szórakoztató infografikai blog

Szerintem a legjobb országban élek

2016. november 30. - zoltan galantai phd

sszob.pngAz amerikaiak közül vannak a legtöbben (41 százalék), aki ezt gondolja, míg az indiaiak 36 százaléka van meggyőződve róla, hogy a lehető legjobb országban él. A skála közepén olyan országokat találhatunk, mint például a Fülöp-szigetek (15 százalék) és Nagy-Britannia (14 százalék), míg a legkevesebb olyan, aki a lehető legjobb helynek tartja az országát, Németországban (7 százalék), Vietnamban (6 százalék) és Franciaországban (5 százalék) él. Érdekes lenne tudni, hogy nálunk az emberek miként vélekednek, de sok mással együtt Magyarország sem szerepelt a megvizsgált országok listáján. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/153778510885/people-who-think-they-live-in-the-best-country-in

my-country-best.png

Valóban összekapcsolt világ

network-icon.pngAz alábbi térkép azt mutatja meg, hogy valóban - és valóban sokféle módon - összekapcsolt Földön élünk. Ott vannak például a gyorsvasutak, az olajvezetékek, folyók, magasfeszültségű vezetékek stb., és persze nem csak azt nézhetjük meg, hogy jelenleg milyen kapcsolatok vannak az egyes országok/területek között, de azt is, hogy pl. a tervek szerint hol fog új kőolajvezeték vagy csatorna épülni. Az összhatás lenyűgöző - nagyításért kattintson az alábbi képekre; további részletekért az alábbi linkre.

https://worldmap.harvard.edu/maps/connectography

Magyarország és a világ "konnektivitási" térképe:

connected-hungary.jpgconnected-world.jpg

Ki támogatná egy európai hadsereg gondolatát?

soldier.pngTermészetesen vannak, akik különböző okokból kimondottan nem - például Anglia és Svédország (itt a nem azt jelenti, hogy az emberek legalább 20 százaléka ellene van). És persze az állást sem pro, sem kontra nem foglalók mellett ott vannak azok is, akik határozottan jó ötletnek tartanák egy európai hadsereg felállítását (tehát 20 százalék vagy több erre szavazna): például Románia, Lengyelország, Franciaország - meg mi, magyarok. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/153639018205/support-for-an-eu-army

european-army.png

 

Ahol a legmesszebb vagyunk a Föld középpontjától

europe-icon.pngMármint amíg a Föld felszínén maradunk, és ehhez persze nem a Himalája legmagasabb pontjára kell felkapaszkodnunk. Hanem a Csimborasszóra Ecuadorban - ugyanis a Föld nem tökéletesen gömbölyű, és a sugara 21 km-rel nagyobb az Egyenlítőnél, mint a pólusoknál. Ebből a szempontból a Kilimandzsáró is "jó helyen" van; csakúgy, mint további tűzhányók ismét csak Ecuadorban és Peruban.Az alábbi térképen a Föld középpontjától való távolságot színek jelölik: a fehér van a legmesszebb és a fekete a legközelebb. Nagyításért kattintson a képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/153127043869/distance-to-the-centre-of-the-earthmore-by

foldkozeppont.jpg

Hol bányásszunk kőolajat/földgázt az Északi-sarkon?

oil-drum.jpgAz alábbi térkép azt mutatja meg, hogy a jelenlegi ismereteink szerint az Északi-sarkon hol, mekkora valószínűséggel található kőolaj vagy földgáz lelőhely. Ismét csak jelenlegi (vagy nagyjából jelenlegi, 2008-as) ismereteink szerint az északi pólus környékén mintegy 240 milliárd barrel kőolaj, illetve ennyinek megfelelő fosszilis tüzelőanyag található (ami kb. a földi készletek 10 százaléka) .És akkor arról még nem is beszéltünk, amiről egyelőre csak feltételezzük, hogy ott van. Ugyanekkor - figyelmeztet a témát tárgyaló összefoglaló - az északi-sarki lelőhelyek kiaknázásával kapcsolatban számos, nehezen kalkulálható bizonytalansági tényező is van a felmelegedés esetleges hatásaitól a politikai kérdésekig és addig bezárólag, hogy miként változik a jövőben a világgazdaság. Az alábbi térképen minél kékebb az adott terület, annál érdemesebb bányászatba kezdeni rajta - nagyításért kattintson rá.

