szórakoztató infografikai blog

közgazdasági vizualizáció


Hol volt a legdrágább/legolcsóbb az élet 2015-ben?

2016. június 17. - zoltan galantai phd

city-icon.pngA drágaságot tekintve a városok közül ugyan Szingapúr (Singapore City) áll az élen, de rögtön utána európaiak következnek: Párizs, Oslo és Zürich, és csak az ötödik helyre fért be egy nem európai (Sydney), de az első tízből is öt található az Óvilágban. A drágaságindex (ahol 100-nak a New-York-i árak számítanak) persze különböző komponensekből állnak össze, és a márkás cigarettáért például az ausztrál városokban kérik a legtöbbet (átszámítva majdnem 19 dollár: Melbourne, Sydney) . A legolcsóbb városok listáját eközben Karacsi vezeti (Pakisztán); a második az indiai Bangalore; a harmadik pedig Mumbai. És persze egyetlen európai (vagy "nyugati") város sem tartozik ide. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

https://knoema.com/infographics/lkzuurc/eiu-worldwide-cost-of-living-report-2015

city-exepnsive.jpgcity-expensive2.jpg

Az emberiség egyharmada már nem láthatja a galaxisunkat

light-street.pngNépszerűbb nevén a Tejutat. Ez természetesen a fényszennyezés miatt van, és bár a legtöbben nem figyelnek fel rá (elvégre éjszaka az ember leginkább alszik ahelyett, hogy felfelé nézne), a dolog két szempontból is érdekes/fontos. Egyfelől, mert a Föld egyes részeinek "kifényesedése" jó indikátora a gazdasági/technológiai fejlődésnek. Másfelől, mert a kifényesedésnek hatása van az élővilágra: az emberre és a többi élőlényre egyaránt, miközben a mostanában terjedni kezdő, amúgy energiatakarékosabb LED-világítás következtében az éjszaki égbolt akár háromszor fényesebb lehet majd a jövőben (az ezzel járó következményekkel együtt). Az alábbi, 3D-s földgömb jól mutatja a jelenséget - részletekért kattintson rá.

Megjegyzés: eredetileg egészen ostoba módon az Androméda galaxis szerepelt a címben, pedig - miként egy komment is felhívta rá a figyelmet meg miként elvileg én is tudom - az igencsak más...

http://www.theatlantic.com/science/archive/2016/06/pawnee-sky/486557/

 https://www.arcgis.com/home/webscene/viewer.html?webscene=a5411b2f3d4e4c87b868023b2fa48f35&viewpoint=cam:-91.77502696,35.00035797,11113761.618;12.252,0

light-pollution-eu.jpg

light-pollution.jpg

Térképen a Fortune 500 az USA-ban

fortune-500-icon.jpgMéghozzá nem csak az, hogy hol találhatóak az USA-n belül, de a térképen hozzájuk tartozó kör nagysága azt is megmutatja, hogy mekkora a jövedelmük, illetve egyéb adataik is lekérdezhetőek interaktív módon. Továbbá egy grafikonon azt is lekérdezhetjük (akár szektorra: pl. pénzügy vagy energia), hogy milyen utat futottak be 1996 és 2006 között, és hogyan változott a rangsorban elfoglalt helyük. Egyedül azt hiányolom, hogy ezt a besorolást nem lehet cégre lebontva is lekérdezni, de azért így is tanulságos lehet. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

