szórakoztató infografikai blog

Akiknek van bankszámlája - és akiknek nincs

2016. június 30. - zoltan galantai phd

electronic-card.pngEzt számos különböző tényező befolyásolja kezdve azon, hogy az ember a világ melyik részén/országában él; és befejezve azon, hogy milyen a végzettsége, jövedelme vagy éppen a neme. A dél-afrikaiak közül például közel 70 százaléknak van bankszámlája; a Nigerben élők közül viszont alig 3,5 százaléknak. Az összesített világranglistát a skandináv országok és Új-Zéland vezetik (100 százalékkal), de világrégiót tekintve nem Európa és Közép-Ázsia (ki tudja, ezt a kettőt miért számolják egybe), hanem az ázsiai és a pacifikus térség áll az élen 69 százalékkal (míg a világátlag 61 százalék). Mi amúgy az ötvenedikek vagyunk az országok közül (72 százalékkal), miközben a világon több férfinak, mint nőnek van bankszámlája. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív infografikákra.

bankszamla.jpg

bankszamla2_1.jpg

 

Az USA vallási térképe - a kereszténység nélkül

pray.pngHatározottan szellemes kérdés: hogyan nézne ki az Amerikai Egyesült Államok vallási térképe, ha lehagynánk róla a kereszténységet (a mormonokat is ideszámítva), és csak a többi, az országban meghatározó irányzatot tüntetnénk fel? Az amerikaiak 70 százaléka kereszténynek vallja magát, és közel az összes amerikai fele protestáns. Ugyanekkor az összlakosság több mint 20 százalékában ateista, agnosztikus, felekezeten kívüli stb.; és csak a maradék kevesebb mint 10 százalékon osztoznak a nem keresztény vallások. A két "ábrahámi vallás": a judaizmus és az iszlám ebből összesen majdnem 3 százalékot tesz ki (kétszer annyi zsidó, mint muszlim hívővel), de az iszlám dominálja a legtöbb: összesen 20 államot (ismét csak ha kihagyjuk a kereszténységet), míg a judaizmus 15 és a buddhizmus 13 államban van hangsúlyosan jelen. De megemlítendőek a a hinduk (2 államban) és a Baha'i is (egy államban). Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://bigthink.com/strange-maps/america-without-christians-buddhist-west-muslim-south-jewish-northeast

america_without_christians.png 

A világ új felosztása: nem szegény, fejlődő és fejlett

europe-location-map.pngA II. világháború után a Földet három részre volt szokás osztani: fejlett, fejlődő és szegény országokra. Egy mostani térkép a Worldbank 2015-ös adatai alapján viszont négy kategóriát különböztet meg. Ha valakinek a GNI-je (Gross National Income) 1045 dollár vagy kevesebb, akkor szegény és az első csoportba tartozik; a második csoportba az 1045 - 4125 dollár közötti GNI-vel rendelkező országok kerülnek; a harmadikba a 4126 és 12745 dollár közöttiek; a többi ország pedig gazdag. Amennyiben 204 országgal számolunk, úgy a 17 százalék szegény, 25 százalék alacsony közepes, míg 26 százalék magas közepes jövedelemmel rendelkezik, és a maradék 32 százalék az, akinek igazán jól megy, és Európában nagyjából a Magyarország -  Lengyelország - Litvánia tengely választja el egymástól a gazdagokat meg a többieket. Mi, szerencsére, az előbbi kategóriába tartozunk (mint ahogy a többiektől izolálódva ugyan, de Görögország is). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://howmuch.net/articles/maps-divide-the-world-into-four-income-groups

 europe-by-income-group-gni.png

Kié a világ legnagyobb gazdasága?

china-us-logo.jpgNyilván az USA vagy Kína jöhet számításba - de melyik is? Jó lenne, ha egyértelmű választ tudnánk adni, ám a valóságban a végeredmény attól függ, hogy hogyan számolunk.A GDP a kiindulási pont, de ha különböző mérőszámokat használunk, akkor különböző eredményeket kapunk. Egyfelől megtehetjük, hogy - kissé pongyolán fogalmazva - az aktuális árfolyamon átváltjuk az egyik ország valutáját a másikra, és megnézzük, hogy így melyik lesz több. Másfelől megnézhetjük a PPP-t (purchasing power parity, vagyis vásárlóerő-paritás), és ez a két módszer nem is kevéssé eltérő eredményt ad. Az első ugyanis az USA egyértelmű fölényét hozza ki, míg a második azt, hogy kissé Kína vezet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://knoema.com/infographics/fsvntfc/usa-vs-china-from-the-perspective-of-gdp?utm_source=Knoema&utm_campaign=b7c614ce07-Viz_of_the_Day_China_vs_USA&utm_medium=email&utm_term=0_297e56b934-b7c614ce07-78719569

usa-vs-kina-perspective_of_gdp.jpg

 

