szórakoztató infografikai blog

USA katonai kiadásai: a legnagyobb még nagyobb lesz

2017. február 28. - zoltan galantai phd

tank-icon1.pngLegalábbis abszolút mértékben mindenképpen. Ráadásul Trump bejelentette, hogy a 2018-as katonai költségvetést 54 milliárd dollárral (vagyis mintegy 10 százalékkal) megnöveli, noha az már a jelenlegi is több, mint amennyit Kína, Oroszország, Franciaország, Japán, Indiai és Szaúd-Arábia együttesen költ a fegyverekre. Más felől persze az USA azzal, hogy a GDP-jének valamivel több, mint a 3 százalékát fordítja erre, GDP-arányosan jócskán le van maradva Szaúd-Arábia mögött (ahol ez több, mint 10 százalékkal nagyobb); és Oroszország is 5,4 százalékot szán erre a célra. Kína viszont mindössze 1,9 százalékot. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/8309/defense_-the-us-outspends-these-countries-combined/

defense_the_us_outspends_these_countries_combined_n.jpg

 

A világ dollármilliárdosai országok szerint...

...meg a dollármilliárdosokban leggazdagabb ország

dollar-in-hands.pngJelenleg 67 országból összesen 1810 milliárdost tartanak számon (egy éve még valamivel többen: 1826-an voltak), és talán nem véletlen, hogy a tíz leggazdagabból nyolcan amerikaiak. És azért nem véletlen, mert az USA nem kevesebb, mint 540 milliárdost ad; a második hely Kínának jutott 251 milliárdossal (miközben Kínában azért jóval többen élnek, mint odaát); a harmadik pedig a 80 milliós Németország 120 milliárdossal. Ezzel viszont az egy főre jutó milliárdosok számát tekintve csak a második helyen áll Hong Kong mögött, ahol valamivel több, mint 7 millió ember osztozik 64 milliárdoson. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.forbes.com/sites/nickdesantis/2016/03/01/forbes-billionaires-list-map-2016-billionaire-population-by-country/#6f6a4e6c655d

dollarmilliardosok.jpgmilliardosok-top-10.JPG

Mennyibe kerül megvédeni az USA határait?

border-passport.pngRöviden: egyre többe. Most, hogy Trump erősen tervez egy mexikói kerítést az illegális bevándorlók kívül tartására, a kérdés aktuálisabb, mint valaha, de az amerikai határvédelem költségei az utóbbi évtizedekben különben is egyre magasabbak lettek. 1990-ben 260 millió dollárba került - 25 évvel később pedig 3,650 millió dollárba (vagyis durván tizennégyszer annyiba), és a kiadások nagyjából egyenletesen nőnek az idő függvényében. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/8206/enacted-border-patrol-program-budget-in-the-united-states/

border_patrol_program_budget_in_the_united_states.jpg

Hol okozza a legtöbb halálos balesetet az ittas vezetés?

drunk-icon.pngArányaiban valószínűleg nem ott, mint ahol gondolnánk, ugyanis Oroszországban csupán a halálos autóbalesetek kevesebb mint egytizedében játszik szerepet (ugyanannyiban, mint Németországban); és az USA-ban is "csak" az egyharmadában. Amúgy ez utóbbi, meg Ausztrália között mindössze 1 százaléknyi az eltérés - annál inkább van viszont Indiához és Kínához (ahol ez a szám alig 5, illetve 4 százalék), illetve Dél-Afrikához viszonyítva, ami a rekordot tartja 58 (!) százalékkal. Vegyük persze észre, hogy itt az ittas vezetés miatt bekövetkező halálozásokról beszélünk, és ha az utak (autók, vezetési stílusok) amúgy nagyon nem biztonságosak, akkor arányaiban kisebb lesz a részegség miatti tragédiák száma. Magyarország nem szerepelt a felmérésben, Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/5504/the-worst-countries-in-the-world-for-drunk-driving/

worst_countries_in_the_world_for_drunk_driving.jpg

Milyen idős egy vezető IT-cég alkalmazottja?

