szórakoztató infografikai blog

Mekkora egymáshoz képes? USA, Oroszország, Afrika...

és a Nagy-tavak meg az Egyesült Királyság

2016. szeptember 30. - zoltan galantai phd

globe-icon.pngHa egy Mercator-vetülettel készült térképre nézünk, akkor az nem helyesen mutatja a különböző földrajzi alakzatok egymáshoz viszonyított nagyságát. Az alábbi ábrákból viszont kiderül, hogy míg Oroszország területi kiterjedését tekintve majdnem kétszer nagyobb az USA-nál, míg Afrika majdnem kétszer nagyobb Oroszországnál (és mindenki döntse el maga, hogy Oroszország nagy vagy Afrika kicsi). És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a Nagy-tavak meg az Egyesült Királyság területe. Az alábbi linken további érdekességek is találhatóak. Nagyításért kattintson a képekre.

http://www.businessinsider.com/map-overlays-comparing-size-2013-12

united-states-into-russia.jpg

russia-into-africa-map.jpg

uk-into-great-lakes.jpg

Miben legyen jobb az okostelefonod?

phone-icon.pngA nők és a férfiak jövőre vonatkozó elvárásai nem pontosan egyformák ugyan, de abban mindenki egyetért, hogy a legvágyottabb "feature" egy olyan akku, ami lassabban merül le. Ez egyébként valamiért a férfiaknak, míg a második, harmadik és negyedik helyen álló jobban látható képernyő, vízállóság és jobb kamera a nők számára lenne fontosabb (5-5 százalékkal). A férfiak közül pedig egy százalékkal többen (=6 százalék) szeretné, ha a gyártók a "hand free" technológiákra jobban rámennének. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/5995/the-most-wanted-smartphone-features/

smartphone-most-wished.jpg

Meddig jutnál 22 óra alatt ingyen vonatjeggyel Európában?

interrail.pngManfred Weber német politikus azt vetette fel nem régiben, hogy "mi lenne, ha minden 18 éves egy ingyen Inter-Rail jegyet kapna a születésnapjára, hogy megtapasztalhassa Európát?" Az elképzelés mögött az áll, hogy ekkor a fiatalok jobban rájönnének/érzéklenék, hogy az EU nem is olyan rossz hely (sőt), és ez erősítené az európaiságot. Az alábbi térképek azt mutatják meg, hogy egy ilyen ingyen jegy birtokában a különböző európai fővárosokból indulva meddig juthatnánk 22 óra alatt - és eközben jól észrevehető, hogy egyes országok jóval kevésbé elérhetőek vasúton, mint mások, és ez azt eredményezi, hogy azok a fiatalok, akik a mostani, pénzért vehető Inter-Rail jegyekkel utaznak, sokszor inkább Nyugat-Európán belül maradnak (esetünkben Nyugat-Európához értve Budapestet is). Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/09/23/the-latest-idea-to-save-the-e-u-give-18-year-olds-a-free-ride-to-travel-the-continent/

eu-young-travel2.jpg

eu-young-travel1.jpg

USA, 1945: legalább 123 atombombát dobni a szovjetekre (térkép)

atombomba200.pngDe 466 még jobb lenne - amiben persze már a járulékos célpontok atombomba-igénye is benne van. Vagy legalábbis két héttel Nagaszaki után az amerikai légierő arra a következtetésre jutott, hogy egy megelőző atomcsapáshoz a Szovjetunió ellen ennyi atombombára lenne szükség, és szép akkurátusan azt is berajzolták a térképre, hogy melyik lenne a 15 elsődleges (Moszkva, Baku, Novoszibirszk stb.) és melyik az összesen 66 célpont. Eközben nem a populációs nagyság vagy a kulturális fontosság számított, hanem - értelemszerűen - az, hogy mekkora az adott hely háborús gyáripari kapacitása. Persze Mandzsúria atombombázása is felmerült, és további 10 atombombát szántak volna esetleges "nyugat-európai" célokra, és ismét csak 10-et "a hadszíntér stratégiai izolációjára" (pl. Szuezi-csatorna, Dardanellák). Meg néhány egyéb helyre is "kellhettek volna". A valóságban az amerikaiaknak 1948-ra volt csak 100 és 1951-re 400 atombombájuk, és persze élesen meg kell különböztetnünk egy ilyen "hány atombomba kellene ahhoz..." típusú kérdést az atombombák valódi bevetésétől - de az akkor is eléggé elgondolkoztató történet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://blog.nuclearsecrecy.com/2012/05/09/weekly-document-the-first-atomic-stockpile-requirements-september-1945/