http://fortune.com/fortune500/visualizations

fortune500.jpgfortune500-ranking.jpg

Itt aQNI: az állampolgárság-minőség indexe

nation.pngEz két paraméter alapján méri, hogy mennyire jó egy adott ország állampolgárának lenni: belső és külső. Az előbbibe az tartozik bele, hogy mennyire szabadon mozgunk és választunk lakóhelyet az országon belül, mennyire vagyunk biztonságban stb.; az utóbbi pedig azon alapul, hogy mi van akkor, ha úgy döntünk, hogy mondjuk külföldre akarunk menni dolgozni. Például: kell-e hozzá vízum (illetve melyik országokba kell: az oroszok pl. mintegy száz országba utazhatnak vízum nélkül, viszont ezek egyike sem igazán gazdag). Az lista első helyén Németország áll, és Dánia, Finnország, Norvégia követi; a legvégén pedig Afganisztán meg a Kongói Demokratikus Köztársaság található. Nekünk aktuálisan a 18. hely jutott a QNI (Quality of Nationality Index) szerint (2011 óta egyébként álltunk már a 22. és a 16. helyen is).  Részletekért Kattintson az alábbi, interaktív képre.

https://nationalityindex.com/

qni.jpg

Na de mégis: milyen gazdagok a leggazdagabbak?

billionaire-icon.pngTermészetesen nagyon, bár ez, gondolom, senkit sem lep meg. A mértéke viszont talán igen: a Forbes 2016-os milliárdos-listáján 1810 milliárdos szerepel (magyar nincs közöttük), 6,5 trillió dollárt birtokolnak, és ez több, mint a világ harmadik legnagyobb gazdaságának, Japánnak a GDP-je. A leggazdagabbak leggazdagabbja, Bill Gates pedig a világ nem kevesebb mint 122 országánál gazdagabb: az ő 75 milliárd dollárja többet ér, mint például Luxemburg GDP-je. De a listán hatodik helyen szereplő Mark Zuckerberg is jobban teljesít Litvániánál...Jó kérdés, hogy ezek a tendenciák fognak-e folytatódni a következő évtizedekben, és a leggazdagabbak vajon "mégleggazdagabbakká" fognak-e válni. Részletekért Kattintson az alábbi képre.

https://knoema.com/infographics/wqezguc/the-wealth-of-the-world-s-richest-people-vs-gdp-of-select-countries?utm_source=Knoema&utm_campaign=2e567c3c68-Viz_of_the_Day_Billionaires&utm_medium=email&utm_term=0_297e56b934-2e567c3c68-78719569

leggazdagabbak-2016.jpg

Földgömbön a történelem

world-map.jpgAz, hogy a történelmet, illetve egyes eseményeit térképen ábrázoljuk, megszokott - az alábbi alkalmazás viszont földgömbön mutatja meg, hogy mi, hol és mikor történt. Lekérdezhetjük időszakra: mondjuk a napóleoni háborúk korára vagy megnézhetjük, hogy a nagy amerikai emberjogi mozgalmak idején milyen világesemények történtek, és a megfelelő helyre klikkelve még rövid, szöveges magyarázatot is kapunk hozzá. Aki szereti a történelmet, biztosan jól fog szórakozni - részletekért kattintson az alábbi képre.

https://timeglo.be/

idoglobusz.jpg

A gyémánt jövője

diamond-icon.pngA természetes gyémánt ugyanúgy csak véges mennyiségben áll a rendelkezésünkre, mint az olaj vagy a földgáz, és az egyik alapkérdés az, hogy meddig tartható fent a kitermelés a most várható ütem mellett. A rövid válasz pedig az, hogy eddig 5,4 milliárd karátot dolgoztunk fel a történelem kezdetei óta (ami valamivel több mint 1 millió kg gyémántot jelent). 2004 és 2008 között volt egy kitermelési csúcs (évi 160 - 170 millió karát), majd pedig visszaesés következett, de a jelenlegi tempó mellett a következő két évtizedben még nem várható visszaesés - sőt, a 2009-es 118 millió karáthoz képest 2025-ben több mint 140 millió karátra lehet számítani. Az alábbi ábrákon (interaktív módon) többek kötött az is megnézhetjük, hogy kik a legnagyobb gyémánttermelők, de azt persze más kérdés, hogy mi lesz ötven vagy száz év múlva. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

https://knoema.com/infographics/mxygtx/is-the-world-running-out-of-diamonds?utm_source=Knoema&utm_campaign=348bf0b662-Viz_of_the_Day_Diamonds&utm_medium=email&utm_term=0_297e56b934-348bf0b662-78719569

