szórakoztató infografikai blog

Földgömbön a történelem

2016. május 31. - zoltan galantai phd

world-map.jpgAz, hogy a történelmet, illetve egyes eseményeit térképen ábrázoljuk, megszokott - az alábbi alkalmazás viszont földgömbön mutatja meg, hogy mi, hol és mikor történt. Lekérdezhetjük időszakra: mondjuk a napóleoni háborúk korára vagy megnézhetjük, hogy a nagy amerikai emberjogi mozgalmak idején milyen világesemények történtek, és a megfelelő helyre klikkelve még rövid, szöveges magyarázatot is kapunk hozzá. Aki szereti a történelmet, biztosan jól fog szórakozni - részletekért kattintson az alábbi képre.

https://timeglo.be/

idoglobusz.jpg

A legdrágább európai futballmezek

foci.pngMármint amit a rajongók megvehetnek. Tavaly év végén - nem különösebben meglepő módon - a Barcelona vezette a mezőnyt a majdnem 90 dolláros (kb. 25 ezer ft-os) mezekkel. A második helyen a Napoli állt (több mint 66 dollár), és a harmadik meg a negyedik helyre is olasz csapatok kerültek (Inter Milan és Roma), hogy csak az ötödiken találjunk ismét egy spanyol csapatot (Atletico Bilbao). Érdekes módon az első 15-ben (legalábbis a mezek árát tekintve) egyáltalán nincs német csapat, és ezen a top 20-as listán az olaszok vannak a legtöbben (négy csapattal). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/3893/the-most-expensive-shirts-in-european-football/

focimez.jpg

A gyémánt jövője

diamond-icon.pngA természetes gyémánt ugyanúgy csak véges mennyiségben áll a rendelkezésünkre, mint az olaj vagy a földgáz, és az egyik alapkérdés az, hogy meddig tartható fent a kitermelés a most várható ütem mellett. A rövid válasz pedig az, hogy eddig 5,4 milliárd karátot dolgoztunk fel a történelem kezdetei óta (ami valamivel több mint 1 millió kg gyémántot jelent). 2004 és 2008 között volt egy kitermelési csúcs (évi 160 - 170 millió karát), majd pedig visszaesés következett, de a jelenlegi tempó mellett a következő két évtizedben még nem várható visszaesés - sőt, a 2009-es 118 millió karáthoz képest 2025-ben több mint 140 millió karátra lehet számítani. Az alábbi ábrákon (interaktív módon) többek kötött az is megnézhetjük, hogy kik a legnagyobb gyémánttermelők, de azt persze más kérdés, hogy mi lesz ötven vagy száz év múlva. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

https://knoema.com/infographics/mxygtx/is-the-world-running-out-of-diamonds?utm_source=Knoema&utm_campaign=348bf0b662-Viz_of_the_Day_Diamonds&utm_medium=email&utm_term=0_297e56b934-348bf0b662-78719569

gyemant1.jpg

gyemant2.jpg

gyemant3.jpg

Az olcsó (és nem olyan olcsó) sör világtérképe

beer-128.pngVagyis: hol mennyiért kapjuk meg dollárra átszámítva. A listán szereplő városok közül Krakkóban, illetve Kijevben a legkedvezőbb az ára; és csak fillérekkel (centekkel) kerül többe) mondjuk Pozsonyban, Mexico Cityben vagy Bangkokban legurítani egyet. Genfben viszont majdnem négyszer több. Budapest amúgy a 75-ös listán az 58-dik (nagyobb szám = kedvezőbb ár). Az alábbi, interaktív infografikán azt is lekérdezhetjük, hogy hol a legolcsóbb közértben venni egy dobozzal. Részletekért kattintson a képekre.

https://knoema.com/infographics/uoacld/beer-price-index-2015

sorarak1.jpg

sorarak2.jpg

A szélsőjobb előretörése Európában

vote1.pngA téma aktualitását többek között az adja, hogy a szélsőjobb alig néhány tízezer szavazattal maradt le a mostani (május 22-i) választásokon Ausztriában, és ha győzött volna, akkor 1945 óta most először győzött volna ilyen politikai irányzat. Vagyis mintha fordulóponthoz érkezne az európai politika, miközben a szélsőjobbot egyre kevésbé lehet marginális jelenségnek tekinteni - különösen, hogy többé vagy kevésbé szélsőségesen, bevándorlás-ellenesen stb. ott vannak Lengyelországtól és Görögországtól Dániáig, Finnországig és Magyarországig sok helyen. Ráadásul több országban is sokkal népszerűbbé váltak 2013 óta, mint nálunk, és csupán egyetlen helyen: Görögországban estek vissza látványosan. Másfelől persze az is igaz, hogy vannak európai országok, ahol gyakorlatilag nincs támogatottságuk. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/05/daily-chart-18?fsrc

 szelsojobb-eu.png

Melyek a világ legpontosabb légitársaságai?