1945-russian-and-manchurian-strategic-urban-areas.jpg

Yahoo!: a legnagyobb adatlopás - és amit az ilyenek ellen tehetsz

icon_hacker.pngMint kiderült, a Yahoo!-tól 500 millió felhasználó adatait/hozzáférhetőségét szerezték meg a hackerek. Ami egyfelől negatív rekord; másfelől azért vannak eszközeink a védekezésre (a lehetőség szerint gondosan megválasztott jelszón túl is, ami azt jelenti, hogy ne használjuk különböző site-okhoz ugyanazt). Például a https://haveibeenpwned.com/-on beírva az email címünket, kérhetünk értesítést, ha egy nyilvánosságra hozott (értsd: ellopott) adatbázisban mi is benne vagyunk-e. Illetve ismét csak például a Google lehetővé teszi, hogy még az ellopott jelszavunk birtokában se lehessen feltörni a fiókunkat. Ennek az a lényege, hogy a jelszó beírása után a rendszer megerősítést kér sms-ben vagy máshogy, hogy tényleg mi akarunk belépni, és persze azt is beállíthatjuk, hogy az általunk rendszeresen eszközökön keresztül (=böngésző) erre ne legyen szükség. Vagyis az accountunk csak akkor válik feltörhetővé, ha a hacker magához a gépünkhöz is hozzáfér: https://www.google.com/intl/hu/landing/2step/. Mindenképpen érdemes beállítani - ami pedig az egy-egy alkalommal ellopott adatmennyiség-rekordokat illeti, nagyításért kattintson az alábbi képre.

Az infografika forrása: https://www.statista.com/chart/5983/data-breaches/

Ellopták a miénket is? https://haveibeenpwned.com/

Google: kétlépcsős azonosítás: https://www.google.com/intl/hu/landing/2step/

data_breaches.jpg

A Robin Hood-index

bow-icon.pngVagyis: mennyit kapna az adott ország minden egyes szegénységben élő állampolgára, ha az ottani leggazdagabb ember teljes vagyonát egyenletesen szétosztanánk? A legjobban a norvégok járnának: John Fredriksen vagyonából (olaj és hajózás) mindegyiküknek több, mint 45 ezer dollár jutna (kb. 12 millió forint); de a ciprusiak és tajvaniak sem panaszkodhatnának. Bill Gates vagyonának elosztogatásával viszont az egyes amerikaiak csupán valamivel több mint ezer dollárt kapnának, míg a leggazdagabb indiai, Mukesh D. Ambani 22 milliárd dolláros vagyona alig valamivel több, mint 20 dollár pluszt jelentene honfitársainak. Nálunk pedig Csányi 200 milliárd forintos vagyonából minden szegénynek hozzávetőleg120 - 130 ezer forint jutna. Ezzel kb. Dél-Afrikával tartozunk egy kategóriába. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

Megjegyzés: komment alapján javítva.Kétszer, köszönettel.

https://knoema.com/infographics/ffxqhye/what-if-the-wealthiest-gave-away-all-their-fortunes-to-the-poorest?

