szórakoztató infografikai blog

A világ energiatérképe: fosszils, nukleáris, megújuló

2016. április 29. - zoltan galantai phd

bulb.pngAz alábbi térképen azt nézhetjük meg, hogy hol milyen energiát használnak (és milyen mértékben), és eközben lehet, hogy fog érni minket néhány meglepetés. Ugyanis Franciaország energiatermelésének 74 százalékát nukleáris erőművek adják, további 18 százalék pedig megújuló (vagyis a fosszilis alig 8 százalék), miközben Olaszországban 40 százalék a megújuló (Németországban ez csak 26 százalék), nukleáris pedig egyáltalán nincs is.A mi esetünkben 40 százalék fosszilis és 51 nukleáris;és persze ott vannak például az az olyan afrikai országok is, mint Mali, Csád vagy Niger, ahol gyakorlatilag kizárólag fosszilis energiaforrásokat használnak... A térképen természetesen külön - külön is lekérdezhetjük az egyes energiafajtákat. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.gocompare.com/energy/what-powers-the-world/

energisterkep1.jpg

A jó tanár: mennyit dolgozik/mennyit keres?

tanar.pngMÁrmint az OECD-országokban. Japánban és Dél-Koreában például jól keresnek, de nagy különbségek vannak a munka mennyiségében (az előbbiben 37, míg az utóbbiban 54 óra hetente). A legrosszabbul fizetett tanárok (Észtország) diákjai eközben jobban teljesítenek a PISA-felmérésben, mint a (munkaórára lebontva) ötször annyit kereső hollandoké.Az OECD-országok kétharmadában egy tanár, ha több pénzt szeretne, akkor érdemes lenne Hollandiába költöznie - vagy pedig többet kell dolgoznia .Az infografikából az is kiolvasható, hogy hol mennyi egy tanár jövedelme;heti hány órát tölt munkával, és mennyire számít az eredményesnek. Kár, hogy Magyarország nem szerepel rajta. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/04/daily-chart-18?fsrc=rss

kozepiskola.jpg

 

Régen az uralkodók addig éltek, mint az alattvalóik

queen.pngErzsébet királynő most lett 90 éves, egészen az 1700-as évek elejéig viszont az volt a jellemző az angol uralkodó ház tagjaira, hogy nem éltek tovább a többi britnél. Az ekkortól kezdődő egészségügyi forradalom (mint amilyen pl. a 18. század végétől a himlőoltás is volt) viszont azt eredményezte, hogy a gazdagok olyan egészségügyi szolgáltatásokhoz is hozzáférhetnek, melyekhez a szegények nem, és a 19. század második felére már 20 évvel nagyobb volt az átlagos élettartamuk. Ez a szabály általában véve természetesen ma is érvényes: több pénz = jobb egészségügyi szolgáltatások, és ennek megfelelően hosszabb élet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.vox.com/2016/4/25/11501370/health-longevity-inequality-life-expectancy

kiralyok.jpg

Térképen minden hálózat, amit ember csinált

networks.pngDe tényleg minden, nem pedig csak az IT (internet). Ennek megfelelően a vasutak, a hajózható folyók/csatornák, gázvezetékek, utak, repülőterek, és így tovább. Eközben külön lekérdezhetjük (Themes címszó alatt) a globális energiahálózatot, közlekedést és kommunikációt is.Nagyon tanulságos ebből a szempontból is megnézni például a különböző kontinenseket. Az interaktív térkép eléréséhez kattintson az alábbi képekre.

https://atlas.developmentseed.org/

connectivity-atlas1.jpg

https://atlas.developmentseed.org/energy/

connectivitiy-atlas2.jpg

Földrengésben meghalni

volcano-new.pngBár a természeti csapások közül minden bizonnyal az árvizeknek van a legtöbb áldozata, az ecuadori földrengés miatt most tragikus módon - ismét - előtérbe kerültek a földrengések is. Ez több mint 600 emberéletet követelt, és a Richter-skálán 7,8-s erősségű volt - ilyenből évente mintegy 15 van. Az ennél is erősebbekből (8-as erősség vagy annál nagyobb) évente egy szokott lenni. Az, hogy hányan halnak meg, természetesen nagyban függ attól, hogy mennyire lakott és milyen infrastruktúrájú az adott terület. Az alábbi grafikon az utóbbi, kb. negyven év áldozatainak (becsült) számát mutatja a 2010-es évek elejéig. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.theatlas.com/charts/BkXuNKGg