http://large.stanford.edu/courses/2015/ph240/urban2/

artic-oil-gas.jpg

Európa egyenlő nagyságú populációs zónákra osztva

europe-location-map.pngKét ország akkor ekvipopulációs (=equipopolous), ha azonos méretű a lakosságuk. A dolgot továbbgondolva miért is ne osztanánk fel az Európai Uniót ekvipopulációs zónákra? Ezzel el lehetne kerülni az abból fakadó problémákat, hogy bizonyos esetekben egy-egy országnak - a lakossága nagyságától függetlenül - egy-egy szavazata van (és persze újabb problémákat lehetne generálni). Mindenesetre kreatív elképzelés, és mivel a jelenlegi 28 Eu-s tagállam 506 millió embert jelent, ezért logikusnak látszik az EU-ban 28 különböző,18 millió lakosú egységet kialakítani (gondolati játékként), és még azzal is eljátszhatnánk, hogy melyik területet hogyan nevezzük. Az alábbi térképen pl. olyanok találhatóak, mint Adriatica (értelemszerűen az Adriai-tenger környéke); Danovia (ide tartoznánk mi is) vagy éppen Saxonia és a Mediterrán Unió. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://bigthink.com/strange-maps/668-nil-europe-equipopulous

equipopolous-europe.png

Cukorbetegség: immár nem csak a gazdagoknak

needle-clipart.pngJelenleg minden hatodik másodpercben meghal valaki cukorbetegségben - vagyis többen, mint ahányan a becslések szerint AIDS-ben, tuberkolózisban és maláriában együttvéve.Ráadásul az ilyen halálozások száma egyre gyorsabban nő. Az áldozatok közel fele 60 év alatti, és nem szükségképpen gazdag országban él (sőt). Amúgy pedig a cukorbetegség ma az emberek 9 százalékát sújtja, és 2040-re várhatóan az emberiség egytizede (!) cukorbeteg lesz. Eközben a kettes típusú cukorbetegség teszi ki az esetek 90 százalékát: ez a rossz étkezésre, ülő életmódra stb. vezethető vissza. De azért az egyes típusú diabéteszes esetek száma is - melyekről nem tudjuk pontosan, hogy mi okozza - aggasztóan nő. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/11/daily-chart-8?f

diabetesz.png

A nagy mesterséges intelligencia-üzlet

artificial-intelligence-icon.pngA mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásai - nem különösebben meglepő módon - a következő évtizedben az előrejelzések szerint egyre jövedelmezőbbé válnak. Ezek közül jó néhány már ma is jelen van számítógépes (internetes) mindennapjainkban, és ha minden igaz, akkor a statikus képfelismeréssel, kategorizálással, tag-eléssel lehet majd a legnagyobbat kaszálni. A második helyen az algoritmikus kereskedelem, illetve mesterséges intelligencia segítette teljesítménynövelés fog állni, míg a tizediken a cyberfenyegetések elleni fellépés (ez az előrejelzések szerint olyan 2 milliárd dolláros üzletté növi ki magát az első hely több, mint 8 milliárd dolláros üzletével szemben). Mármint ha tényleg így lesz, ugyanis egy évtized bőven elég ahhoz, hogy olyan, új területek jelenjenek meg, és váljanak sikeressé, amikre ma még nem is gondolunk. Szóval annyi ugyan bizonyosnak látszik, hogy a mesterséges intelligenciának egyre nagyobb szerepe lesz az üzleti életben (is), de az összkép azért sokat változhat 2025-ig. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/6810/the-future-of-ai/

future_of_ai.jpg

A két amerikai nemzet: Trump szárazföldi és Clinton szigetbirodalma

vote-2016.jpgA 2016-os választások után mintha csak két, különböző nemzet lenne az USA-ban azt tekintve, hogy hol, melyik elnökjelöltre szavaztak, írja a Washington Post. Trump megnyerte magának a földterületek 80 százalékát, míg Clintonra a "sziget nemzet" szavazott: azok a népességkoncentrációk (pl. nagyvárosok), amelyek mintegy beékelődtek Trump "szárazföldi birodalmába". Meg persze ott voltak a "partvidéki demokrata" régiók is, akik Trump ellen voksoltak. Mindent egybevetve Clinton alig 530 ezer négyzetmérföldjével szemben Trump három millió négyzetmérföldet szerzett meg. Ugyanekkor a populációt tekintve "Clinton szigetein" él a lakosság 54 százaléka (174 millió ember) Trump 148 millió állampolgárával szemben. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

http://www.nytimes.com/interactive/2016/11/16/us/politics/the-two-americas-of-2016.html