robin_hood_index.png

Kína: külföldi befektetések mindenütt

richness.pngKína 2005 és 2013 közötti külföldi beruházásai azt eredményezték, hogy immár nem az USA vagy Európa a vezető pénzügyi hatalom számos fejlődő országban. És persze jelen van a fejlett országokban is: Magyarországon például a külföldi befektetések 6 százaléka volt kínai eredetű, míg az USA-ban 3 (Ausztráliában pedig 16). De ott van a skála másik végén például Észak-Korea (93), Afganisztán (79) és Zimbabwe is (82 százalék). A térképen látható jelek nem abszolút értéket (pl. millió v milliárd dollár) jelölnek, hanem azt, hogy Kína mekkora részét teszi ki az adott országban a külföldi befektetéseknek. Az egyes adatok interaktív módon lekérdezhetőek a térképről - részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.nytimes.com/interactive/2015/07/24/business/international/the-world-according-to-china-investment-maps.html?_r=1

 kina-kulfoldi-befektetes.jpg

Akiknek többje van az egyetmi alapképzésnél Európában

education.pngVagyis: akik a három éves egyetemi alapképzés után (BSC/BA) még valami mást is elvégeztek - ez természetesen csak a bolognai folyamat óta értelmezhető kérdés.És ismét csak természetesen: miközben az egyes országokon belül is jelentősek a különbségek, vannak, akik meglehetősen jól állnak: például London, Oxfordshire, Helsinki, Zürich és Oslo környékén akár az emberek több, mint fele végzett egyetemi alapképzés után még valamit, míg például Olasz- és Törökország egyes részei kimondottan rosszul teljesítenek. Ebből a szempontból sajnos Magyarország sem tartozik az élmezőnybe. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://jakubmarian.com/percentage-of-population-with-completed-tertiary-education-in-europe/

tertiary-education.jpg

 

Mennyire tiszták az orosz választások?

russia.png2016. Szeptember 18-án Putyin a szavazatok 54 százalékát szerezte meg, és ez a győzelem olyannyira előre látható volt, hogy a szavazók több mint fele el sem ment. Többek között, mert úgy gondolták, hogy a választási eredmények nem tiszták. Miként egy statisztikai vizsgálat is ezt látszik alátámasztani: eszerint ha valaki manipulálja az eredményeket, ez  kimutatható, mivel az emberek a statisztikaitól eltérő módon vonzódnak a kerek (öttel vagy tízzel osztható) számokhoz. Az alábbi grafikon ezt mutatja meg.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/09/daily-chart-12?f

oroszorszag-valasztasok-2016.jpg

 

Mikor épült a legtöbb otthon az egyes európai országokban?

house-128.pngAz alábbi térkép értelemszerűen azt mutatja meg az Eurostat adatai alapján, hogy az egyes európai országokban mikor épült a legtöbb otthon - és így például azt is, hogy Magyarországon leginkább (bár természetesen nem kizárólagosan) olyan falak vesznek minket körül, melyeket 1971 és 1990 között emeltek.Ehhez képest Franciaországban nagy területekre jellemző, hogy a lakóházak 1919 előttiek, míg a másik véglet Spanyolország, ahol viszont rengeteg 1991 után épült ház van. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Urban_Europe_%E2%80%94_statistics_on_cities,_towns_and_suburbs_%E2%80%94_housing_in_cities

 europai-lakasepites.png

Megöli-e az okostelefon a digitális fényképezőgépet?

digital-camera-icon.pngMármint azt, amit külön, digitális fényképezőgépként árulnak a boltban. Erre a kérdésre röviden az a válasz, hogy igen. Ami persze nem különösebben meglepő, ugyanis ahogy a fényképész Chase Jarvis mondta, "az a legjobb fényképező gép, ami nálad van." Az első érintő képernyős telefonok megjelenésekor, 2007-2008-ban még a világ legnagyobb digitális kamera gyártói 120 milliót adtak el a digitális fényképező gépekből - azóta viszont folyamatos és látványos a visszaszorulásuk, és ez várhatóan a jövőben is folytatódni fog, ahogy az okos telefonok beépített kamerái egyre jobbak lesznek. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/5782/digital-camera-shipments/

digital_camera_shipments_n.jpg

Az 50 legfurcsább helynév az USA-ban

culture-map-usa.pngEzen a listán olyan nevek szerepelnek, mint például a Dull (=Unalmas/Buta); a Worms (=Férgek); vagy éppen a Santa Claus, a Smartt (=kb. Okoss), vagy a Chili, a Ding Dong és a Parachute (=Ejtőernyő). Helyenként az ember csak találgat, hogy mi állhat a konkrét elnevezés mögött, de mivel azt szokás mondani, hogy egy vicc poénját sose magyarázzuk, úgyhogy én sem magyarázom ezt a térképet, amely minden bizonnyal nem csupán a számomra kimondottan szórakoztató. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/150406386318/the-weirdest-town-names-in-all-50-us-states