Pontosabban: milyen fiatal

it-sector-icon.gifElég nagy különbségek vannak, de az azért biztos, hogy ezen a területen nem a nyugdíj előtt állók dominálnak. Marc Zuckerberg még 2007-ben azt jelentette ki, hogy "a fiatalabbak okosabbak" (szó szerint "smarter"), és talán nem meglepő, hogy a legfiatalabbak a Facebook-nál dolgoznak: az átlagéletkor itt mindössze 28 év; míg a Google-nél 30; az Amazonnál és az Apple-nél pedig 31. A Microsoftnál sem sokkal több (33), viszont az IBM-nél 38 és a HP-nél 39.Amúgy pedig a Business Insider által megkérdezett idősebbek (50 felettiek) a számítástechnikai cégeknél - nem különösebben meglepő módon - mindenütt "ageism"-re (életkor szerinti, hátrányos megkülönböztetésre) panaszkodtak. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.businessinsider.com/stressful-lives-of-older-tech-workers-2015-11

how-old-tech-company.jpg

Régen nem szerették ennyien Sztálint Oroszországban

stalin-icon.pngAz orosz állampolgárok majdnem fele (egészen pontosan 46 százalék) viszonyul pozitívan Sztálinhoz, a szovjet korszak diktátorához. Ez a legmagasabb érték az utóbbi 16 évben (azóta, hogy a Levada nevű közvéleménykutató cég 2001-ben elkezdte ezzel kapcsolatban szondázni az emberek véleményét, és amikor egyébként szintén magas: 38 százalék volt az elfogadottsága). Jelenleg 32 százalék "respektálja" Sztálint; további 10 százalék "szimpatizál" vele és a kedvelők közül a maradék 4 százalék egyenesen "csodálja". Ugyanekkor 10 százalék nem válaszolt; 22 százalék pedig semlegesen állt a szovjet diktátorhoz (ami egyben ezt jelenti, hogy többeknek van pozitív, mint negatív véleménye róla). Gorbacsovot és Jelcint viszont csupán 8, illetve 16 százalék találta pozitívnak. Részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2017/02/15/positive-views-of-stalin-among-russians-reach-16-year-high-poll-shows/

stalin-graph.JPG

Amerikai különleges erők 2016: az országok 70 százalékában

soldier-1.pngBeleértve minket is. Amiből persze rögtön sejteni lehet, hogy jelentős részben "baráti tevékenységről" (pl. katonai képzésről), nem pedig éles bevetésről van szó: gondoljunk csak Izlandra, Kanadára vagy éppen Magyarországra. Másfelől Jementől Afganisztánig számos helyen harcolnak is az amerikai elit egységek, és eközben az esetek valamivel több, mint a felében a Közel-Keleten kapnak szerepet (2006-ban még öt esetből négyszer ott volt rájuk szükség). Eközben az afrikai bevetések száma 1600 (!) százalékkal nőtt. Mindenesetre - békés vagy nem békés katonai jelenlét- ezek a számok jól mutatják, hogy jelenleg mennyire egyedülálló szerepet játszik az USA a világpolitikában. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

https://www.statista.com/chart/7984/us-special-forces-deployed-to-70-of-the-world-in-2016/

us_special_forces_deployed_to_70percent_of_the_world_in_2016.jpg

EU: észak-déli megosztottság a demokrácia működésével kapcsolatban

vote-people.pngA délibb rész államaiban: egyre többen érzik úgy, hogy a demokrácia nem működik, miközben 2003-ban még a déli meg az északi részek leginkább ugyanúgy ítélték meg, és kb. az emberek 40 százaléka gondolta úgy, hogy rendben vannak a dolgok. Mára azonban a déli részeken csak az emberek 15 százaléka - miközben a demokrácia támogatottsága az északi részeken általában (bár nem kivétel nélkül) nőtt (persze nem csak a földrajzi helyzet számít: a demokráciamegítélése látványosan más pl. Ausztriában és Magyarországon). Az ellenérzésekben nyilvánvalóan jelentős szerepet játszik, hogy a gazdasági nehézségeket- gondoljunk csak Görögországra - nem sikerült megoldani, és sokan az EU problémamegoldási mechanizmusait okolják e miatt.Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2017/02/13/europe-is-starkly-divided-over-whether-democracy-is-working/

eu-dissatisfaction-map.jpgeu-disstatisfaction-maps.jpgeu-democracy-dissatisfaction-graph.jpg

