szórakoztató infografikai blog


Európai országok: ennyien élnek külföldön az állampolgáraik közül

Avagy: nálunk nem is olyan súlyos a helyzet?

2017. február 10. - zoltan galantai phd

europe-128_1.pngMiután annyit lehet hallani a magyarok elvándorlásából fakadó problémákról, talán meglepő, hogy a mi esetünkben például 6 százalék él huzamosabb ideig külföldön - és ez kevesebb, mint bármelyik, minket határoló országé. Szlovákiában például 6,3, míg Ausztriában  6,7 százalékról beszélhetünk - de ott van Románia is a 17,5 meg Horvátország a maga 20,4 százalékával - és akkor Bosznia-Hercegovina bízvást mellbevágónak nevezhető 43,3 százalékát még nem is említettük... A másik véglet persze Spanyolország, ahol alig 2,8 százalék nem él otthon. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/image/157015156136

eu-kulfoldon-el.jpg

Hogyan változtak az autóeladások Európában

és az EFTA-országokban?

És abszolút számokban, illetve százalékosan is. Ez több, mint 15 millió megvásárolt autót jelent (méghozzá kizárólag személyautót). Másfelől viszont bár 2014-hez képest az eladások nőttek, összességükben még mindig alacsonyabbak, mint a 2007-es, válság előtti csúcs - jelentős mértékben azért, mert Olasz- és Spanyolország még mindig sokkal rosszabbul teljesít. Másfelől a közép- és kelet-európai országok igencsak meglódultak (Magyarország pedig különösen - nála jobban csak Izland), és ebben a térségben sokkal nagyobb kereslet van a személyautókra, mint tíz éve. De az Egyesült Királyság is rekord-eladásokat produkált, noha itt százalékosan nem látványos a növekedés. Részletekért kattintson az alábbi linkre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/156261022443/car-sales-in-the-eu-efta-countries-in-2016-and

autoeladasak-europa.jpg

Európa és a kelet-nyugat felosztás: történetileg változó határvonal

compass-b.pngTermészetesen a mai értelemben vett "Európa" fogalma sem szilárdult meg a reformációig, amikor az emberek nem annyira "keresztényként" mint inkább "európaiként" kezdték magukat megkülönböztetni a környező világtól, de azért tanulságos végignézni, hogy az idők folyamán mikor hol húzódott a képzeletbeli választó vonal. A történet ott kezdődik, ahol a "görögök" szembeállították magukat a perzsákkal - és a római rendszeren meg az iszlám előretörésén, illetve az ottomán hódításokon valamint a hidegháború kelet-nyugati szembenállásán keresztül egészen máig tart, amikor kevésbé egyértelműek a határok, mint eddig. Mindenesetre tanulságos észrevenni, hogy az időben mennyire változóak az efféle értelmezések. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://www.midafternoonmap.com/2014/09/east-and-west-through-ages.html

kelet-nyugat.png

Mennyire rossz a magyar egészségügyi rendszer?

health-care-icon.pngTermészetesen attól függ, hogy mihez viszonyítjuk: míg Európán belül nem dicsekedhetünk, meglepő módon összességében még mindig több pontot kaptunk, mint Kanada az olyan szempontok alapján, mint pl. a költségek, hatékonyság, eredményesség (ami személy szerint meglep, de a 2010-es adatok szerint így van). Amúgy viszont a hollandok az elsők, a németek másodikok és az izlandiaknak jutott a harmadik, míg nekünk a 22. hely, és a volt szocialista országok közül többek között Csehország és Szlovénia is jócskán megelőzött minket. Szlovákia viszont látványosan rosszabbul teljesít nálunk, és Bulgáriában lehet a legrosszabb betegnek lenni. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/155804215843/european-healthcare-system-ranking

healt-care-system.jpghelalth-care-map.png

A kokain és a metamfetamin Európája

drog.pngEgy 60 európai városra kiterjedő felmérés szerint a kokain inkább a nyugat-európai nagyvárosokban népszerű (és azon belül is első sorban Belgiumban és Nagy-Britanniában, illetve egyes északi városokban), a metamfetamin pedig Norvégiában, illetve a cseh és szlovák városokban meg a cseh határhoz közeli Drezdában. És mi is a metamfetamin-zónába esünk. És persze - nem különösebben meglepő módon - erősen eltérő a hétköznapi, illetve hétvégi kábítószer-fogyasztás is - részletek az alábbi térképeken.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/12/16/europes-illicit-drug-problem-visualized/?utm_term=.710c30285794