Térképen a Brexit: és akkor kiszavazták maguk

brexit-yes.jpgSokak várakozásával ellentétben a Brexit azzal zárult, hogy Nagy-Britannia kilép. Az alábbi, interaktív térkép megmutatja, hogy hol és milyen arányban szavaztak az igenre/nemre, és kiderül belőle, hogy Londonban például közel 60 százalék volt a maradás mellett), de Birmingham környéke például a kiválás mellett voksolt.Illetve azt is, hogy míg Skócia és Észak-Írország nem akart kiválni az EU-ból, addig Wells és Anglia igen. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

http://www.telegraph.co.uk/news/2016/06/23/leave-or-remain-eu-referendum-results-and-live-maps/

brexit1.jpg

brexit2.jpg

EB: hányan játszanak otthoni csapatban?

soccer-player.jpg Az egyik szélsőség Anglia, ahol a játékosok 100 százaléka otthon játszik; a másik szélsőség Észak-Írország, ahol nulla. Ami korábbi ellenfeleinket illeti a 2016-os EB-n: Ausztria erősen "idegenlégiós" csapat volt (alig 4 százalék honi klubcsapatos játékossal) és Izland is hasonló (közel 90 százalék játszik külföldön); míg Portugáliánál ez az arány kb. kétharmadnyi idegenlégiós. Magyarország a középutat képviseli: durván fele - fele. Ja igen, és Belgium is közel 95 százalékban idegenben játszókra épít. De a meccsek eddigi eredményei alapján úgy tűnik, hogy igazából nem ez számít:-) Részletekért kattintson az alábbi képre.

https://knoema.com/infographics/tmocpkb/euro-2016-composition-of-national-teams

composition_of_national_teams.jpg

Brexit közvélemény: na de telefonon vagy online?

brexit-icon.pngA dologban az az érdekes, hogy a kétféle módszer (telefonos, illetve online kérdezés) nem pontosan ugyanazt hozza ki Nagy-Britanniában. Persze (lévén olcsóbb) online több közvéleménykutatás született, viszont a megbízhatóbbnak tartott telefonos kérdezősködések inkább a maradás felé mutatnak. És ismét csak persze olyan tényezők is befolyásolják a felmérések eredményét, mint például az, ha elhagyjuk a lehetséges válaszok közül a "nem tudom" opciót. Úgyhogy bár mindent egybevetve inkább a "maradás" a valószínű, az, hogy valójában mi lesz, majd csak a valódi szavazást követően fog kiderülni. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/06/daily-chart-14?fsrc

brexit-hogyan.png

Generációs szakadék a hírfogyasztásban

news-mouse.jpgMéghozzá eléggé látványos, és bár ez önmagában nem meglepő, azért érdemes a tudatában lenni, hogy röviden és kissé leegyszerűsítve: minél inkább fiatal valaki, a hírfogyasztás annál inkább online forrásokról szól a számára. Viszont minél inkább idős, annál inkább a televízióról - miközben életkortól függetlenül mind a nyomtatott sajtó, mind pedig a rádió egyre inkább eljelentéktelenül. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/5067/main-news-source-by-generation/

news-generation-gap.jpg

 

Globális tűzerő-index 2015

tank_icon.jpgAz alábbi infografika azt mutatja meg mintegy ötven különböző paraméter figyelembe vételével, hogy az adott ország mekkora katonai erőt képvisel. Külön lekérdezhetjük tankra, repülőgépre stb., és és nem különösebben meglepő módon az USA áll az abszolút első helyen a GFP-t (Global Firepower) tekintve, míg Oroszország a második, Kína a harmadik és India a negyedik. Mi pedig a 122-ből az 59. helyet elfoglalva nagyjából Portugáliával, Tunéziával, Szlovákiával és Horvátországgal vagyunk egy szinten. Az utolsó helyre Szomália került. Interaktív részletekért kattintson az alábbi képekre.

https://knoema.com/infographics/wxzygqd/global-firepower-world-military-strength-rankings-2015

global-firepower-2015-stat.jpg

global-firepower-2015-hun.jpg

global-firepower2015-map.jpg

Hol volt a legdrágább/legolcsóbb az élet 2015-ben?