Amerikai állampolgárság? Kösz, de inkább visszaadom

culture-map-usa.pngAmi azonban nem az, mint aminek elsőre valószínűleg látszik. 1998-ban 398-an; 2014-ben valamivel kevesebb, mint 3500-an (egészen pontosan 3415-en) adták vissza az amerikai állampolgárságukat - két évvel később viszont már közel 5500-an (=5411). És még olyan véleményeket is hallani, hogy a lista nem pontos, és valójában több emberről van szó - de akárhogy is legyen, miközben egyáltalán nem egyszerű hivatalosan is amerikaivá válni, az utóbbi időben egyre többen tartják ezt egyre kevésbé kívánatosnak. Viszont ez egyfelől az Amerikai Egyesült Államok populációs politikájára vajmi kevés hatással van:  2015-ben (az utolsó évben, amelyről már teljes adatsorunk van), durván 730 ezren (=729,995) szerezték meg a jogot, hogy felesküdjenek a csillagos-sávos lobogóra. Másfelől a szakértők szerint nem politikai, hanem a megváltozott adózással kapcsolatos pénzügyi megfontolások állnak az állampolgárság-visszaadások mögött. Legalábbis egyelőre mindenképpen. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2017/02/10/a-potentially-historic-number-of-people-are-giving-up-their-u-s-citizenship

usa-expatriation-2016.JPG

Az emberek közel ötöde egyetlen osztályt sem végzett

bookcase.pngVagyis globálisan 19 százaléknak nem adatott meg még a legalapfokúbb alapfokú oktatás sem. Európában persze az emberek 98 százalékával nem ez a helyzet, de bár a 2 hiányzó százalék sem elhanyagolható, az igazi problémák nem itt vannak. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában tízből négy (egészen pontosan 41 százalék); míg a szubszaharai Afrikában 46 százalék nem fejezte be még az általános iskola első osztályát sem (de említhetnénk például Indiát is, ami szintén nem áll jól). A nők ezen a területen (is) hátrányban vannak: globálisan a férfiak 14, a nők 23 százaléka nem részesült alapfokú oktatásban sem. Részletek: az alábbi térképen.

http://www.pewresearch.org/fact-tank/2017/01/11/about-one-fifth-of-adults-globally-have-no-formal-schooling/

adultsnoeducation_map640px.png

Észak-Korea nukleáris szándékai

bomb-on-target.jpgÉszak-Korea február 12-i nukleáris rakétatesztjéről a japán miniszterelnök azt mondta, hogy "teljességgel elfogadhatatlan"; Trump pedig azt, hogy az USA 100 százalékig Japán szövetségese mellett áll. A kilőtt rakétáról a szakértők eredetileg azt gondolták, hogy Musudan volt (3500 km hatótávval, amely így képes lehet az amerikai Guamot elérni); a jelenlegi álláspont szerint viszont egy szilárd hajtóanyagú Pukguksong-2 volt, amely fejlettebb technológiát képvisel, és bár egyes részletek még nem világosak, az azért egyértelműnek látszik, hogy Észak-Korea célja olyan nukleáris technológia kifejlesztése, amely fenyegetést jelent az USA-ra nézve, és - miként a The Economist fogalmaz - "kínai nyomásgyakorlás nélkül valószínűtlen, hogy Észak-Korea abbahagyja" a fejlesztéseket/kísérleteteket. Ma ugyan hajlamosak vagyunk úgy gondolni a nukleáris csapásmérő eszközökre/nukleáris fenyegetésekre, mint amik nem játszanak szerepet a világpolitikában (mondhatni, kimentek a divatból), de ez természetesen megváltozhat, és - ismét csak természetesen - nem hangzik éppen jól. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2017/02/daily-chart-8

nuklearis-e-korea.png

Így vándorol az USA populációs súlypontja nyugat felé

american-hat.pngAz alábbi térkép azt mutatja meg, hogy 1790 és 2010 között miként tolódott mind nyugatabbra az Amerikai Egyesült Államok populációs súlypontja. Ez a függetlenség elnyerése után egészen a keleti parton, Marylandben volt, majd ahogy a nyugati területek elkezdtek benépesülni, fokozatosan tolódott mindinkább az ország belseje felé Virginián, Nyugat-Virginián, Ohion, Indianán és Illionison keresztül, és most már Missouriben járunk (egészen pontosan  Plato városánál, kb. 1500 km-re a kiindulási ponttól). De persze még mindig messze vagyunk attól, hogy a populációs súlypont az ország közepére essen, tehát kérdés, hogy erre mikor fog sor kerülni - ha sor fog rá kerülni egyáltalán. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.noaanews.noaa.gov/stories2011/20110509_cop.html

usa-population-center.png

Európai országok: ennyien élnek külföldön az állampolgáraik közül

Avagy: nálunk nem is olyan súlyos a helyzet?