cocaine.JPG

metaf.JPG

drog-hetkoznap.JPG

drog-hetvegen.JPG

Kórházi ágyak száma Európában: nem állunk rosszul

hospital-icon.pngA kérdés rendkívül szenzitív, és - meglepő vagy sem - Magyarország egyáltalán nem áll rosszul a százezer főre jutó kórházi ágyakat számában. A listát Németország vezeti (823 ágy százezer emberre), míg leghátul Svédország áll 254-gyel (ami kb. a német ágykapacitás egyharmada). Vagyis miközben az egyes országokban nyilván van egy hozzávetőleges becslés arra vonatkozóan, hogy egy adott időpontban a lakosság mekkora része szorulhat kórházi ápolásra (és ez még Németországban is 1 százalék alatt van), az egészségügyi ellátás színvonala és a kórházi ágyak száma között nincs közvetlen korreláció. Nálunk egyébként százezer emberből egyszerre 698-nak van helye (ezzel a negyedikek vagyunk Németország, Litvánia és Bulgária mögött), az európai átlag pedig ennél jelentősen kisebb: 521. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7495/germany-leads-europe-in-hospital-bed-capacity

hospital_bed_capacity.jpg

Nevezzük át Budapestet Seattle-nek

latitude.pngMármint annak a gondolati játéknak a keretében, ahol azt nézzük meg, hogy milyen városok esnek ugyanarra a földrajzi szélességi körre (ahol a 0. szélességi kör az Egyenlítő), ahová az egyes európai fővárosok. A többi európai országok fővárosai pedig olyan neveket viselnének, mint Uálnbátor (Pozsony helyett); Vancouver (Prága helyett); Volgográd (Párizs helyett). Az alábbi térképről még annyit érdemes tudni, hogy a feketével írt nevek az északi, a kékkel írottak a déli féltekéhez tartoznak. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/154202124916/european-capitals-as-cities-with-the-same

atnevezett-fovarosok.jpg

Ekkora lenne a Kelet-afrikai Föderáció Európához képest

africa-icon.pngValószínűleg korántsem mindenki hallott róla, pedig nem éppen kis formáció lenne, ha létrejönne. Az egyeztetések a 2010-es évek eleje óta folynak az EAC (East-African Community) független államai között egy föderáció létrehozásáról, és jelenleg öt állam támogatja a tervet (Burundi, Kenya, Ruanda, Tanzánia és Uganda). A főváros a tanzániai Arusha lenne; a pénznem a kelet-afrikai shilling, a közvetítő nyelv a szuahéli (míg a hivatalos nyelv az angol). A területe több, mint 1,8 millió négyzetkilométerre terjedne ki, és ezzel Afrika negyedik, a Föld 17. legnagyobb kiterjedésű államszervezete jönne létre. Ja igen, és ami a lakosságot illeti: 153 millió állampolgárával Nigéria után Afrikában a második, a világon pedig a tizedik legnépesebb lenne. Összehasonlításként megmutatjuk, hogy Európához viszonyítva mekkora lenne - nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/154329888480/proposed-east-african-federation-on-top-of-europe

east-african-federation.png

 

Európai IQ-térkép

iq.pngElőször is szögezzük le, hogy az egyes országokhoz rendelt IQ-érték nem azt tükrözi, hogy mennyire okosak vagy nem okosak az ott élők, hanem azt, hogy milyen az oktatás színvonala. Másodszor is: a térkép nem csak a puszta IQ-adatokat, hanem a különböző, oktatással kapcsolatos felmérések eredményeit is figyelembe veszi - de azért Magyarország így sem áll rosszul. Látványosan a legjobban ugyan a finnek teljesítenek (101 pont), és a közvetlen környezetünkben az osztrákok meg a csehek is jobbak nálunk 1 ponttal, de a saját 98 pontunkkal ugyanolyan jók vagyunk, mint a franciák - és jobbak, mint például a norvégok. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

https://jakubmarian.com/average-iq-in-europe-by-country-map/

europai-iq.jpg

Tényleg jó ötlet az elektromos autó Európában?

electric-car.pngHa a felmelegedés elleni eszközként kívánjuk használni, akkor attól függ - ugyanis nem csak azt kell figyelembe venni, hogy például az akkumulátorok előállítása mennyire járul hozzá a környezetszennyezéshez/felmelegedéshez. Hanem azt is - és ezen fordul meg minden -, hogy az elektromos energia előállítása mennyire környezetbarát. Az alábbi térképen az látható, hogy a különböző európai országokban végső soron több, kevesebb vagy nagyjából ugyanannyi üvegházhatás-gázt eredményez-e az autókhoz felhasznált elektromosság, mintha fosszilis tüzelőanyagot használnánk, ugyanis ha mondjuk olajat vagy éppen szenet égetünk el ahhoz, hogy maga a jármű aztán környezetbarát legyen, akkor nem vagyunk előrébb. Nagyításért kattintson a képre.