foldrenges-new.jpg

A világ legkozmopolitább városai

city-icon.pngBár Brüsszelben számos Eu-s központi intézmény található, és tíz lakosából hat külföldi, mégis csupán a második helyet tudta megszerezni Dubai mögött, ahol az emberek több mint négyötöde (!) máshonnét jött. A harmadik Toronto (46 százalék külföldivel); London pedig csupán a nyolcadik (és többek között Szingapúr meg Sydney is megelőzi). A következő, a listán szereplő kozmopolita európai nagyváros pedig Amszterdam, amely tizenegyedikként például Párizsnál is jobban teljesített a 2014-es adatok szerint. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4262/the-worlds-most-cosmopolitan-cities/

cosmopolitan_cities.jpg

Sajtószabadság 2016: Finnországtól Eritreáig

reporters-without-bordersi.jpgA Riporterek Határok Nélkül idei jelentése szerint az utóbbi egy évben kb. az országok kétharmadában csökkent a sajtószabadság, és ez a csökkenés durván 3,7 százalék volt. A legszabadabbtól a legkevésbé szabad felé haladva a sorrend: a nyugati világ (értelemszerűen ide számítva az USA-t és Kanadát is); Afrika; az Amerikák; Ázsia és Kelet-Európa.A leginkább Tádzsikisztán és Brunei esett vissza; míg a legjobban Finnország, Hollandia és Norvégia teljesített. Nekünk a 180-as mezőnyben a 67 hely jutott; és az utolsó helyen - még Észak-Koreánál is rosszabb teljesítményt nyújtva - Eritrea áll.Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

 https://rsf.org/en/ranking#szabadsajto-2016-jpg.jpg

sajtoszabadsag-magyarorszag-2016.jpg

Mi lesz az USA ötvenegyedik tagállama?

usa-flag-new.pngJó kérdés: azóta, hogy 1959-ben Alaszka és Hawaii elnyerte a 49., illetve az 50. tagállam címét, egy újabb sem jött létre - márpedig az USA történetében még sosem volt ilyen hosszú szünet ebben a tekintetben. A legesélyesebbnek Puerto Rico látszik, de számításba jöhet például Washington, D.C. is, amely jelenlegi állapotában nem választhat kongresszusi képviselőt. Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy a Google szerint az "51. tagállam" milyen országokkal együtt jelent meg az utóbbi bő évtized kereséseiben. Furcsa módon ott van közöttük Alaszka és Hawaii - meg még furcsább módon Irak és Észak-Korea is (ez utóbbiak talán azért, mert az amerikai internetezők úgy gondolták, hogy mivel az adott ország biztonsági kockázatot jelent az USA számára, ezért annektálni fogja). Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/04/daily-chart-12?fsrc=rss

usa-51th-country.png

A világ leghiúbb országa: az USA vagy Dél-Korea?

surgery.pngVagyis, ahol a legtöbb plasztikai műtétet hajtják végre. Az abszolút számokat tekintve az USA a világvezető: 2013-ban a nagyjából 20 millió szépítő műtét közel egyötödét itt hajtották végre. Brazíliára a 10; az ötödik helyen álló Spanyolországra pedig kb. 2 százalék jutott. De persze megnézhetjük azt is, hogy milyen lesz a sorrend, ha nem a műtétek számát, hanem az egy főre jutó műtétek számát vesszük figyelembe, és ekkor Dél-Korea ugrik az élre (20 műtét/1000 emberrel). Az USA a második (13) és Japán a harmadik, itt ugyanis 1000 emberből 10 veszi igénybe plasztikai sebészek szolgáltatásait. Az abszolút arányokat ábrázoló 2013-as térkép nagyításáért kattintson az alábbi képre.

http://www.businessinsider.com/here-are-the-vainest-countries-in-the-world-2015-8

plasztikai-sebeszet.png

 

A világ legértékesebb startupjai

innovation.jpgAz Uber jelenleg több mint 50 milliárd dollárt ér, és ezzel egyfelől az első a mintegy 150 különböző, 1 milliárd dollárnál értékesebb, ún unikornis között (=privát startup). Másfelől, ha így nézzük, akkor értékesebb, mint a Ford vagy GM, miközben csupán 2009-ben alapították. A tizedik helyre egyébként a SpaceX került valamivel több mint 10 milliárd dollárral, míg a Magyarországon is jól ismert Airbnb kb. fele olyan értékes, mint az Uber, és ez a harmadik helyre volt elég neki a Xiaomi nevű kínai elektronikai cég mögött. A Palantir a negyedik (ez egy szoftverekben és szolgáltatásokban utazó amerikai cég), míg az ötödik ismét kínai (Meiduan-Dianping), és mögötte a - valószínűleg nálunk is ismerősen csengő nevű - Snapchat áll a listán... Jó kérdés, hogy a 2000-es dot.com buborék analógiájára beszélhetünk/nem beszélhetünk-e valamiféle startup-buborékról, és ha igen (ha nem), akkor ennek milyen, hosszú távú következményei lesznek. Addig is, amíg ez kiderül, nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4486/most-valuable-start-ups/