city-icon.pngA drágaságot tekintve a városok közül ugyan Szingapúr (Singapore City) áll az élen, de rögtön utána európaiak következnek: Párizs, Oslo és Zürich, és csak az ötödik helyre fért be egy nem európai (Sydney), de az első tízből is öt található az Óvilágban. A drágaságindex (ahol 100-nak a New-York-i árak számítanak) persze különböző komponensekből állnak össze, és a márkás cigarettáért például az ausztrál városokban kérik a legtöbbet (átszámítva majdnem 19 dollár: Melbourne, Sydney) . A legolcsóbb városok listáját eközben Karacsi vezeti (Pakisztán); a második az indiai Bangalore; a harmadik pedig Mumbai. És persze egyetlen európai (vagy "nyugati") város sem tartozik ide. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

https://knoema.com/infographics/lkzuurc/eiu-worldwide-cost-of-living-report-2015

city-exepnsive.jpgcity-expensive2.jpg

Lőfegyveres gyilkosok Amerikája

man-with-gun.jpgPersze mindenki tudja, hogy az USA listavezető a fejlett országok között a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságokat tekintve - az alábbi ábra azonban megmutatja, hogy mennyire az.Itt ugyanis az látható, hogy hány embert ölnének meg lőfegyverrel Norvégiában, Kanadában, Görögországban stb. naponta (!), ha ugyanakkora lenne a népességük, mint az USA-nak. És természetesen nem csak az elgondolkodtató, hogy az esetükben az USA-hoz képest milyen keveset; hanem az is, hogy az USA-ban milyen sokat. Nagyításért kattintson a képre.

http://www.nytimes.com/2016/06/14/upshot/compare-these-gun-death-rates-the-us-is-in-a-different-world.html?_r=0

usa-gun-homicide.jpg

Hol van a legközelebbi észak-koreai nagykövetség?

north-korea.pngBár Észak-Korea a világ egyik legizoláltabb országa, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek például különböző európai országokban is nagykövetségei, illetve nincsenek olyan országok, melyeknek van nagykövetsége Észak-Koreában - noha a kettő nem feltétlenül fedi egymást. Mindenesetre ha valamiért egy észak-koreai nagykövetségre szeretnénk menni, akkor ezt legközelebb Romániában Cseh- vagy Németországban tehetjük meg (de például Svédországban is van észak-korai nagykövetség, hogy az olyan, nem európai országokról, mint Brazília, India, vagy éppen Kuba, már ne is beszéljünk). Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

http://brilliantmaps.com/north-korea-embassies/

Ahol észak-koreai nagykövetség van:

 korea1.PNG

Akiknek van nagykövetségük Észak-Koreában:

korea2.png

Kibertámadások: leginkább belülről

hack.pngTermészetesen a külső kibertámadások veszélyét sem szabad lebecsülni, de azért 2015-ben az IBM szerint csupán 40 százalék volt ilyen - 60 százalék pedig belülről érkezett (ide értve az alkalmazottak mellett az üzleti partnereket, beszállítókat stb. is, vagyis mindazokat, akiknek más/jobb hozzáférése van a számítógépes rendszerhez, mintha csak úgy az interneten keresztül próbálkozna). A képet persze árnyaltabbá teszi, ha a "belső támadók" között megkülönböztetjük a szándékos meg a szándéktalan károkozókat (ez utóbbi több mint 15 százalékot tesz ki), de még így is egyértelmű az a (viszonylag triviális) tanulság, hogy minél inkább hozzáférhet valaki, annál veszélyesebb lehet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4994/most-cyber-attacks-are-an-inside-job/

cyber_attacks.jpg

Az emberiség egyharmada már nem láthatja a galaxisunkat

light-street.pngNépszerűbb nevén a Tejutat. Ez természetesen a fényszennyezés miatt van, és bár a legtöbben nem figyelnek fel rá (elvégre éjszaka az ember leginkább alszik ahelyett, hogy felfelé nézne), a dolog két szempontból is érdekes/fontos. Egyfelől, mert a Föld egyes részeinek "kifényesedése" jó indikátora a gazdasági/technológiai fejlődésnek. Másfelől, mert a kifényesedésnek hatása van az élővilágra: az emberre és a többi élőlényre egyaránt, miközben a mostanában terjedni kezdő, amúgy energiatakarékosabb LED-világítás következtében az éjszaki égbolt akár háromszor fényesebb lehet majd a jövőben (az ezzel járó következményekkel együtt). Az alábbi, 3D-s földgömb jól mutatja a jelenséget - részletekért kattintson rá.