https://jakubmarian.com/where-in-europe-is-electric-car-a-good-idea/

electric-cars.jpg

Várható életkor Európában és Magyarországon

olders.jpgMagyarország abból a szempontból, hogy mennyi egy 2015-ben született gyerek várható élettartama, nagyjából az európai középmezőnyben van a maga 75 évével: vannak országok (elsősorban kelet felé), ahol 4-5 évvel kevesebbre lehet számítani, míg a nyugatabbra eső, illetve északi országokban akár 5 - 8 évvel is tovább élhetnek az emberek. Ebből a szempontból Görögország persze kivétel a 81 évvel, és persze akadnakolyan anomáliák is, mint amilyen Galsgow, ami persze nem ország, hanem csak város: itt az átlagéletkor évtizedekkel kisebb, mint a környező részeken - ki tudja, miért. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/152242235708/life-expectancy-at-birth-in-europe-2015

varhato-eletkor.png

Hol van Európa földrajzi közepe?

compass-icon.pngAttól függ: például nem mindegy, hogy a földrajzi Európáról (kb. a kontinens) vagy a politikairól beszélünk-e. Meg, hogy Törökország például ide számít-e (és ha igen, akkor milyen mértékben); és hogy melyik szigeteket vesszük figyelembe, és hogyan. És így tovább. Úgyhogy nem különösebben meglepő módon több, mint fél tucat hely jöhet számításba mint Európa közepe - és még egy magyar is van közte. A legrégebbi jelölt a lengyel Suchowa 1775-ből; az 1800-as években a Monarchia térképészei a mai Romániában vélték megtalálni; a 20. század elején a németek Drezda mellett, és 1992-ben mi, magyarok Tállyát neveztük meg Tokaj környékén, mint Európa földrajzi közepét (bár ez egyelőre nem vált széles körben támogatottá a határon túl, és az alábbi térképrészleten sem szerepel). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://bigthink.com/strange-maps/498-monumental-drift-europes-many-midpoints

europa-kozeppontja.jpg

Mennyire tartod magadat európainak?

european_union.pngRöviden: nem nagyon (sőt). A felmérés arra kérdezett rá, hogy az egyes európai országok lakosai mennyire gondolják úgy, hogy a legfontosabb vagy második legfontosabb csoport, amihez tartoznak, az "európai", a válasz pedig az, hogy nálunk például az emberek 0 - 5 százaléka (és ez persze nem csak ránk jellemző). Párizs környéke vagy például Németország egyes részei ebből a szempontból ugyan jobban teljesítenek (akár 10 - 13 százalék), és akad olyan régió is, ahol a lakosságnak akár az egyötöde, de mindent egybevetve az "európaiság" a jelek szerint ma nem számít erős hívó szónak. Interaktív részletekért kattintson az alábbi térképre.

http://www.atlasofeuropeanvalues.eu/new/europa-regio2.php?c2=europe&map%5B%5D=2534&map%5B%5D=&map%5B%5D=&map%5B%5D=&map%5B%5D=&map%5B%5D=&map%5B%5D=&button=

europeansjpg.JPG

Ki van a halálbüntetés mellett Európában?

death-penalty.pngAmikor nem régiben Erdogan felvetette a visszaállítását, akkor ismét előtérbe került a halálbüntetés kérdése. Az EU egyértelműen nem támogatja, ami viszont nem jelenti azt, hogy egyesi országok lakossága szükségképpen egyetért ezzel, és ami azt illeti, Törökországban például szinte mindenki (92 százalék) a halálbüntetés mellett lenne. De Romániában is majdnem ugyanannyian (91 százalék), míg nálunk a szavazók kétharmada. Nyugat-Európában viszont általában inkább ellene vannak. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/151558285186/support-for-the-death-penalty-in-europe

halalbuntetes-europaban.png

Mikor épült a legtöbb otthon az egyes európai országokban?

