szórakoztató infografikai blog


EU: észak-déli megosztottság a demokrácia működésével kapcsolatban

2017. február 17. - zoltan galantai phd

vote-people.pngA délibb rész államaiban: egyre többen érzik úgy, hogy a demokrácia nem működik, miközben 2003-ban még a déli meg az északi részek leginkább ugyanúgy ítélték meg, és kb. az emberek 40 százaléka gondolta úgy, hogy rendben vannak a dolgok. Mára azonban a déli részeken csak az emberek 15 százaléka - miközben a demokrácia támogatottsága az északi részeken általában (bár nem kivétel nélkül) nőtt (persze nem csak a földrajzi helyzet számít: a demokráciamegítélése látványosan más pl. Ausztriában és Magyarországon). Az ellenérzésekben nyilvánvalóan jelentős szerepet játszik, hogy a gazdasági nehézségeket- gondoljunk csak Görögországra - nem sikerült megoldani, és sokan az EU problémamegoldási mechanizmusait okolják e miatt.Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2017/02/13/europe-is-starkly-divided-over-whether-democracy-is-working/

eu-dissatisfaction-map.jpgeu-disstatisfaction-maps.jpgeu-democracy-dissatisfaction-graph.jpg

USA és Magyarország: nem teljes demokráciák

democracy-people.pngImmár az USA sem teljes, hanem sérült (hibás, angolul: flawed) demokráciának számít az Economist Intelligence Unit demokráciaindexe szerint. 2015-ben még 8,05 pontot kapott, és ezzel még éppen belesett a teljes demokráciák kategóriájába, egy évvel később viszont a 7,98 már kevés volt ehhez. De ez nem Trump miatt történt, hanem éppen fordítva: azok az okok, amelyek ide vezettek, tették lehetővé Trump győzelmét is. Úgy mint például: a kormányba és a köztisztviselőkbe vetett bizalom folyamatos csökkenése. Egyébként jelenleg Japán és Franciaország is a 8.0-s határ alatt található (és 2015-ben összesen70 ország rontott a pontszámán). Az első persze Norvégia (9,93), az utolsó Észak-Korea; Magyarország pedig már tíz éve, 2006-ban sem felelt meg a teljes demokrácia minden kritériumának, és most 6,72 pontja van. Interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2017/01/daily-chart-20

magyarorszag-demokracia-2016.jpg

Az országok, akiket nem érdekel a politika

politician.pngA lista élén ugyan nem mi állunk, de azért nekünk is előkelő hely jutott. Az elsők, vagyis a politikával kapcsolatban a legközömbösebbek a kolumbiaiak: náluk az emberek fele (!) csak a vállát vonogatja, ha a téma szóba kerül. Brazíliában és Portugáliában 41 százalék közömbös, nálunk pedig 36 százalék. Persze jó kérdés, hogy ennek konkrétan mi az oka, az viszont nem kérdés, hogy szerencsés-e a dolog, Ugyanis egyértelműen nem az: egy működőképes demokráciához a közügyek (és így a politika) iránt érdeklődő állampolgárok is kellenek. A lista másik végén Németország és Japán található: ezekben az országokban az emberek 95 százaléka számára nem közömbös a politika. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/6703/the-countries-where-people-arent-interested-in-politics/

where_people_aren_t_interested_in_politics_n.jpg

Akik megtették, amit a mostani elnökválasztáson az USA nem

male-female.pngÉs női vezetőt választottak. A történet ugyanis nem csak arról szól, hogy Trump nyert, hanem arról is, hogy Hillary Clinton nem. Jelenleg 15 nő által vezetett ország van, és az elmúlt fél évszázadban további 34 volt, ahol legalább egy alkalommal nő töltötte be a legmagasabb politikai funkciót - 145-ben viszont ez sosem fordult elő. Mindenesetre az első női miniszterelnök Sirimavo Bandaranaike volt 1960-ban Sri Lankán (azt követően, hogy a férjét: az előző miniszterelnököt meggyilkolták), de eszünkbe juthat Indira Gandhi is (India első miniszterelnökének, Nehrunak a lánya). Meg persze Angela Merkel és Theresa May - és eközben azt is érdemes észrevenni, hogy ők például nem politikus dinasztiák tagja. Meg azt is, hogy az ilyen női vezetők leginkább az 1980-as évektől kezdtek megjelenni Európában és Latin-Amerikában. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/11/14/here-are-the-50-democracies-that-have-done-what-the-u-s-has-failed-to-do/

female-leader.jpg

Freedom House: mennyire volt szabad Magyaroszág 2015-ben?

freedom-icon.pngA Freedom House valamivel lejjebb sorolta a szabadságjogok szempontjából Magyarországot, mint tavaly (most pontosan annyi pontunk van, mint Dél-Afrikának; míg Mongólia vagy Románia valamivel jobban, India kicsivel rosszabbul áll). Persze velünk együtt lejjebb került például az USA is. Az évente megjelenő jelentés három kategóriát különböztet meg: szabad, részben szabad és nem szabad országok, és mi továbbra is az elsőbe tartozunk. Félszabadnak minősül többek között Ukrajna; míg Kína vagy éppen Oroszország egyáltalán nem az. Részletekért kattintson az alábbi képre, illetve interaktív térképre.

https://freedomhouse.org/report/freedom-world/freedom-world-2016freedom-2016.jpg6

 

 freedom-house-2016.jpg

Magyarország demokrácia-indexe: 2006 - 2014

crowd.gifMivel az utóbbi időben sokat lehetett hallani arról, hogy a Freedom House demokratikusságát tekintve "leminősítette" Magyarországot, összehasonlításként érdemes megnézni más demokrácia-értékeléseket is - például azt, amit az Economist Intelligence Unit évente kiad. Ebből az derül ki, hogy 2006 óta (vagyis azóta, hogy rendelkezésünkre állnak adatok) évről évre rosszabbul teljesítünk, és a "flawed" (kb. hibás, tökéletlen) demokrácia kategóriájába tartozván  persze nem vagyunk egy súlycsoportban pl. Norvégiával (a legjobbakba jelenleg 24 ország tartozik, 8  és 10 közötti pontszámmal, ahol persze minél nagyobb = annál jobb). Viszont - szerencsére - nem tartozunk a"hibrid rezsimek" (39 ország 4 és 5,9 közötti pontszámokkal); vagy ami még rosszabb lenne: az autoriter társadalmak közé sem (52 ország). További részletek itt: http://knoema.com/GDI2015JAN/democracy-index-2014

magyarroszag-demokracia-index-2014.jpg