szórakoztató infografikai blog

közgazdasági vizualizáció


Európai lőfegyvertérkép

2016. június 02. - zoltan galantai phd

gun-man.pngAvagy: mennyi lőfegyver jut száz emberre Európa egyes országaiban. A legtöbb Svájcban: (45,7), ahol ugye az utóbbi évszázadokban egyetlen háborút sem vívtak, de alig valamivel lemaradva ott vannak mögöttük a finnek is (45,3), míg a harmadik helyen a cseppet sem háborúmentes múltú szerbek (37,8) állnak. A listát persze az USA vezeti; és azt is érdemes kiemelni, hogy ezek az adatok legfeljebb hozzávetőlegesek, mert becslésen alapulnak (esetünkben a Washington Post becslésén, és persze a különböző becslések olykor eléggé eltérő eredményekre vezetnek). Magyarország mindenesetre nem tartozik a listavezetők közé: nálunk száz emberre kb. 5, 5 lőfegyver jut (míg a szomszédos Ausztriában több mint 30 és a szintén szomszédos Romániában kevesebb mint 1). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://jakubmarian.com/number-of-guns-per-capita-in-europe/

guns-per-capita.jpg

A szélsőjobb előretörése Európában

vote1.pngA téma aktualitását többek között az adja, hogy a szélsőjobb alig néhány tízezer szavazattal maradt le a mostani (május 22-i) választásokon Ausztriában, és ha győzött volna, akkor 1945 óta most először győzött volna ilyen politikai irányzat. Vagyis mintha fordulóponthoz érkezne az európai politika, miközben a szélsőjobbot egyre kevésbé lehet marginális jelenségnek tekinteni - különösen, hogy többé vagy kevésbé szélsőségesen, bevándorlás-ellenesen stb. ott vannak Lengyelországtól és Görögországtól Dániáig, Finnországig és Magyarországig sok helyen. Ráadásul több országban is sokkal népszerűbbé váltak 2013 óta, mint nálunk, és csupán egyetlen helyen: Görögországban estek vissza látványosan. Másfelől persze az is igaz, hogy vannak európai országok, ahol gyakorlatilag nincs támogatottságuk. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/05/daily-chart-18?fsrc

 szelsojobb-eu.png

Az iszlám Európában: félelmek és százalékok

islam.pngMár egy 2013-as felmérésből is az derült ki, hogy számos európai nem csupán úgy gondolja, hogy az iszlám hit összeegyeztethetetlen az "európaisággal", de tart is a jelenlététől. És ez persze befolyásolja, hogy hány százalékra becsüljük az iszlám hitűek jelenlétét az országunkban. Egy 2014-es felmérés szerint például az átlagos belga válaszoló véli úgy, hogy náluk a lakosok 29 százaléka az iszlámot követi  - miközben ez  a valóságban inkább a 6 százalékhoz van közel.Mi pedig hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Magyarországon 7 százalék, noha valójában 0,1. Az alábbi ábra a terrortámadások adatait is feltünteti (2015-ig) - nagyításért kattintson rá.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/03/daily-chart-15?fsrc=rss

islam-percepcion-europe.png

Európa: a szomszéd pázsitja mindig zöldebb?

europe.jpgAvagy: mit gondolnak az egyes országok egymásról, és ez mennyire van összhangban azzal, hogy mit gondolnak magáról az illető országról a lakosai (mármint, hogy mennyire jó ott élni). Az olaszok például jobbnak ítélik a szomszéd országok helyzetét, mint a szomszéd országok a sajátjukat, és a 70 százalékuk irigyli Franciaországot, míg a franciák kevesebb mint fele van csak meggyőződve róla, hogy nekik jobb, mint az olaszoknak. Általában véve pedig a felmérésben részt vevők túlértékelték Franciaország mellett Német- és Olaszországot, Svédországot és Svájcot is. Magyarország nem vett részt a felmérésben (pedig biztosan az is érdekes eredményeket hozott volna). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/news/europe/21695581-europeans-have-warped-views-their-neighboursand-themselves-green-eyed-continent

eu-szomszed-pazsit.png

Elrejtett náci kincsek térképe

kincs.pngA térkép kivitelezése nem, a tartalma viszont annál izgalmasabb (és vitatottabb). Ugyanis azt mutatja meg, hogy a feltételezések szerint a nácik hol rejtették el a kincseiket a II. világháború végén. A különböző lehetséges helyszínek között egyaránt szerepelnek az Alpokban található tavak; dán tengerpartok és kastélyromok alatt futó alagutak (meg persze Latin-Amerika). Azt persze senki sem tudja, hogy mi az igazság - és az egészben a legelgondolkoztatóbb, hogy ha minden igaz, akkor még egy ilyen nagy népsűrűségű, sűrűn lakott és jól ismert területen is, mint Európa, ilyen jól el lehet rejteni valamit, ami nem is kicsi - és nem is keveset ér. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://bigthink.com/strange-maps/nazi-treasure-maps