house-128.pngAz alábbi térkép értelemszerűen azt mutatja meg az Eurostat adatai alapján, hogy az egyes európai országokban mikor épült a legtöbb otthon - és így például azt is, hogy Magyarországon leginkább (bár természetesen nem kizárólagosan) olyan falak vesznek minket körül, melyeket 1971 és 1990 között emeltek.Ehhez képest Franciaországban nagy területekre jellemző, hogy a lakóházak 1919 előttiek, míg a másik véglet Spanyolország, ahol viszont rengeteg 1991 után épült ház van. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Urban_Europe_%E2%80%94_statistics_on_cities,_towns_and_suburbs_%E2%80%94_housing_in_cities

 europai-lakasepites.png

A legnépszerűbb utcanevek Európában

street-icon.pngÉs persze Magyarországon is. Angliában (nem Nagy-Britanniában, csak Angliában) például a HIgh Street, A Sation Road és a Main Street a legkedveltebbek/leggyakoribbak, míg Franciaországban a Rue de l'Église; Place de l'Église (Église = templom) és a Grande Rue. Olaszországban a Via Roma, Garibaldi, illetve Marconi - nálunk pedig a Petőfi Sándor, a Kossuth Lajos és a Rákóczi utca (miként ez vidéki településeken valószínűleg jól megfigyelhető). Egyéb részletek az alábbi linken - például a legnépszerűbb utcanevek fordításaival, ami egyes országok esetén komoly segítség. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://jakubmarian.com/most-common-street-names-by-country-in-europe/

utcanevek.jpg

Európa innovatív régiói: nem mi

innovacio-icon.pngAz alábbi térkép azt mutatja meg összesen 25 paraméter figyelembe véve, hogy mennyire innovatívak az egyes európai régiók. A lényeg pedig számunkra röviden az, hogy míg első sorban Németországban, de például Svédországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban is vannak az innováció szempontjából nagyon fejlett régiók, Magyarország még csak nem is az erősen, hanem a mérsékelten innovatív országok közé tartozik (bár van azért ennél lejjebb is...).Az összefoglaló magyarul is olvasható, továbbá van hozzá külön, Magyarországra lebontott értékelés is. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://ec.europa.eu/growth/node/1378_de

innovacio-terkep-europe.jpg

 

Nagy-Britannia: nem a bevándorlás, hanem a Európa a fő kérdés

brexit-icon.pngA Brexit megszavazását követően a britek legfőbb aggodalma immár nem a migránsok, hanem Európa, illetve az Európával való kapcsolatuk (és ennek következményei). Majdnem 20 éve (egészen pontosan 1997 óta) nem fordult elő, hogy ez foglalkoztatta volna legjobban az embereket - az utóbbi időben maga mögé utasítva a gazdasággal és az egészségüggyel kapcsolatos aggodalmakat is. Ami, ha jobban belegondolunk, nem is olyan meglepő... Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/07/daily-chart-12?fsrc=rss

after-brexit.png

Akiknek van bankszámlája - és akiknek nincs

electronic-card.pngEzt számos különböző tényező befolyásolja kezdve azon, hogy az ember a világ melyik részén/országában él; és befejezve azon, hogy milyen a végzettsége, jövedelme vagy éppen a neme. A dél-afrikaiak közül például közel 70 százaléknak van bankszámlája; a Nigerben élők közül viszont alig 3,5 százaléknak. Az összesített világranglistát a skandináv országok és Új-Zéland vezetik (100 százalékkal), de világrégiót tekintve nem Európa és Közép-Ázsia (ki tudja, ezt a kettőt miért számolják egybe), hanem az ázsiai és a pacifikus térség áll az élen 69 százalékkal (míg a világátlag 61 százalék). Mi amúgy az ötvenedikek vagyunk az országok közül (72 százalékkal), miközben a világon több férfinak, mint nőnek van bankszámlája. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív infografikákra.

bankszamla.jpg

bankszamla2_1.jpg

 

A világ új felosztása: nem szegény, fejlődő és fejlett

europe-location-map.pngA II. világháború után a Földet három részre volt szokás osztani: fejlett, fejlődő és szegény országokra. Egy mostani térkép a Worldbank 2015-ös adatai alapján viszont négy kategóriát különböztet meg. Ha valakinek a GNI-je (Gross National Income) 1045 dollár vagy kevesebb, akkor szegény és az első csoportba tartozik; a második csoportba az 1045 - 4125 dollár közötti GNI-vel rendelkező országok kerülnek; a harmadikba a 4126 és 12745 dollár közöttiek; a többi ország pedig gazdag. Amennyiben 204 országgal számolunk, úgy a 17 százalék szegény, 25 százalék alacsony közepes, míg 26 százalék magas közepes jövedelemmel rendelkezik, és a maradék 32 százalék az, akinek igazán jól megy, és Európában nagyjából a Magyarország -  Lengyelország - Litvánia tengely választja el egymástól a gazdagokat meg a többieket. Mi, szerencsére, az előbbi kategóriába tartozunk (mint ahogy a többiektől izolálódva ugyan, de Görögország is). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://howmuch.net/articles/maps-divide-the-world-into-four-income-groups

 europe-by-income-group-gni.png