gyemant1.jpg

gyemant2.jpg

gyemant3.jpg

Az olcsó (és nem olyan olcsó) sör világtérképe

beer-128.pngVagyis: hol mennyiért kapjuk meg dollárra átszámítva. A listán szereplő városok közül Krakkóban, illetve Kijevben a legkedvezőbb az ára; és csak fillérekkel (centekkel) kerül többe) mondjuk Pozsonyban, Mexico Cityben vagy Bangkokban legurítani egyet. Genfben viszont majdnem négyszer több. Budapest amúgy a 75-ös listán az 58-dik (nagyobb szám = kedvezőbb ár). Az alábbi, interaktív infografikán azt is lekérdezhetjük, hogy hol a legolcsóbb közértben venni egy dobozzal. Részletekért kattintson a képekre.

https://knoema.com/infographics/uoacld/beer-price-index-2015

sorarak1.jpg

sorarak2.jpg

Kartogram: az USA lakosságának évszázadai

usa-icon.jpgMaga a téma nem hangzik különösebben izgalmasnak, a kivitelezés viszont annál inkább. A kartogram ugyanis területarányosan mutatja meg, hogy a minket érdeklő dologból (estünkben az emberekből) mennyi van. Vagyis: ha több, akkor az adott terület nagyobbnak (és sötétebb színűnek) fog látszani, az eredmény pedig egy olyan térkép, amely lassanként "felfújódik", ahogy egyre többen élnek egy adott amerikai államban. A populáció növekedéseit/változásait persze egyetlen, folyamatos animációként is végignézhetjük. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

http://www.ravi.io/us-population-trends-cartogram

kartogram-usa-1790.jpg

usa-kartogram-1880.jpg

usa-kartogram-2010.jpg

Tizenöt atombombát dobtak volna ránk a hidegháborúban az amerikaiak

atombomba200.pngAz alábbi térkép azt a nem kevesebb mint 1,100 célpontot mutatja meg, amely az amerikai National Security Archives most nyilvánosságra hozott adatai szerint hidegháborús atombomba-célpont lett volna. Természetesen Magyarország sem maradt volna ki, és az interaktív térképen nem csak azt nézhetjük meg, hogy melyik települések (magyarok vagy nem magyarok) szerepeltek a listán Tököltől Ferihegyen át Veszprémig, de azt is, hogy mekkora kárt okozna ez emberéletben. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

http://futureoflife.org/us-nuclear-targets/#nukemap

atombomba-magyarorszagra.jpg

atombomba-europa.jpgatombomba-veszprem.jpgatombomba-veszprem-robbanas.jpg

Globális lehűlés-térkép

snowflake.pngTermészetesen nem valami pontos, mert senki sem képes pontosan előre látni, hogy milyen következményei lennének, ha a hőmérséklet nem nőne, hanem csökkenne. Mindenesetre egy csúszka segítségével hidegebbre fordíthatjuk az éghajlatot, és megnézhetjük például azt, hogy milyen volt a világ az utolsó jégkorszak idején;és közben különböző információkat kapunk például arról is, hogy a mezőgazdaság milyen lehűlés mellett válna lehetetlenné vagy éppen az emberi élet mikor tűnne el végleg.Bár a közeljövőben minden bizonnyal nem ez vár ránk, azért tanulságos szemügyre venni ezt a forgatókönyvet is. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.