europe-128_1.pngMiután annyit lehet hallani a magyarok elvándorlásából fakadó problémákról, talán meglepő, hogy a mi esetünkben például 6 százalék él huzamosabb ideig külföldön - és ez kevesebb, mint bármelyik, minket határoló országé. Szlovákiában például 6,3, míg Ausztriában  6,7 százalékról beszélhetünk - de ott van Románia is a 17,5 meg Horvátország a maga 20,4 százalékával - és akkor Bosznia-Hercegovina bízvást mellbevágónak nevezhető 43,3 százalékát még nem is említettük... A másik véglet persze Spanyolország, ahol alig 2,8 százalék nem él otthon. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/image/157015156136

eu-kulfoldon-el.jpg

Az USA barátai és ellenségei az amerikaiak szerint - beleértve Magyarországot

usa-icon.pngEgy most elkészült felmérésben amerikaiakat kérdeztek arról, hogy melyik ország számít "szövetségesnek", "barátinak", "nem barátinak", "ellenségesnek", illetve lehetett azt is válaszolni, hogy nem tudjuk megítélni. A legnépszerűtlenebb Észak-Korea lett (a megkérdezettek 57 százaléka tartotta ellenségnek), a második legnépszerűtlenebb Irán (41 százalék), a harmadik pedig Szíria (32 százalékkal). A szövetségesek kategóriájában Kanada volt a nyertes (55 százalékkal), a második helyen Ausztrália áll 10 százalékkal lemaradva, míg Izraelnek ennél egy százalékkal kevesebb jutott (=44 százalék). Oroszország 22 százalék szerint ellenség (ami azért eléggé sok: több, mint az amerikaiak egy ötöde, és ezzel rajta van az "ellenségek" top 10-es listáján is) és csak 3 százalék szerint szövetséges. Ami pedig Magyarországot illeti, mi 2 százalék szerint vagyunk ellenség - és 14 százalék szerint szövetséges. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/156935308856/who-americans-considers-their-allies-and-their

usa-friendes-enemies.png

https://today.yougov.com/news/2017/02/02/americas-friends-and-enemies/usa-barat-ellenseg-top-10.JPG

Az országok, akikkel Trump már összeveszett...

trump_pink.png... elnöksége első két hetében. A Washington Post által összeállított térképen megtalálható Irán csakúgy, mint Kína vagy éppen Mexikó meg az egyik fő amerikai szövetségesnek számító Ausztrália, és persze ott vannak azok az iszlám államok is, ahonnét megtiltotta az USA-ba való beutazást. Vagyis az érintettek között akadnak hagyományosan amerikabarát; illetve hagyományosan Washingtonnal nem különösebben jó viszonyt ápoló kormányok csakúgy, mint európaiak, ázsiaiak, dél-amerikaiak - és így tovább. Legalábbis kérdéses hát, hogy a Trump elnöksége hosszabb távon milyen hatással lesz az amerikai külkapcsolatokra. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

https://www.washingtonpost.com/news/the-fix/wp/2017/02/02/a-map-of-the-many-countries-president-trump-has-rankled-in-his-first-two-weeks/?utm_term=.75fc3f7e0021

trump-map.png

Hírek interaktív világtérképe

news-icon.pngÉs mint ilyen, kimondottan szórakoztató, ugyanis azt mutatja meg, hogy az egyes országokban éppen mik a vezető hírek a Google News szerint, miközben az adott szóra kattintva az oldalsávban rögtön megjelennek a hozzá kapcsolódó részletek is. Magyarország esetén e sorok írásának pillanatában olyanok jöttek fel, mint pl. "Meghalt Kovács Kálmán"; "Lottó" (mármint a nyerőszámok); "Budapest"; "Szeged"; "tenisz" - és így tovább. Természetesen rákereshetünk más országra is, és ezzel - bizonyos határok között - beleláthatunk, ha nem is abba, hogy éppen mi foglalkoztatja az embereket, de abba igen, hogy mik jelennek meg hangsúlyosan az elektronikus sajtóban. Illetve az is gyorsan áttekinthető, hogy mondjuk Magyarországgal kapcsolatban mit írnak Oroszországban vagy éppen Vietnamban. Az automatikus fordítás persze hagy kívánnivalót maga után, de aki akarja, az ugyanerről a felületről választhatja az eredeti híreket is. Részletekért kattintson az alábbi linkre, nagyításért pedig a képekre.

