Jelenleg 67 országból összesen 1810 milliárdost tartanak számon (egy éve még valamivel többen: 1826-an voltak), és talán nem véletlen, hogy a tíz leggazdagabból nyolcan amerikaiak. És azért nem véletlen, mert az USA nem kevesebb, mint 540 milliárdost ad; a második hely Kínának jutott 251 milliárdossal (miközben Kínában azért jóval többen élnek, mint odaát); a harmadik pedig a 80 milliós Németország 120 milliárdossal. Ezzel viszont az egy főre jutó milliárdosok számát tekintve csak a második helyen áll Hong Kong mögött, ahol valamivel több, mint 7 millió ember osztozik 64 milliárdoson. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Miután annyit lehet hallani a magyarok elvándorlásából fakadó problémákról, talán meglepő, hogy a mi esetünkben például 6 százalék él huzamosabb ideig külföldön - és ez kevesebb, mint bármelyik, minket határoló országé. Szlovákiában például 6,3, míg Ausztriában 6,7 százalékról beszélhetünk - de ott van Románia is a 17,5 meg Horvátország a maga 20,4 százalékával - és akkor Bosznia-Hercegovina bízvást mellbevágónak nevezhető 43,3 százalékát még nem is említettük... A másik véglet persze Spanyolország, ahol alig 2,8 százalék nem él otthon. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A II. világháború után a Földet három részre volt szokás osztani: fejlett, fejlődő és szegény országokra. Egy mostani térkép a Worldbank 2015-ös adatai alapján viszont négy kategóriát különböztet meg. Ha valakinek a GNI-je (Gross National Income) 1045 dollár vagy kevesebb, akkor szegény és az első csoportba tartozik; a második csoportba az 1045 - 4125 dollár közötti GNI-vel rendelkező országok kerülnek; a harmadikba a 4126 és 12745 dollár közöttiek; a többi ország pedig gazdag. Amennyiben 204 országgal számolunk, úgy a 17 százalék szegény, 25 százalék alacsony közepes, míg 26 százalék magas közepes jövedelemmel rendelkezik, és a maradék 32 százalék az, akinek igazán jól megy, és Európában nagyjából a Magyarország - Lengyelország - Litvánia tengely választja el egymástól a gazdagokat meg a többieket. Mi, szerencsére, az előbbi kategóriába tartozunk (mint ahogy a többiektől izolálódva ugyan, de Görögország is). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Méghozzá nem csak Magyarországon, de úgy általában is. Ebben a nemzetközi rangsorban mi a férfiak és nők között nagyobb (bár korántsem legnagyobb) különbségeket mutató országok közé tartozunk. A "rekordot" jelenleg Malajzia tartja (10-es skálán, akármit is jelentsen ez, majdnem 9,5 a különbség); míg az eltérő nemek különbsége Spanyolországban a legkisebb. És hogy mi a magyarázat? Például az, hogy a felmérések szerint a nők több és rugalmasabb tanulási módszert alkalmaznak (különösen gyerek/fiatal korukban), mint a férfiak.És persze az is több, mint elgondolkoztató, hogy általában minél kisebb a nemi alapú megkülönböztetés egy országban, annál közelebb esnek egymáshoz a férfiak és nők eredményei. Részletekért kattintson az alábbi képre.
... akkor az alábbi térképet kapnánk, ahol az egyes amerikai államok GDP-je értelemszerűen nagyjából ugyanakkora, mint az adott országé. Az USA legjobban teljesítő részei egyenesen a világ top 10-es gazdaságú országaival versengenek (Kalifornia nagyjából Brazíliával van egálban), de a szegényebbeknek sem igazán kell szégyenkezniük. Röviden és tömören: az USA gazdasága tényleg óriási. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Jelenleg (nem különösebben meglepő módon) az USA a legnagyobb katonai hatalom, viszont a második helyen Oroszország áll, és Kína csak a harmadik. Az első tízben ott van többek között India, Dél-Korea és Törökország is. Ami a védelmi kiadásokat illeti, itt is az Amerikai Egyesült államok vezet, és Kína a második; a rendelkezésre álló katonák számát tekintve az az USA a harmadik Kína és India mögött, a levegőben viszont a legerősebbnek számít. De Vízen nem: itt Észak-Korea az első. Az interaktív lista természetesen az egyes országokra lebontva is lekérdezhető. További részletekért kattintson az alábbi képre.