http://homepage.ntlworld.com/keir.clarke/leaflet/globalcooling.htm

lehules-terkep.jpg

A világ energiatérképe: fosszils, nukleáris, megújuló

bulb.pngAz alábbi térképen azt nézhetjük meg, hogy hol milyen energiát használnak (és milyen mértékben), és eközben lehet, hogy fog érni minket néhány meglepetés. Ugyanis Franciaország energiatermelésének 74 százalékát nukleáris erőművek adják, további 18 százalék pedig megújuló (vagyis a fosszilis alig 8 százalék), miközben Olaszországban 40 százalék a megújuló (Németországban ez csak 26 százalék), nukleáris pedig egyáltalán nincs is.A mi esetünkben 40 százalék fosszilis és 51 nukleáris;és persze ott vannak például az az olyan afrikai országok is, mint Mali, Csád vagy Niger, ahol gyakorlatilag kizárólag fosszilis energiaforrásokat használnak... A térképen természetesen külön - külön is lekérdezhetjük az egyes energiafajtákat. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.gocompare.com/energy/what-powers-the-world/

energisterkep1.jpg

Térképen minden hálózat, amit ember csinált

networks.pngDe tényleg minden, nem pedig csak az IT (internet). Ennek megfelelően a vasutak, a hajózható folyók/csatornák, gázvezetékek, utak, repülőterek, és így tovább. Eközben külön lekérdezhetjük (Themes címszó alatt) a globális energiahálózatot, közlekedést és kommunikációt is.Nagyon tanulságos ebből a szempontból is megnézni például a különböző kontinenseket. Az interaktív térkép eléréséhez kattintson az alábbi képekre.

https://atlas.developmentseed.org/

connectivity-atlas1.jpg

https://atlas.developmentseed.org/energy/

connectivitiy-atlas2.jpg

Több fehér, vidéki amerikai nő hal meg

funeral.jpgBár az USA-ban is folyamatosan nő a várható élettartam, az arányokat tekintve az 1990-es évek óta egyre inkább a vidéken élő fehér, fiatal vagy középkorú nő hal meg a vele egykorú férfiakhoz, városiakhoz, illetve afroamerikaiakhoz képest. 60 éves kor körül a különbség már nem ilyen jelentős. Az okok között ott található (fiatal, fehér, vidéki nők esetében) a drog és az öngyilkosságok; illetve a szív- és a tüdőbetegségek a középkorúaknál. Az interaktív inforgrafikák eléréséhez kattintson az alábbi képek egyikére.

https://www.washingtonpost.com/graphics/national/white-death/

death-rate-american-women2.jpg

death-rate-american-women.jpg

death-rate-american-women1.jpg

 

Térképen a Panama-iratok adatai

thief.pngMéghozzá interaktív térképen, és az egyes országokhoz tartozó körök nagysága azt jelzi, hogy hány cég érintett. A körökre klikkelve pedig azt is megtudhatjuk, hogy kik voltak az ügyfelek, részvényesek, kedvezményezettek. Hong Kong-ban pl. közel 40 ezer érintett cég található; és Svájcban is közel ugyanennyi. Az USA-ban pedig mintegy 3 ezer - míg Magyarországon 90 (ami egyébként a népesség nagyságát figyelembe véve és arányait tekintve közelítőleg annyi, mint az amerikai). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképekre.

http://www.arcgis.com/apps/MapJournal/index.html?appid=1f611be658e74ad48f899d1d6152bdb4

panama-papers-map.jpg

panama-papers-map1.jpg

A teljes Föld zajtérképe

noise.pngÉs ennek megfelelően annak a környéknek a zajtérképe is, ahol mi lakunk/élünk vagy dolgozunk. A térkép (amely értelemszerűen a Google Maps-et használja) természetesen nem közvetlen méréseken alapul: ezt az egész világesetében azért eléggé nehéz lenne megcsinálni. Hanem azon, hogy pl. hol milyen forgalmas utak vannak, és azoknak mennyi lehet a zajszennyezése. Vagyis arra biztosan jó, hogy megnézzük, a környékünk mennyire zajos (én a BME környékét választottam), de a túl hangosan zenét hallgató szomszéd meg az utcai randalírozás azért biztos nem látható rajta. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://lukasmartinelli.ch/maps/noise-pollution.html#14/47.4780/19.0589

vilag-zajterkepe.jpg

 

