más európai országgal együtt – inkább kivétel, mint szabály, ugyanis nekünk nincsenek területi vitáink arról, hogy mi tartozik hozzánk és mi nem (persze például Mongóliának vagy egyes afrikai országoknak sincsenek). Példának okáért sz USA-nak viszont annál inkább vannak – miként Oroszországnak, Kínának, Indiának, Ausztráliának, Spanyolországnak is. És így tovább. Ami persze nem jelenti azt, hogy a területi viták mindenütt egyformán hevesek lennének. De azért meglehetősen jellemzőek, bárhová nézzünk is. Részletekért kattintson az alábbi képre.
http://metrocosm.com/disputed-territories-map.html

 teruleti-vitak.jpg

Az USA területi vitái:

usa-teruleti-vitak.jpg

Ahol (nem) kötelező katonának lenni

army.jpgSok helyen nem az (és például nálunk sem), de azért érhetnek minket a témával kapcsolatban meglepetések, és most nem is arra gondolok, hogy számos demokráciában Brazíliától Izraelen át Svájcig kötelező a katonai szolgálat ilyen vagy olyan formája. És nem is Indiára, ahol nem kötelező, hanem inkább Kínára, ahol elvileg ugyan kötelező (lenne), de az óriási lélekszámból kifolyólag mindig annyi önkéntes van, hogy nincs szükség nem önkéntesek behívására. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.statista.com/chart/3907/the-state-of-military-conscription-around-the-world/katonasag_n.jpg

Melyek a világ legszennyezettebb levegőjű városai?

factory.jpgNéhány éve még valószínűleg azt kellett volna válaszolni, hogy kínaiak, mára viszont változott a helyzet, és jelenleg a világ legszennyezettebb levegőjű városa Delhi, de kilenc további indiai város is szerepel a negatív top listán. Ezek mellett egyébként három pakisztáni; egy iráni (Khormabad) és egy katari (Doha) is helyet kapott. Miként látható, az első tíz helyen kizárólag ázsiaiak vannak. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.statista.com/chart/3670/the-worlds-most-polluted-cities-are-in-india/

most_polluted_cities_are_in_india_n.jpg

A világ városainak levegőszennyezettségi térképe:

world-air-pollution-2014.png