airplane.pngNem azok a nagy és/vagy közismert nevek, akikre talán gondolnánk, ugyanis (immár második alkalommal) a lettországi airBaltic végzett a dobogó első helyén, de a második helyezett, panamai Copa Airlines és harmadik helyezett brazil Azul mellett az első tízben többek között egy hawaii-i és egy lengyel légitársaság is ott van - feltűnően hiányoznak viszont mind az ismert fapados, mind a nagy európai/amerikai cégek. Egyébként minden évben hirdetnek legpontosabb repülőteret is: idén ezt a címet a Haneda (Tokió) nyerte el. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4257/the-worlds-most-punctual-airlines/

airlines-most_punctual.jpg

Orosz milliárdosok tündöklése és nyomorúsága

kreml.pngAz orosz milliárdosokat szokás a 19. század végi, 20. század eleji amerikai rablóbárókhoz hasonlítani, Alig valamivel több mint 10 év alatt az 1996-os nulla helyett már 87-en voltak, és összesen 500 milliárd dollár vagyonra tettek szert. A létszámuk egy időben elég jól követte a világ Forbes által jegyzett milliárdosai számának ingadozását - ami viszont nem jelenti azt, hogy ne kb. kétszer annyian lettek volna, mint az Oroszország különböző paramétereit tekintve várható lenne; és azt sem jelenti, hogy ne változna az idők folyamán, hogy miből halmozzák fel a vagyonukat. A fosszilis tüzelőanyag- és fémmilliárdosok például jelenleg visszaszorulóban vannak, míg a kemikáliák (vagy éppen a bank szektor) jól teljesítenek. És hogy miért "nyomorúság"? Mert ha az utóbbi időben viszont a világ milliárdosaihoz viszonyítva határozottan visszaesőben van a számuk. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/05/daily-chart-16?fsrc=rss

orosz-milliardosok.png

Nekünk menekült kell?

refugees.gifA legutóbbi nemzetközi felmérés szerint a különböző országok lakosai különböző mértékben ugyan, de fogadókészek. Arra a kérdésre például, hogy a kormánynak többet kellene-e tennie a menekültekért (ha azok háború vagy üldöztetés miatt kénytelenek elhagyni az országukat), a kínaiak 86 százaléka válaszolta azt, hogy "igen", míg az ebből a szempontból legbefogadóbb európai ország Németország volt (76 százalék); a lista végén pedig Oroszország áll (26 százalék). Ami önmagában nem meglepő; annál meglepőbb viszont, hogy arra a kérdésre, hogy "személy szerint elfogadná-e, hogy háború vagy üldöztetés miatt idegenek érkezzenek az országunkba", a spanyolok 97 százaléka válaszolt igennel (és a németek 96 százaléka). Ismét csak Oroszországban viszont az emberek 2/3-a a nemre szavazna. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/05/20/most-people-want-to-accept-refugees-survey-finds/

 wp-refugees1jpg.jpg

wp-refugeees2.jpg

Többen válnak otthontalanná természeti csapás, mint háború miatt

disaster.jpgBár általában a háborúk/társadalmi konfliktusok miatt menekültté váló emberekről hallunk, a természeti csapásoknak 2015-ben még súlyosabb következményei voltak. Ugyanis kétszer annyian: kb. 19 millióan veszítették el földrengés, árvíz stb. miatt az otthonukat, mint a társadalmi problémákból kifolyólag, bár ők minden bizonnyal kevésbé váltak nemzetközi menekültté (migránssá). Ami azért elgondolkodtató, mert amennyiben nem tudunk ellene idejében fellépni, úgy a felmelegedésnek várhatóan katasztrofális következményei lesznek, miközben a kétféle "otthontalanná válás" kumulálódni fog. Jelenleg egyébként Indiát és Kínát sújtják a leginkább a természeti katasztrófák következményei (országonként több mint 3,5 millió emberről van szó), de a top 10-es listán ott találjuk a legfejlettebb országok közül Japánt is (és bár ez egy nagyságrenddel kisebb, még mindig közel 500 ezer érintettet jelent). Az pedig más kérdés, hogy a rangos látványosan máshogy alakulna, ha nem abszolút számok alapján állítanánk össze, hanem a lakosság lélekszámához viszonyítva: míg India és Kína is milliárdos lakosságú, addig a listán a harmadik helyen szereplő Nepálban kevesebb mint harmincad annyian élnek.

http://qz.com/681865/the-number-of-people-forced-to-flee-their-homes-in-2015-could-fill-new-york-london-and-jakarta-combined/

disaster-refugee-2015.jpg

Mikor lesznek többen az indiaiak a kínaiaknál?