startups2016.jpg

Az antibiotikumok kudarca

bacteria.pngA 20. század egyik nagy egészségügyi áttörése volt az antibiotikumok megjelenése - a 21. századra pedig kiderült, hogy a kórokozók túlságosan gyorsan rezisztenssé válnak. Háromnegyed évszázaddal a penicillin megjelenése után évi 700 ezer ember hal meg bakteriális fertőzésektől, és ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2050-ben már évi 10 millióan fognak. Eközben az új antibiotikumok előállítása drasztikusan csökken az 1970-es évek óta. Többek között (de csak többek között, nem pedig kizárólagosan) azért, mert a gyártónak jobban megéri más gyógyszereket fejleszteni, ugyanis az antibiotikumot nem szedjük hosszú időn át, és így - más gyógyszerkehez viszonyítva - keveset lehet csak eladni belőle. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://qz.com/576057/why-infectious-bacteria-are-winning/

bakterium-rezisztencia.jpg

Mennyit keres egy halott celeb?

singer.pngTermészetesen attól függ, hogy kicsoda, de adott esetben sokat. Az sem teljesen mindegy hogy mióta nem él, de nem csak ez számít: Marylin Monroe régebben (1962) halt meg, mint John Lennon, mégis közel másfélszer annyi folyt be az örököseinek 2015-ben (több mint 15 millió dollár). A legtöbb bevétel Michael Jackson nevéhez fűződik (több mint 100 millió dollár); és szerepel a top listán egy tudós is: Einstein 10 millió dollárral, vagyis majdnem annyival, mint John Lennon. Persze azt is érdemes észrevenni, hogy a mezőnyt az amerikai celebek uralják. Részletekért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4516/many-dead-celebrities-still-earn-huge-sums-of-money/

dead_celebrities.jpg

Tokelau, az online nagyhatalom

domain.jpgAvagy: ha az egyes területek akkorák lennének, mint ahány top domain név tartozik hozzájuk. Miközben alig három atollból áll, alig 10 négyzetkilométer (és még csak nem is független ország), aközben Tokelau .tk végződését többen választották, mint a világ bármely országáét. Ugyanis egyfajta freemium modellt követve a .tk top domaint bizonyos feltételek mellett ingyen adja, és jelenleg több mint 31 millióan használják. Összehasonlításként: a két másik domain név nagyhatalomnak: Kínának és Németországnak összesen alig valamivel több regisztrációja van az országnév-végződéseikre. A másik véglet az USA: a .us végződés kevesebb embernek kellett, mint a kolumbiai vagy a spanyol (na persze, az amerikaiak inkább a .com végződést kedvelik). Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.nominet.uk/mapping-the-online-world/

tokenau.jpg

Több fehér, vidéki amerikai nő hal meg

funeral.jpgBár az USA-ban is folyamatosan nő a várható élettartam, az arányokat tekintve az 1990-es évek óta egyre inkább a vidéken élő fehér, fiatal vagy középkorú nő hal meg a vele egykorú férfiakhoz, városiakhoz, illetve afroamerikaiakhoz képest. 60 éves kor körül a különbség már nem ilyen jelentős. Az okok között ott található (fiatal, fehér, vidéki nők esetében) a drog és az öngyilkosságok; illetve a szív- és a tüdőbetegségek a középkorúaknál. Az interaktív inforgrafikák eléréséhez kattintson az alábbi képek egyikére.

https://www.washingtonpost.com/graphics/national/white-death/

death-rate-american-women2.jpg

death-rate-american-women.jpg

death-rate-american-women1.jpg

 

Ahol bíznak a cégükben az emberek - és ahol nem

trust.pngTalán meglepő, De Japánban a legnagyobb a bizalmatlanság: az emberek nem kevesebb mint 60 százaléka nincs meggyőződve róla, hogy a cége jól csinálja a dolgokat. A másik véglet Mexikó: itt 89 százalék meg van róla győződve, hogy de igen. AZ USA és Kanada pedig valahol a kettő között helyezkedik el a saját 64 százalékos "bízom a cégemben" eredményével. Kínában a bizalom 79; Indiában 83; míg Németországban 62; Oroszországban pedig 48 százalék. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4272/where-do-employees-trust-their-own-companies-the-most/

ceges-bizalom.jpg

 