wwii-treasures.jpg

Így nézne ki egy szeparatista Európa

europe-icon.pngAz EFA (European Free Alliance) a különböző szeparatista európai mozgalmakat tömöríti kezdve a baszkokon és befejezve a függetlenségre törekvő szardíniaiakon. Összesen 40 tagja van, és mivel csak a "progresszív" mozgalmakat veszik fel, lehetne jóval több is - mindenesetre érdemes eltűnődni rajta, hogy (még a rendezett) Európában is hányan érzik úgy, hogy nem az adott országhoz szeretnének tartozni. Miként egyébként a térképen is látszik, Magyarországon nincsenek ilyen törekvések. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.slate.com/blogs/business_insider/2014/09/18/map_what_europe_would_look_like_if_all_the_separatist_movements_got_their.html

separatists.jpg

Meddig jutsz egy nap alatt kocsival Budapesttől?

driving.pngEz az interaktív térkép választ ad a fentebbi kérdésre - aktuálisan egyébként Madrid és Moszkva már túl messze van ahhoz, hogy ennyi idő alatt odaérjünk, de Barcelona vagy Kijev meg Ankara még belefér, miközben Berlin, Varsó vagy éppen Milánó kevesebb mint 10 óra. Ha pedig nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy Lagosból vagy mondjuk Sydneyből indulva mi a végső pont, ameddig elérnénk, azt is lekérdezhetjük. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://emptypipes.org/supp/isochrone_driving/budapest/

24-ora-alatt-kocsival.jpg

 

Szovjet tervek az európai harmadik világháborúra - atomfegyverekkel

atomic-bomb.jpgAz alábbi térkép azt mutatja meg, hogy a hidegháború idején állítólag hogyan képzeltek a szovjetek egy atomfegyverekkel megvívott háborút Európában. Ezt annak idején a lengyelek juttatták el az USA-nak; eszerint a forgatókönyv szerint először a NATO szárazföldi erői támadtak volna, és ezt követték volna a szovjet atomcsapások (piros gombafelhők), majd pedig a nyugatiak válasz-atomcsapásai következtek volna (kék gombafelhők). Vagyis: a Szovjetunió arra számított, hogy az "imperialisták" kezdik; viszont mindkét fél hajlandó lesz a végsőkig elmenni. Magyarország nem lett volna hadszíntér (Budapest egészen a jobb alsó sarokban található), de a következmények persze ránk nézve is katasztrofálisak lettek volna. Nagyításért kattintson a képre.

http://brilliantmaps.com/ww3-europe/

harmadik-vilaghaboru.jpg

 

 

Mostál kezet utána?

hand-wash.jpgHa holland vagy, akkor a mellékhelyiség felkeresése után a szó szoros értelmében kétesélyes, hogy igen vagy nem, ugyanis a hollandok alig fele mos ilyenkor automatikusan kezet. Hasonlóképpen: az olaszok 57 és a franciák alig 62 százaléka találja kézenfekvőnek a szappan és a víz használatát – az angoloknak viszont a háromnegyede. A listavezetők pedig: Bosznia -  Hercegovina 96, illetve Moldova 94 százalékkal. Magyarországról nem szól az alábbi térkép összeállításához alapul szolgáló, az európai kézmosási szokásokat összefoglaló Gallup-jelentés. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.independent.co.uk/news/world/europe/the-european-countries-that-wash-their-hands-least-after-going-to-the-toilet-a6757711.html

 hand-washing-map.jpg

 

Tegyük át a nagyobb európai városokat Texasba

texas.pngAz ötlet kimondottan szórakoztató, és azon alapul, hogy normál esetben nem szoktuk érzékelni, hogy földrajzi kiterjedését tekintve milyen nagy az USA - vagy másként fogalmazva: milyen kicsi Európa. Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy a közöttük lévő távolságokat megtartva Prágától Londonig és Párizstól Milánóig minden ráférne az Amerikai Egyesült Államok egyetlen tagállamának, Texasnak a térképére (bár mi már lelógnánk róla Budapesttel). Na persze Texas (Alaszka után) a második legnagyobb amerikai tagállam, de rajta kívül - akár kisebb, akár nagyobb - van még közel ötven. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://brilliantmaps.com/europe-texas/

texas-eu-cities.jpg

 