Trump Amerikája:

trump-america.png

Clinton Amerikája:

clinton-america.png

Magyarország: GDP és munkanélküliség

good-growth.pngA legújabb adatok szerint a munkanélküliséget tekintve jól állunk az EU-n belül, az egy főre jutó GDP-vel kapcsolatban viszont kevesebb (méghozzá sokkal kevesebb) büszkélkedni valónk van. Ami az előbbit illeti, jelenleg Görögországban a legrosszabb a helyzet (több, mint 20 százalékos munkanélküliség). A másik véglet Csehország: bőven 5 százalék alatt, míg minket olyan 5 százalék körülre számolnak, és csak négy országban jobb a helyzet (amely számítás persze nem veszi figyelembe, hogy a külföldön dolgozik, az szintén a statisztikát javítja). Ami pedig a GDP-t illeti, itt Luxemburg (egészen mellbevágó mértékben) listavezető - és nálunk is rosszabbul csak Bulgária, Románia és Horvátország teljesít. További részletekért kattintson a linkre; míg nagyításért kattintson az alábbi képekre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/11/daily-chart-10?f

hun-uemploy.pnggdp-magyar.png

Az országok, akiket nem érdekel a politika

politician.pngA lista élén ugyan nem mi állunk, de azért nekünk is előkelő hely jutott. Az elsők, vagyis a politikával kapcsolatban a legközömbösebbek a kolumbiaiak: náluk az emberek fele (!) csak a vállát vonogatja, ha a téma szóba kerül. Brazíliában és Portugáliában 41 százalék közömbös, nálunk pedig 36 százalék. Persze jó kérdés, hogy ennek konkrétan mi az oka, az viszont nem kérdés, hogy szerencsés-e a dolog, Ugyanis egyértelműen nem az: egy működőképes demokráciához a közügyek (és így a politika) iránt érdeklődő állampolgárok is kellenek. A lista másik végén Németország és Japán található: ezekben az országokban az emberek 95 százaléka számára nem közömbös a politika. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/6703/the-countries-where-people-arent-interested-in-politics/

where_people_aren_t_interested_in_politics_n.jpg

Akik megtették, amit a mostani elnökválasztáson az USA nem

male-female.pngÉs női vezetőt választottak. A történet ugyanis nem csak arról szól, hogy Trump nyert, hanem arról is, hogy Hillary Clinton nem. Jelenleg 15 nő által vezetett ország van, és az elmúlt fél évszázadban további 34 volt, ahol legalább egy alkalommal nő töltötte be a legmagasabb politikai funkciót - 145-ben viszont ez sosem fordult elő. Mindenesetre az első női miniszterelnök Sirimavo Bandaranaike volt 1960-ban Sri Lankán (azt követően, hogy a férjét: az előző miniszterelnököt meggyilkolták), de eszünkbe juthat Indira Gandhi is (India első miniszterelnökének, Nehrunak a lánya). Meg persze Angela Merkel és Theresa May - és eközben azt is érdemes észrevenni, hogy ők például nem politikus dinasztiák tagja. Meg azt is, hogy az ilyen női vezetők leginkább az 1980-as évektől kezdtek megjelenni Európában és Latin-Amerikában. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/11/14/here-are-the-50-democracies-that-have-done-what-the-u-s-has-failed-to-do/

female-leader.jpg

Így nyerte volna meg az USA a harmadik világháborút

atomic-icon.pngAz amerikai Collier's magazin 1951-ben egy teljes számot szentelt a legjobb újságírók és illusztrátorok bevonásával annak a forgatókönyvnek, melyben azt követően, hogy Tito ellen 1952 elején merényletet hajtanak végre, és a szovjet blokk katonasága bevonul Jugoszláviába, nem csupán a III. világháború tör ki, de a szovjet katinai-ipari komplexumokra ugyanúgy atombombát dobnak, mint pl. New Yorkra vagy Londonra is. Az egész természetesen azzal fejeződik be 1960-ra, hogy a nyugati erők győznek. A hátborzongatóan részletes forgatókönyv az alábbi linken olvasható - nagyításért pedig kattintson az alábbi képre.

https://www.unz.org/Pub/Colliers-1951oct27

colliers-1951.jpg

colliers-1951-illustration.jpg

Mikor leszel nagy tudós?

science-icon.pngNos,ez bármikor megtörténhet. Egy felmérés, mely során hét különböző tudományterületet vizsgáltak a biológiától és a közgazdaságtanig bezárólag, azt az eredményt adta, hogy akár rögtön a pálya elején előállhatunk egy, az egész diszciplínát forradalmasító eredménnyel; akár középkorú, immár befutott kutatóként, akár pedig a végén, idős korunkban. Mármint ha nem klasszikus "humán" tudományokról van szó, ahol - mondjuk a történelem vagy az irodalomtudomány esetében - elengedhetetlen, hogy viszonylag hosszú idő alatt, óriási mennyiségű információt halmozzunk fel. További, interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre; nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.barabasilab.com/scienceofsuccess/

tudomanyos-sikeresseg.JPG

Ahol van nyári/téi időszámítás - és ahol nincs

alarm-clock.pngAz USA nagy részében például van - de csak a nagy részében, mert Arizonában és Hawaiin ugyanúgy nincs, mint ahogy Kanadában Saskatchewan lakosai sem állítgatják előre-hátra az órákat. Általában véve pedig úgy tűnik, hogy leginkább az európaiak által lakott területeken népszerű ez a szokás, pl. bár Új-Zéland, Chile, Brazília stb.mellett ott van többek között Namíbia, Marokkó, Irak és Törökország is.Afrikára, Ázsiára, Latin-Amerikára viszont mindent egybevetve nem éppen jellemző. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://qz.com/142199/the-us-needs-to-retire-daylight-savings-and-just-have-two-time-zones-one-hour-apart/