Megjegyzés: eredetileg egészen ostoba módon az Androméda galaxis szerepelt a címben, pedig - miként egy komment is felhívta rá a figyelmet meg miként elvileg én is tudom - az igencsak más...

http://www.theatlantic.com/science/archive/2016/06/pawnee-sky/486557/

 https://www.arcgis.com/home/webscene/viewer.html?webscene=a5411b2f3d4e4c87b868023b2fa48f35&viewpoint=cam:-91.77502696,35.00035797,11113761.618;12.252,0

light-pollution-eu.jpg

light-pollution.jpg

Így szorul vissza az AIDS

needle-icon.pngAz utóbbi évek az antiretrovirális (ARV) gyógyszereknek köszönhetően áttörést hoztak: 2005-ben még 2 millióan haltak meg AIDS-ben, 2015-ben már "csak" 1,1 millióan, és többé-kevésbé hasonló ütemben csökken a fertőzések száma is. A következő cél az, hogy 2020-ig a fertőzöttek túlnyomó részét ismerjék; ismerjék az állapotukat és ARV-vel is ellássák őket. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/05/daily-chart-23?fsr

hiv-visszaszorulas.png

...és addig dolgoznak, amíg meg nem halnak

retired.pngVagy legalábbis a mostani 18 - 34 évesek egy része arra számít, hogy soha sem fog nyugdíjba menni. Pontosabban: több mint a felük arra, hogy több mint 65 éves koráig fog dolgozni, és kb. az egytizedük arra, hogy élete végéig állásban lesz. Az arányok persze országról országra változnak: a japánok több mint egyharmada gondolja azt, hogy egyáltalán nem lesznek nyugdíjas évei; a skála másik végén pedig Spanyolország található, ahol az emberek 97 százaléka tervez magának békés öregkort. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4982/some-millennials-expect-to-work-until-they-die/

never-retired.jpg

 

Térképen a Fortune 500 az USA-ban

fortune-500-icon.jpgMéghozzá nem csak az, hogy hol találhatóak az USA-n belül, de a térképen hozzájuk tartozó kör nagysága azt is megmutatja, hogy mekkora a jövedelmük, illetve egyéb adataik is lekérdezhetőek interaktív módon. Továbbá egy grafikonon azt is lekérdezhetjük (akár szektorra: pl. pénzügy vagy energia), hogy milyen utat futottak be 1996 és 2006 között, és hogyan változott a rangsorban elfoglalt helyük. Egyedül azt hiányolom, hogy ezt a besorolást nem lehet cégre lebontva is lekérdezni, de azért így is tanulságos lehet. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

http://fortune.com/fortune500/visualizations

fortune500.jpgfortune500-ranking.jpg

Könyvtár per capita

library.pngMert hogy erre is vannak adatok (2010-ből), és ezekből az derül ki, hogy Libéria és Sierra Leone az a két ország, ahol csupán egy-egy könyvtár található az egész országban. A másik végletet Belorusszia képviseli nem kevesebb, mint 1894 könyvtárral, ami azt jelenti, hogy kevesebb mint 2000 emberre jut egy könyvtár. Persze könyvtár és könyvtár között (méretet és hasonlókat tekintve) biztos vannak különbségek, de azt azért mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a jó könyvtárellátottságú országok 70 százaléka vagy a volt Szovjetunió, vagy a "keleti blokk" területén található. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/145156403208/public-libraries-per-capita-2010-libera-and

library-map.png

Szeretünk dolgozni

workers.pngEgy friss felmérés szerint bár lehet, hogy szeretünk a munkánk miatt panaszkodni, munka közben átlagosan mégis jól érezzük magunkat. 15 ország közel 15 ezer dolgozóját megkérdezve az derült ki, hogy az emberek több mint kétharmada (egészen pontosan 71 százalék) jól érzi magát munka közben. Persze az egyes országok között elég komoly különbségek lehetnek: A legelégedettebbek az indiaiak (tízből durván kilenc ember); Japán viszont érdekes módon a skála másik végén található: itt az emberek kevesebb mint fele volt elégedett. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://qz.com/695071/most-people-are-actually-pretty-happy-at-work/

szeretunk-dolgozni.jpg

Itt aQNI: az állampolgárság-minőség indexe

nation.pngEz két paraméter alapján méri, hogy mennyire jó egy adott ország állampolgárának lenni: belső és külső. Az előbbibe az tartozik bele, hogy mennyire szabadon mozgunk és választunk lakóhelyet az országon belül, mennyire vagyunk biztonságban stb.; az utóbbi pedig azon alapul, hogy mi van akkor, ha úgy döntünk, hogy mondjuk külföldre akarunk menni dolgozni. Például: kell-e hozzá vízum (illetve melyik országokba kell: az oroszok pl. mintegy száz országba utazhatnak vízum nélkül, viszont ezek egyike sem igazán gazdag). Az lista első helyén Németország áll, és Dánia, Finnország, Norvégia követi; a legvégén pedig Afganisztán meg a Kongói Demokratikus Köztársaság található. Nekünk aktuálisan a 18. hely jutott a QNI (Quality of Nationality Index) szerint (2011 óta egyébként álltunk már a 22. és a 16. helyen is).  Részletekért Kattintson az alábbi, interaktív képre.

https://nationalityindex.com/

qni.jpg