citiy-names-usa.jpg

Akik eladják a fegyvereket - és akik megveszik

man-with-gun.jpgA három legnagyobb fegyverexportőr az USA, Orosz-, illetve Németország; őket Franciaország, az Egyesült Királyság és Kína követ a listán, a legnagyobb fegyvervásárló pedig - és ezt talán kevésbé gondoltuk volna - India. Az alábbi térkép azt is feltüntetni, hogy miként aránylik a fegyverekből származó bevétel a békefenntartásra szánt összegekhez, és valószínűleg senkit sem lep meg, hogy az előbbi minden, a fegyverüzletben részt vevő országban jócskán nagyobb az utóbbinál. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://visionscarto.net/who-is-selling-arms-and-who-buys

fegyverterkep.jpg

Így fogja Japán megtámadni az USA-t: térkép 1937-ből

airplane-wwii.jpgA térkép a Los Angeles Examiner-ben jelent meg négy évvel az igazi Pearl Harbor-i támadás előtt, és a kiindulási pont az volt, hogy Japán, amely éppen akkoriban indított inváziót Kína ellen, nem fog itt megállni, hanem az USA nyugati részét is lerohanja (a gondolat ismerős lehet Philip K. Dick. Ember a fellegvárban című művéből is). És ahhoz, hogy lerohanja a nyugati partot és például Los Angelest is lebombázza, előbb Pearl Harborban meg kell semmisítenie az amerikai flottát. Amihez tegyük hozzá, hogy a Los Angeles Examiner annak a Hearst-nek a tulajdonában volt, aki akkor már évtizedek óta emlegette a "sárga veszedelmet", bár magát a fogalmat nem ő találta ki. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.slate.com/blogs/the_vault/2016/03/23/map_imagining_japanese_attack_of_the_west_coast_of_the_united_states_four.html

 japan-usa-attack.jpg

Észak-Korea és az összes eddigi atomrobbantás

atombomba200.pngÉszak-Korea felrobbantotta az ötödik atombombáját (ez földalatti robbantás volt, és állítólag készülnek a hatodikra is), Jelenleg leginkább úgy szokás gondolni, hogy az atomfegyverkezés/atomfenyegetés kora lezárult - legalábbis az iparilag fejlett nagyhatalmak között. Az pedig más kérdés, hogy Dél-Korea például egy esetleges észak-koreai atomtámadással kapcsolatban hagyományos rakétákon alapuló ellencsapást helyezett kilátásba. Az alábbi infografika azt foglalja össze, hogy eddig hány atomrobbantásról tudunk biztosan, és persze az a nem különösebben meglepő dolog is kiderül belőle, hogy messze a legtöbbet az USA hajtotta végre, míg a második helyen a volt Szovjetunió/Oroszország áll több, mint háromszor annyi robbantással, mint a harmadik helyezett franciák. Talán mondanom sem kell, hogy igyekszem mindig érdekes, aktuális vagy éppen fontos témákat választani ebbe a blogba - és azt sem, hogy nagyon remélem, hogy ez a mostani távlatilag nem fog fontosnak bizonyulni. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/900/number-of-nuclear-tests-conducted-since-1945/

nuclear_tests_conducted_since_1945_n.jpg

Mi a legfontosabb az életben?

family-icon-1.pngTermészetesen attól függ, hogy kinek. Az alábbi felmérés 60 ország és több, mint 60 ezer ember bevonásával készült, de azért ha egyetlen szóval kellene válaszolnunk, akkor a család lenne az. A barátok csupán egyetlen helyen (Hollandia) végeztek az első helyen; mint ahogy a munka is csupán Ghánában a legfontosabb - viszont több olyan ország akad, ahol a vallást sorolják legelőre (Algéria, Egyiptom és Quatar). a képet tovább árnyalja, hogy a felmérés az alapján is lekérdezhető, hogy például hol a leginkább és hol a legkevésbé fontos a politika (Egyiptom és Szlovénia). Amúgy érdekes módon ez szerepelt a leggyengébben a "fontos dolgok közül", míg globális átlagban - a család után - a munka a legfontosabb. Részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://knoema.com/infographics/hxpxvpg/world-values-family-work-friends-leisure-religion-and-politics

mi-a-legfontosabb-az-eletben.png

 