A vízhiány világa

tap-icon.pngA vízhiány mára az egyik legsúlyosabb és legközvetlenebbül érzékelhető környezeti problémává vált: miközben számos területet teljesen tönkretett a túlöntözés például Ázsiában, aközben egyre több embernek jelent problémát megfelelő mennyiségű vízhez jutni. Jemenben például van olyan hely, ahol bő tíz év alatt 50 méterrel kellett mélyebbre ásni a kutakat, de még így is csak a korábbi vízmennyiség kétharmadát tudják belőlük kinyerni. A jelenség persze nem korlátozódik egy vagy néhány országra, és az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy nagyjából hol vannak a leginkább túlhasználva a vízforrások (ebből a szempontból Kína például kevésbé érintett, mint India vagy akár egyes európai országok és az USA). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.unep.org/dewa/vitalwater/article77.html

0222-waterstress-overuse-en.jpg

Kik harcolnak az ISIS oldalán?

harc.jpgEgy most megjelent amerikai tanulmány szerint mintegy száz országból összesen kb 30 ez.ren csatlakoztak az ISIS-hez. Az utóbbi időben a volt szovjet tagköztársaságokból érkezők (első sorban csecsenek és dagesztániak) száma ugrott meg (300 százalékos növekedés), de megugrott tunéziaiak száma is. Az EU országaiból összesen több, mint 5 ezren érkeztek, az Észak-Amerikából viszont (a lakosság számára átszámítva) arányosan tízszer kevesebben. Részletekért kattintson az alábbi képre.
https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2015/12/07/chart-the-number-of-foreign-fighters-in-syria-surged-in-2015/

foreign-fighters.jpg

Területi viták világa

globe-new.pngAz alábbi interaktív térképből leginkább az derül ki, hogy Magyarország – néhány más európai országgal együtt – inkább kivétel, mint szabály, ugyanis nekünk nincsenek területi vitáink arról, hogy mi tartozik hozzánk és mi nem (persze például Mongóliának vagy egyes afrikai országoknak sincsenek). Példának okáért sz USA-nak viszont annál inkább vannak – miként Oroszországnak, Kínának, Indiának, Ausztráliának, Spanyolországnak is. És így tovább. Ami persze nem jelenti azt, hogy a területi viták mindenütt egyformán hevesek lennének. De azért meglehetősen jellemzőek, bárhová nézzünk is. Részletekért kattintson az alábbi képre.
http://metrocosm.com/disputed-territories-map.html

 teruleti-vitak.jpg

Az USA területi vitái:

usa-teruleti-vitak.jpg

A terrorizmus (első sorban) nem európai probléma

terrorist.jpgA párizsi tragédia és a Brüsszelben a terrorizmusveszély miatt kihirdetett szükségállapotot követően az az érzésünk támadhat, hogy Európa a terrortámadások elsődleges célpontja. Elvileg persze elképzelhető, hogy a helyzet valóban változni fog, az utóbbi tíz év azonban arról szólt, hogy a legtöbb terrorista akcióra nem Európában került sor - miként az alábbi, interaktív térkép is évről évre megmutatja; illetve az alábbi linken külön térképet találunk például a Közel-Keletről vagy Afrikáról is. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://projects.oregonlive.com/terrorism/time-lapse

terrorizmus-terkep.jpg

 

Antibiotikum-rezisztencia Európában

orvosi-icon.pngAz antibakteriális gyógyszerek akár 20 évvel növelték meg a várható élettartamot – viszont az antibiotikum rezisztencia (amikor a kórokozó ellenáll a gyógyszernek) meglehetősen komoly gondot jelent. Az Escherichia coli például (E. coli) nagyjából mindenütt ott van (de választhatunk az alábbi interaktív ábrán más kórokozókat is), és egyes válfajai többek között hasmenést, húgy- és légúti megbetegedéseket meg tüdőgyulladást okoznak, miközben sok esetben egyre kevésbé reagálnak az antibiotikumokra. Ugyanis lényegében az történik, hogy az adott gyógyszer nem pusztítja el az összes, csak a nagyon-nagyon túlnyomó részüket, és így kitenyésztődnek az ellenálló verziók – és csak ők szaporodnak tovább. Az egyes európai országokban persze nem pontosan egyforma a helyzet. Részletekért kattinson az alábbi interaktív képre.