Milyen nemzetiségű a legtöbb milliárdos nő?

women-computer.pngMármint azok, akik a saját erejükből lettek azzá, valószínűleg nem olyanok, mint amilyenre tippelnénk. A világon jelenleg 73 milliárdos nő él, és közülük nem kevesebb mint 49 kínai. A második helyen az USA áll 15-tel (ami egyébként a népesség arányait tekintve kb. ugyanakkora), a harmadik helyen pedig Nagy-Britannia (3 milliárdos nővel), Spanyolországból kettő, Ausztráliában, Brazíliában, Olaszországban és Nigériában pedig egy-egy származik. De sem egy orosz, sem egy japán, sem egy német nincs - és így tovább. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

 https://www.theatlas.com/charts/EJfQIMxZe

milliardos-no.jpg

 

Térképen a Panama-iratok adatai

thief.pngMéghozzá interaktív térképen, és az egyes országokhoz tartozó körök nagysága azt jelzi, hogy hány cég érintett. A körökre klikkelve pedig azt is megtudhatjuk, hogy kik voltak az ügyfelek, részvényesek, kedvezményezettek. Hong Kong-ban pl. közel 40 ezer érintett cég található; és Svájcban is közel ugyanennyi. Az USA-ban pedig mintegy 3 ezer - míg Magyarországon 90 (ami egyébként a népesség nagyságát figyelembe véve és arányait tekintve közelítőleg annyi, mint az amerikai). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképekre.

http://www.arcgis.com/apps/MapJournal/index.html?appid=1f611be658e74ad48f899d1d6152bdb4

panama-papers-map.jpg

panama-papers-map1.jpg

Az USA fogyasztói valós időben

buying.pngAvagy: mit, mennyit, mennyiért esznek, isznak és vásárolnak az amerikaiak egy másodperc vagy éppen öt perc alatt. az alábbi interaktív grafika valós időben mutatja meg a benzinre, könyvre, kávéra kifizetett összegeket; meg azt is, hogy mennyi az Amazon és a Walmart bevétele ugyanennyi idő alatt, illetve mennyi pénz áramlik keresztül a hitelkártyákon. De például azt is megtudhatjuk, hogy a szexuális segédeszközökre (bármit értsünk is ez alatt:-), kutyatápra vagy sörre mennyit fizetnek ki... Nem mellékesen igencsak tanulságos ezeket az adatokat összehasonlítani. További részletekért kattintson az alábbi, animált képre.

https://www.couponbox.com/real-time-consumption/

koltes-usa-valos-idoben.jpg

A teljes Föld zajtérképe

noise.pngÉs ennek megfelelően annak a környéknek a zajtérképe is, ahol mi lakunk/élünk vagy dolgozunk. A térkép (amely értelemszerűen a Google Maps-et használja) természetesen nem közvetlen méréseken alapul: ezt az egész világesetében azért eléggé nehéz lenne megcsinálni. Hanem azon, hogy pl. hol milyen forgalmas utak vannak, és azoknak mennyi lehet a zajszennyezése. Vagyis arra biztosan jó, hogy megnézzük, a környékünk mennyire zajos (én a BME környékét választottam), de a túl hangosan zenét hallgató szomszéd meg az utcai randalírozás azért biztos nem látható rajta. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://lukasmartinelli.ch/maps/noise-pollution.html#14/47.4780/19.0589

vilag-zajterkepe.jpg

 

Meddig éltünk?

old.pngVagyis: a várható élettartam az elmúlt századoktól (van, ahol az 1500-as, van, ahol csak az 1800-as évek közepétől) a 21. század elejéig. Az interaktív grafikán akár térkép, akár pedig - és ez talán még izgalmasabb - grafikon formájában lekérdezhetjük, hogy egy adott országban egy adott évben milyenek voltak a kilátásaink. Magyarország esetében például 1900-ban valamivel több mint 37 évnyi életre volt esély - ma pedig valamivel kevesebb mint 75-re (és gyakorlatilag ugyanennyire Mexikóban is). Etiópiában viszont csupán 60 évre, míg Japánban több mint 83-ra. Nem sorolom fel az összes lekérdezhető országot, ehelyett az interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.

http://ourworldindata.org/grapher/view/64?tab=chart&country=ETH+DEU+HUN+IND+JPN+MEX+KOR+GBR

meddig-eltunk.jpg