Vagyis: mennyit kapna az adott ország minden egyes szegénységben élő állampolgára, ha az ottani leggazdagabb ember teljes vagyonát egyenletesen szétosztanánk? A legjobban a norvégok járnának: John Fredriksen vagyonából (olaj és hajózás) mindegyiküknek több, mint 45 ezer dollár jutna (kb. 12 millió forint); de a ciprusiak és tajvaniak sem panaszkodhatnának. Bill Gates vagyonának elosztogatásával viszont az egyes amerikaiak csupán valamivel több mint ezer dollárt kapnának, míg a leggazdagabb indiai, Mukesh D. Ambani 22 milliárd dolláros vagyona alig valamivel több, mint 20 dollár pluszt jelentene honfitársainak. Nálunk pedig Csányi 200 milliárd forintos vagyonából minden szegénynek hozzávetőleg120 - 130 ezer forint jutna. Ezzel kb. Dél-Afrikával tartozunk egy kategóriába. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Megjegyzés: komment alapján javítva.Kétszer, köszönettel.
Kína 2005 és 2013 közötti külföldi beruházásai azt eredményezték, hogy immár nem az USA vagy Európa a vezető pénzügyi hatalom számos fejlődő országban. És persze jelen van a fejlett országokban is: Magyarországon például a külföldi befektetések 6 százaléka volt kínai eredetű, míg az USA-ban 3 (Ausztráliában pedig 16). De ott van a skála másik végén például Észak-Korea (93), Afganisztán (79) és Zimbabwe is (82 százalék). A térképen látható jelek nem abszolút értéket (pl. millió v milliárd dollár) jelölnek, hanem azt, hogy Kína mekkora részét teszi ki az adott országban a külföldi befektetéseknek. Az egyes adatok interaktív módon lekérdezhetőek a térképről - részletekért kattintson az alábbi képre.
Vagyis: akik a három éves egyetemi alapképzés után (BSC/BA) még valami mást is elvégeztek - ez természetesen csak a bolognai folyamat óta értelmezhető kérdés.És ismét csak természetesen: miközben az egyes országokon belül is jelentősek a különbségek, vannak, akik meglehetősen jól állnak: például London, Oxfordshire, Helsinki, Zürich és Oslo környékén akár az emberek több, mint fele végzett egyetemi alapképzés után még valamit, míg például Olasz- és Törökország egyes részei kimondottan rosszul teljesítenek. Ebből a szempontból sajnos Magyarország sem tartozik az élmezőnybe. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
2016. Szeptember 18-án Putyin a szavazatok 54 százalékát szerezte meg, és ez a győzelem olyannyira előre látható volt, hogy a szavazók több mint fele el sem ment. Többek között, mert úgy gondolták, hogy a választási eredmények nem tiszták. Miként egy statisztikai vizsgálat is ezt látszik alátámasztani: eszerint ha valaki manipulálja az eredményeket, ez kimutatható, mivel az emberek a statisztikaitól eltérő módon vonzódnak a kerek (öttel vagy tízzel osztható) számokhoz. Az alábbi grafikon ezt mutatja meg.
Az alábbi térkép értelemszerűen azt mutatja meg az Eurostat adatai alapján, hogy az egyes európai országokban mikor épült a legtöbb otthon - és így például azt is, hogy Magyarországon leginkább (bár természetesen nem kizárólagosan) olyan falak vesznek minket körül, melyeket 1971 és 1990 között emeltek.Ehhez képest Franciaországban nagy területekre jellemző, hogy a lakóházak 1919 előttiek, míg a másik véglet Spanyolország, ahol viszont rengeteg 1991 után épült ház van. Nagyításért kattintson az alábbi képre.