india.jpgHamarosan. Jelenleg még a kínaiak mintegy 70 millióval vannak többen (1,38 milliárd az 1,31 milliárd indiaival szemben az ENSZ szerint, bár kissé más becslések is léteznek). 2022-re viszont Kína, amely alacsony szaporodási rátájú, le fog maradni India közepes szaporodási rátájához képest. Kínában, mint közismert, sokáig az "egy gyerek" program volt a meghatározó, Indiában pedig már 1952-ben beindították a nemzeti Családtervezési Programot, de azért 2010 é 2015 között Kína 7, míg India 19 millió fővel gyarapodott. Ami pedig a távolabbi jövőt illeti, a jelenlegi számítások szerint 2050-re India fog a legnagyobb mértékben hozzájárulni a globális populáció növekedéséhez; a második helyen pedig nem Kína, hanem Nigéria áll majd, és a most következő száz évben minden bizonnyal India lesz a világ vezető vezető "populációs hatalma". Részletekért kattintson az alábbi képre.

https://knoema.com/infographics/tvhklwc/when-will-india-have-more-people-than-china

 india-china-population.jpg

Mennyire elégedettek a dolgok alakulásával az amerikaiak?

sad-smiley.jpgJelenleg éppen nem nagyon, de ez persze ingadozik. A Gallup által feltett kérdés az volt, hogy "általánosságban véve Ön elégedett vagy elégedetlen azzal, ahogyan a dolgok jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban történnek?". Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy 1979 és 2016 között hogyan változott az "általános közérzet", és hogy a csúcspontot (71 százalékos elégedettséggel) az 1990-es évek végén érték el, míg a mélypont (7 százalékkal) a 2008 válság kitörése utáni időszakra esett. Ma pedig egy átlagos amerikai átlagosan annyira elégedett (vagy inkább elégedetlen), mint 1979-ben volt - ami 26 százalékos elégedettséget jelent. Mindenesetre elgondolkoztató, ha a világ vezető hatalmának állampolgárai így érzik magukat. Részletekért kattintson az alábbi képre.

 http://www.gallup.com/poll/1669/general-mood-country.aspx

satisfaction-usa.png

Kartogram: az USA lakosságának évszázadai

usa-icon.jpgMaga a téma nem hangzik különösebben izgalmasnak, a kivitelezés viszont annál inkább. A kartogram ugyanis területarányosan mutatja meg, hogy a minket érdeklő dologból (estünkben az emberekből) mennyi van. Vagyis: ha több, akkor az adott terület nagyobbnak (és sötétebb színűnek) fog látszani, az eredmény pedig egy olyan térkép, amely lassanként "felfújódik", ahogy egyre többen élnek egy adott amerikai államban. A populáció növekedéseit/változásait persze egyetlen, folyamatos animációként is végignézhetjük. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

http://www.ravi.io/us-population-trends-cartogram

kartogram-usa-1790.jpg

usa-kartogram-1880.jpg

usa-kartogram-2010.jpg

Ki akarja Trumpot?

voting.pngValószínűleg nem az, akire gondolnánk, vagyis nem az alacsony képzettségű és jövedelmű amerikai. Floridában például, ahol az átlagjövedelem 48 ezer dollár, Trump szavazói átlagosan 70 ezer dollárt keresnek évente, és persze más államokban is az átlagosnál gazdagabbak állnak mögéje (bár Kasich támogatói például még magasabb jövedelműek voltak). És hogy még érdekesebb legyen: míg az amerikaiak kevesebb mint egyharmada (egészen pontosan 29 százalék) rendelkezik felsőfokú végzettséggel, Trump támogatói között ez az arány 44 százalék. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://qz.com/679589/trump-voters-earn-more-and-are-better-educated-than-the-typical-american/

 trump-voters2.jpg

Tizenöt atombombát dobtak volna ránk a hidegháborúban az amerikaiak

atombomba200.pngAz alábbi térkép azt a nem kevesebb mint 1,100 célpontot mutatja meg, amely az amerikai National Security Archives most nyilvánosságra hozott adatai szerint hidegháborús atombomba-célpont lett volna. Természetesen Magyarország sem maradt volna ki, és az interaktív térképen nem csak azt nézhetjük meg, hogy melyik települések (magyarok vagy nem magyarok) szerepeltek a listán Tököltől Ferihegyen át Veszprémig, de azt is, hogy mekkora kárt okozna ez emberéletben. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

http://futureoflife.org/us-nuclear-targets/#nukemap

atombomba-magyarorszagra.jpg

atombomba-europa.jpgatombomba-veszprem.jpgatombomba-veszprem-robbanas.jpg

Ahol a lakbér több, mint az átlagfizetés

building-city.pngBostonban az ember a fizetése közel harmadát költi lakbérre; Mexico Cityben viszont, bár az élet általában véve olcsóbb, az átlagjövedelemhez képest majdnem kétszer annyiba kerül lakni. Vagyis még London is olcsóbb, ha helyi fizetésből élsz (kb. 50 százalék). Egyáltalán nem olcsóbb viszont Peking, ahol az átlagjövedelem 120 (!) százaléka kell a lakásbérléshez. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4743/the-cities-where-rent-swallows-your-salary/

china-rent_alary.jpg

A szomáliai kalózkodás vége?