http://www.nesta.org.uk/blog/fight-against-antimicrobial-resistance-across-europe

antibiotiikum-rezisztencia.png

 

Kiket érdekel a legkevésbé a felmelegedés?

gw.jpgMármint melyik országok lakóit? és persze az is jó kérdés, hogy a felmelegedés (vagy éghajlatváltozás, ha úgy jobban tetszik) iránti közömbösség mivel korrelál? Amire az a válasz, hogy leginkább a széndioxid-kibocsátással. A legjobban a latin-amerikaiakat, valamint az afrikaiakat foglalkoztatja a dolog: egészen pontosan a brazilokat, ugandaiakat, Burkina fasoiakat, Fülöp-szigeteiket és ghánaikat. A kínaiak mellett pedig az ausztrálok, angolok, németek, izraeliek és lengyelek izgatják a legkevésbé magukat. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.pewresearch.org/fact-tank/2015/11/05/what-the-world-thinks-about-climate-change-in-7-charts/

felmelegedes.jpg

Melyik országba költözzek?

koltozkodes.jpgHa lehetőségünk van eldönteni, hogy hol szeretnénk élni, az alábbi interaktív oldal kapóra jöhet, ugyanis néhány feltétel megadása után (pl. legyen alacsony az erőszak aránya; az emberek keressenek jól; legyen alacsony a munkanélküliség-ráta) azonnal megmutatja, hogy melyek lehetnek a potenciális célországok. Meg azt is, hogy Magyarország mennyire felel meg a megadott elvárásoknak. De külön is lekérdezhetjük a kritériumoknak megfelelő top 10-et.  Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://ghostinthedata.com/stayorgo/

legjobb-orszag.jpg

Hová utazz, hogy fiatalnak érezhessed magad?

old-man.jpgMármint azért, mert a körülötted lévők átlagosan öregebbek nálad. Vagyis: a kérdés az, hogy melyik országban mennyi az átlagéletkor. Ez nálunk majdnem pontosan annyi, mint a svédeknél (nekünk, 41,1, nekik 41,2 év), és nem különösebben meglepő módon az európai "korelnökök" a németek a maguk 46,1 évével. De azt is érdemes észrevenni, hogy az észak- és közép-amerikai térségben mennyire csökken az átlagéletkor északról dél felé haladva (Kanadától Mexikóig több mint 14 évvel), és azt is, hogy Közép-Afrikában egy magyar egyetemista is idősebb lenne az átlagnál. A világ legfiatalabb országában, Nigerben az átlag alig több, mint 15 év... úgyhogy itt már egy magyar érettségiző is az idősebbek közé tartozna. Részletekért kattintson az alábbi képre:

http://www.globalpost.com/dispatch/news/health/140904/map-youth-elderly-world-political-unrest-economy-unemployment

media-age-europe.jpg

 

Még mindig a szüleiddel élsz? Nem csodálkozom

human_rights.jpgMéghozzá azért nem, mert egy tavalyi vizsgálat szerint az EU-ban egyre inkább az a jellemző, hogy a 18 - 29 éves fiatalok nem hagyják el a szülői házat. Nálunk az adatok szerint az adott korosztály háromnegyede (!) él így, de vannak olyan országok is, ahol több mint a négyötödük -- ez az utóbbi években egyre erősödő tendencia, és minden bizonnyal számos tényező játszik benne szerepet a tanulástól a jövedelmi viszonyoktól kezdve. Részletekért és az az interaktív térképért kattintson az alábbi képekre.

http://www.theguardian.com/news/datablog/2014/mar/24/young-adults-still-living-with-parents-europe-country-breakdown

youg-adults-eu.pngyoung-adults-hungary.png

 

Nők EU-s parlamentekben: amiben az utolsók vagyunk

no.jpgÖsszességében ha valaki az EU-ban parlamenti tag, akkor ezt 71%-os valószínűséggel férfiként teszi. Amúgy Svédországban a legjobb az arány: ott ötből valamivel több mint ketten nők a parlamentben, és innentől nagyjából egyenletesen megy lefelé. Az EU-s átlag 30 % körül van - mi pedig a lista legvégén vagyunk - miként az alábbi ábrán is látható - nagyításért kattintson rá.

http://www.statista.com/chart/3797/the-eu-parliaments-with-the-most-female-participation/

parliament.jpg

Az interaktív térkép eléréséhez kattintson az alábbi képre.

http://data.worldbank.org/indicator/SG.GEN.PARL.ZS/countries?display=map

nok-parlamanetben-terkep.png

 

süti beállítások módosítása