USA: a katonaságban bízunk, a Kongresszusban nem

trust-icon.pngEgy 2016-os Gallup-felmérés szerint a legtöbb amerikai a legjobban a katonaságban bízik, de a kisvállalkozások és a rendőrség is relatíve jó eredményeket ért el. Mármint a többi kategóriához képest: a szervezett vallások például kevésbé élvezik az adófizetők bizalmát, a Legfelsőbb Bíróság még annyira sem, és akkor még nem is beszéltünk az utolsó helyen álló Kongresszusról (az USA törvényhozó testületéről): ez még az újságokhoz és a nem éppen bizalomra méltónak tekintett "big business"-hez képest is rosszul szerepel. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.gallup.com/poll/1597/confidence-institutions.aspx

bizalom-intezmenyek-usa.png

A legdrágább brandek 2016-ban

brand.pngJelenleg (akárcsak egy évvel ezelőtt) az Apple áll az első helyen; a Google pedig (beelőzve a Microsoftot) a második. Az autóipar csak a negyedik helyre fért be (Porsche - amúgy több, mint 70-et (!) ugorva előre), A Coca-Cola az ötödik; és az első tízbe éppen belefért a McDonald's is. Amúgy a tavalyihoz képest az IBM az ötödikről a nyolcadik helyre esett vissza, a McDonald's pedig 2015-ben még a hatodik volt. Részletekért és a 2015-ös meg az idei rangsor összehasonlításához kattintson az alábbi képre.

https://knoema.com/qrcffp/the-world-s-most-valuable-brands

brand-ek-2016.jpg

Inváziók Nagy-Britannia és Írország ellen

great-britain-flag-icon.pngBár az utóbbi idők történeti tapasztalatai alapján úgy szoktuk érezni, hogy Nagy-Britannia és Írország - háborúk esetén - nagyon is izolálva volt Európától, és ennek megfelelően nagyon is védett volt az invázióktól, ez az eredetileg 1914 karácsonyán a német Illustrirte Zeitung-ban megjelent térkép azt sugallja, hogy nem (és nyilván azt is,hogy az aktuálisan folyó világháborúban is meg lehet támadni). Ami két szempontból is tanulságos.Egyfelől, hogy valóban nem vagyunk a tudatában annak, hogy hányszor került sor a szigetország elleni támadásra. Másfelől, hogy a történeti tapasztalatok csak nagyon nagy óvatossággal általánosíthatóak, és attól, hogy korábban (akár több-kevesebb rendszerességgel) bekövetkezett valami, a jövőben nem biztos, hogy így lesz. De az is lehet, hogy mégis. Mivel máskülönben a nagy felbontású kép nem biztos, hogy rendesen megjelenik, ezért nagyításért kattintson a jobb egérgombbal a képre, és válassza a "kép megjelenítését".

http://longstreet.typepad.com/thesciencebookstore/2016/07/infographic-on-the-invasions-of-great-britain.html

invatziok-gb.jpg

A világ védelmi szövetségei

soldier_icon.jpgMéghozzá kimondottan látványosan. Az USA a II. Világháború befejeződése óta például 64 országgal kötött megállapodást (ez a Föld lakosságának kb. a negyedét jelenti). Az alábbi, interaktív térképen országra lebontva is lekérdezhető, hogy ki és kivel (nekünk pl. van egy csatlakozási pontunk az USA mellett Kanadához is), a diagrammos forma pedig talán még könnyebben áttekinthetővé teszi a dolgokat addig bezárólag, hogy Kínának jelenleg kizárólag Észak-Koreával van ilyen megállapodása. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

http://metrocosm.com/tangled-web-alliances/

defense-pacts_pg.JPGdefense-pact-venn.JPG