pirate-shipi.pngÚgy tűnik, hogy az utóbbi öt évben radikálisan csökkent a szomáliai kalózok fogságába esett emberek (túszok, akikért váltságdíjat kérnek) száma. Az adatok, mondhatni, önmagukért beszélnek: 2010-ben 1090; 2011-ben 555; 2012-ben 349; 2013-ban 60; 2014-ben alig 17, majd pedig 2015-ben 108 ember került a kezeik közé. Ami persze több mint ötszörös emelkedést jelent az előző évhez képest, de összességében még így is az ötödére csökkent a túszejtések száma. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.theatlas.com/charts/HJa9EpKW

somali-pirates.jpg

 

 

Az urambátyám kapitalizmus világranglistája 2016-ban

 bribery.pngHivatalosan kronizmusnak (cronysm) nevezik, és az a lényege, hogy a hozzánk közel állóknak juttatjuk a zsíros falatokat, és az utóbbi 20 évben Mexikótól Malajziáig egyre meghatározóbbá vált. Ami nem igazán jó hír: eközben a megfelelő kormányzati kapcsolatokkal rendelkező urambátyám kapitalisták vagyona közel négyszeresére nőtt - és ma mintegy 2 trillió (!) dollárt tesz ki. Természetesen megvannak azok a szektorok, ahol kimondottan könnyű a "személyes kapcsolatokból" meggazdagodni: ilyenek például a kaszinók, a védelmi szolgáltatások, az olaj és a pálma olaj- és így tovább. A kronizmussal kapcsolatban jelenleg a legjobban Németország, a legrosszabbul Oroszország teljesít (itt a GDP közel egyötödét teszik ki a mutyigazdagságok). Részletekért kattintson az alábbi képekre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/05/daily-chart-2?fsrc=rss

Urambátyám kapitalizmus 2016-ban:

crony-capitalism-2016.jpg

Urambátyám kapitalizmus 2014-ben:

crony-capitalism-2014.jpg

A tíz leggyakoribb városnév az USA-ban

town.pngVan, amit valószínűleg kitalálnánk belőle, és van, amit nem. Arra például nem biztos, hogy gondolnánk, hogy a leggyakoribb a Washington (32 találat) mellett holtversenyben Greenville, míg a második helyen Franklin áll (alig eggyel lemaradva), a harmadik leggyakoribb városnév pedig Springfield. De ott találjuk a listán Franklint, Clintont, Salemet és Bristolt is. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://shithotinfographics.wordpress.com/2016/04/27/common-city-names-in-the-us/

city-names-usa.jpg

Globális lehűlés-térkép

snowflake.pngTermészetesen nem valami pontos, mert senki sem képes pontosan előre látni, hogy milyen következményei lennének, ha a hőmérséklet nem nőne, hanem csökkenne. Mindenesetre egy csúszka segítségével hidegebbre fordíthatjuk az éghajlatot, és megnézhetjük például azt, hogy milyen volt a világ az utolsó jégkorszak idején;és közben különböző információkat kapunk például arról is, hogy a mezőgazdaság milyen lehűlés mellett válna lehetetlenné vagy éppen az emberi élet mikor tűnne el végleg.Bár a közeljövőben minden bizonnyal nem ez vár ránk, azért tanulságos szemügyre venni ezt a forgatókönyvet is. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.

http://homepage.ntlworld.com/keir.clarke/leaflet/globalcooling.htm

lehules-terkep.jpg

Hol készül a legtöbb hamis termék?

shoes.pngA válasz nagyon egyszerű: közel a kétharmaduk Kínában, és a második helyen álló Törökország kevesebb mint huszadannyit hoz forgalomba. A hamisítványok között a Rolexek mellett Louis Vuitton termékeket csakúgy találunk, mint számítógépeket, játékokat vagy éppen gyógyszereket - de legtöbbet mégiscsak a cipőket hamisítják. A 2013-as adatok szerint ez a piac ugyanakkora, mint az illegális drogkereskedés (több mint 450 milliárd dollár, ami a globális import 2,5 százaléka). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.theatlas.com/charts/rJl8ZYMe

counterfeit.jpg