places-daylight-savings-time.png

az USA legellopottabb autómárkái

car-icon.pngA 2015-ös év mintegy 700 ezer, az Amerikai Egyesült államokban ellopott autójából több, mint 50 ezer Honda Accord volt, és Honda Civicből is közel 50 ezret kötöttek el. A harmadik helyen a Ford áll, és persze azt is vegyük észre, hogy ez a lista valójában nem azt mutatja, hogy az egyes márkák milyen vonzóak az autótolvajok számára, hanem azt, hogy végül hányat tulajdonítanak el. Aminek viszont például az is oka lehet (miként esetünkben is), ha az adott típusból sok olyan, régebbi kocsi van, amelyet nem láttak el hatékony lopásgátló berendezésekkel. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/6551/the-10-most-stolen-cars-in-america/

stolen-cars1.jpg

Ki a gazdasági szuperhatalom - az egyes országok szerint?

world-map_1.jpgAmikor a különböző országok állampolgárait kérdezik, akkor a legtöbben az USA-t vagy Kínát nevezik meg - és ez nem is olyan meglepő. Vagy tulajdonképpen az, ha figyelembe vesszük, hogy az EU mint gazdasági nagyhatalom majdnem ugyanolyan jól teljesít, mint az Amerikai Egyesült Államok. Ehhez képes Magyarországon például az USA 59 százalékot kapott; Kína 18 százalékot, míg az EU 17-et - és Japán 5 százalékot. De az is tanulságos lehet, hogy más országok hogyan gondolják - részletekért kattintson az alábbi térképre.

https://www.indy100.com/article/most-powerful-country-world-who-united-states-barack-obama-china-map-7368166

economicsuperpower.jpg

what-country-is-the-worlds-leading-economic-power.png

Gerrymandering az USA-ban, vagyis a választókerületek kiigazítása

politika-ikon.pngMéghozzá a saját szájunk íze szerint, ahol a lényeg az, hogy úgy húzogassuk meg a kongresszusi választókerületi határokat, hogy politikai riválisunk számára minél hátrányosabb legyen (tehát pl. egy nagyobb, rá szavazó gócot azokhoz a különböző, környező területekhez csoportosítsunk, ahol a mi híveink vannak többen, és így ellenlábasunk szavazói ne tudjanak érvényesülni). A gerrymandering természetesen nem csak az USA-ban bevett módszer, hanem számos más országban is, de különösen tanulságos lehet a dolog az Amerikai Egyesült Államok esetében közvetlenül a 2016-os választás előtt. Interaktív részletekért kattintson az alábbi térképre.

http://www.washingtonpost.com/wp-srv/special/politics/gerrymandering/

 gerrymandering-usa.JPG

1914-ben milyen messze jutottál volna Londontól öt nap alatt?

europe-icon.pngÉs tíz, húsz vagy negyven nap alatt? Ez az izokrón térkép, ahol azonos színek jelölik az azonos időtartam alatt elérhető helyeket, azt mutatja meg, hogy az akkor Osztrák-Magyar Monarchia nem csak térben, de utazási időben is közel volt, és az USA-t is legfeljebb tíz nap alatt el lehetett érni. Afrika, Latin-Amerika vagy éppen Ausztrália belseje viszont nem is lehetett volna messzebb: ezekhez a helyekhez negyven nap is kevés volt. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://dailyinfographics.eu/how-long-would-it-take-to-travel-to-a-place-from-london-in-1914/

1914-travel.jpg

A világ két egyenlő részre osztva a katonai kiadások alapján

soldier_icon.jpgAz alábbi térkép azt mutatja meg, hogy miként lehet két, hozzávetőleg egyenlő nagyságú részre felosztani a világot a katonai kiadások alapján: a kék (NATO) adja az összes 51, míg a világ többi része a további 49 százalékot. Ez a kettő (NATO és egyebek) együtt hozzávetőleg 1,7 trillió dollárt tesz ki évente (ami a globális GDP 2,3 százalékát jelenti), és az USA egymaga közel 600 milliárdot költ katonaságra, ami a NATO-költések 70, míg nem mellékesen az amerikai GDP több, mint 3 százaléka. Abszolút skálán mérve a kínaiak a második legnagyobb hadseregre költők 215 milliárddal: ők a GDP-jük durván 2 százalékát fordítják erre.További részletekért kattintson az alábbi képre.

http://brilliantmaps.com/military-spending/

 military-spending.png