Lakásárak változásai világszerte

home.pngÉrdekes megfigyelni, hogy nem csak nálunk változik (olykor meglehetősen vadul) az ingatlanok ára. Görög vagy Oroszországban, illetve Szingapúrban (ki gondolta volna) például az utóbbi időben jóval kevesebbet kell fizetnünk azért, hogy tető legyen a fejünk felett, mint korábban, míg Ausztráliában, Kanadában vagy éppen Angliában és Németországban többet. Az alábbi, interaktív grafikonról egyébként lekérdezhetjük (különböző időszakokra is), hogy mindez hogy viszonyul a helyi átlagjövedelemhez. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

http://www.economist.com/blogs/dailychart/2011/11/global-house-prices?fsrc=rss

nemzetkozi-lakasarak-abszolut-valtozasa.jpg

nemzetkozi-lakasarak-aranyok-valtozasa.jpg

Hány nyelvet beszélnek egy országban?

speaking.pngA kérdés ez esetben nem az, hogy melyik nyelvet beszélik a legtöbben, hanem az, hogy az adott országban hányféle nyelv van jelen. Illetve: melyek azok a nyelvek, amelyeket (a beszélők számától függetlenül) a legtöbb országban beszélnek, és ha így nézzük, akkor érdekesen alakul a lista: egyáltalán nem biztos például, hogy hallottunk már a domari nyelvről - márpedig ezt nem kevesebb, mint 13 országban használják. És hasonlóképpen: az alábbi, interaktív térképről azt is megtudhatjuk, hogy a legtöbb nyelvet (összesen 839-et) Pápua Új-Guineában beszélik, míg több mint 60 olyan ország van, amelynek nincs olyan nyelve, amely egyedül nála található meg: a Magyarországon nyilvántartott 15 nyelvből mindegyiket beszélik valahol máshol is (az összeállítás kitér a jelnyelvekre is, melyekből szintén jó néhány van). Elgondolkoztató ebből a kevésbé szokványos szempontból is szemügyre venni a nyelveket - részletekért kattintson az alábbi képre.

https://public.tableau.com/s/gallery/are-we-speaking-same-language

country-languages.jpg

Kinek fog pénzügyi támogatást adni az USA 2017-ben?

usa-icon.jpgA tervek szerint több mint száz országnak összesen több mint 33 milliárd dollár értékben jövőre. A listán mi is ott szereplünk 1 millió dollárral ("security and peace"), mindent egybevetve pedig a legtöbbet egészségügyre (majdnem 9,3 milliárd dollár) és a fentebbi, minket is érintő kategóriára (8,3 milliárd dollár) fognak kiadni. De a humanitárius segítség is közel 6 milliárd dollár, míg a demokráciára, emberi jogokra, kormányzásra kb. 2,7 milliárd dollár jut (míg a környezetvédelemre fele ennyi). Természetesen az is nagyon tanulságos, hogy mely országok nem kapnak semmit. Az interaktív térképről 2010-ig visszamenőleg és országonként is le lehet kérdezni az adatokat. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://beta.foreignassistance.gov/explore

 usa-aid2017.jpg

Kínai export az USA-ba: világtörténelmi rekord

trade.pngEz az animáció nagyon egyszerűen - és nagyon érzékletesen - mutatja meg, hogy az elmúlt 30 évben miként változott az USA és Kína exportja egymás felé. 1985-ben még fej-fej mellett haladtak (3,9 milliárd dollár kivitel), 2015-ben viszont a különbség már majdnem 366 milliárd dollár volt Kína javára - ami nem csak az amerikai - kínai, de a világtörténelem során bármilyen bilaterális kereskedelmi kapcsolatot tekintve is egyedülállóan nagy. Eközben Kína kivitele az USA-ba majdhogynem exponenciálisan nőtt az utóbbi időben - ami nem mondható el az amerikairól az ellenkező irányba. A végeredmény még akkor is elgondolkoztató, ha hosszú távon azért változhatnak az arányok. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://investmentwatchblog.com/this-gif-shows-how-china-trumps-the-u-s-on-trade/

usa-kina-exportimport.jpg

süti beállítások módosítása