http://unfiltered.news/

unfiltered-news.JPGunfiltered-news1jpg.JPG

Magyarország a korrupció világtérképén

corruption128.pngEgészen pontosan a korrupciópercepció világtérképén, amely nem azt tünteti fel, hogy mennyire vagyunk korruptak, hanem azt, hogy mennyire érezzük annak magunkat (esetünkben értelemszerűen a magyar rendszert). A helyzet világviszonylatban a legjobb Dániában, Új-Zélandon meg Finnországban, de például Szingapúrnak sincs sok oka panaszra, míg a sereghajtó Szomália (közvetlenül előtte pedig Szíria, Dél-Szudán és Észak-Korea található). Ami pedig minket illet, előttünk Horvátország és Malajzia, velünk együtt Jordánia és Románia van, és ezzel a 176, a listán szereplő országból az 57. helyen állunk - viszont az utóbbi években egyre rosszabbul teljesítünk. A térképen minél pirosabb, annál rosszabb - nagyításért kattintson az alábbi képekre.

https://www.transparency.org/news/feature/corruption_perceptions_index_2016

korrupcio2016.JPG

korrupcio-2016-terkep.JPGkorrupcio-tablazat-2016.jpg

Mennyire vagyunk nacionalisták?

hungarian-flag.pngÉrtsd: milyen kritériumoknak kell annak megfelelnie, aki azt szeretné, hogy egy nemzet tagjának tekintsék az adott nemzet többi tagjai (esetünkben Magyarország). A kérdést különösen aktuálissá teszi, hogy a jelek szerint a világ számos országban előretörőben van a populizmus és az ehhez kapcsolódó ideológiák. Az alábbi ábra egy 15 országra kiterjedő, nemzetközi felmérés keretében készült, és arra kérdez rá, hogy mennyire kritériuma az adott nemzethez való tartozásnak, hogy az ember:

  • az adott országban született
  • keresztény
  • osztozik az ország szokásaiban és tradícióiban
  • beszéli az ország nyelvét.

A magyarok kicsivel több, mint 50 százaléka gondolja úgy, hogy a születési hely "nagyon fontos"; míg több, mint kétharmaduk szerint a kultúrához való tartozás is az. A kereszténységre vonatkozó kérdést az alábbi grafikon nem emeli ki külön Magyarországot (itt egyébként az első helyen Görögország áll 54 százalékkal, míg mi Lengyelország, az USA és Olaszország után következünk csupán 29 százalékkal). Azt viszont tudni lehet, hogy a nyelv a magyar válaszadók kb. négy ötödénél megkerülhetetlen kérdés. Általában véve pedig elmondható, hogy mi vagyunk azok, akiknek ezek a tényezők vagy nagyon fontosak, és ezzel a vallást kivéve az "élbolyban" vagyunk (a nyelv fontosságát illetően csak a hollandok előznek meg minket); vagy egyenesen az elsők (születés és a nemzeti hagyományok). Érdemes észrevenni, hogy a másik "migrációs tranzitországnak" tekintett Görögország a vallás kivételével kimondottan hozzánk hasonló válaszokat adott. Részletekért kattintson az alábbi linkre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2017/02/daily-chart-0

nationalism-chart.jpg

Akiknek a legtöbb helyre kell vízum a világon

afghanistan-icon_1.pngNem, nem az észak-koreaiaknak, bár éppenséggel ők sem sok helyet kereshetnek fel külön engedély nélkül, hanem az afganisztániaknak. Ők ugyanis mindössze 4 országba léphetnek be vízum anélkül, illetve további 21ország esetén belépéskor kell megszerezniük a vízumot, és ezzel az utolsók a világranglistán Az érdekesség kedvéért említsük meg, hogy az a négy ország, ahová minden további nélkül beléphetnek: Domikai Köztársaság, Haiti, Mikronézia, valamint a Saint Vincent és a Grenadine-szigetek (melyek egyébként az észak-koreaiak belépését is ugyanilyen megengedően kezelik). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/156671471275/visa-requirements-for-afghan-citizens-the-least

afgan-utlev.png

Ezekben a szakmákban kapod a legnagyobb bónuszt

money.pngMármint az USA-ban és pénzben kifejezve, mint ahogy ez az amerikai állások háromnegyedénél szokás. Tehát ha a pénzjutalom a lényeg, akkor messze leginkább a bankszektor ajánlott, és azon belül is a befektetési ágazat: ennek megbecsült munkatársaként akár száz ezer dollárt is kaphatunk pluszban. A második és harmadik helyen orvosi állások találhatóak, majd pedig ismét a leginkább a pénzszakma következik, és még a tizedik hely is plusz 30 ezer dollárra elég - amihez nem árt tudni, hogy éves az amerikai átlagjövedelem ennek valamivel több, mint másfélszerese. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7608/the-jobs-with-the-biggest-cash-bonuses/

cash_bonuses.jpg