szórakoztató infografikai blog


Észak-Korea nukleáris szándékai

2017. február 14. - zoltan galantai phd

bomb-on-target.jpgÉszak-Korea február 12-i nukleáris rakétatesztjéről a japán miniszterelnök azt mondta, hogy "teljességgel elfogadhatatlan"; Trump pedig azt, hogy az USA 100 százalékig Japán szövetségese mellett áll. A kilőtt rakétáról a szakértők eredetileg azt gondolták, hogy Musudan volt (3500 km hatótávval, amely így képes lehet az amerikai Guamot elérni); a jelenlegi álláspont szerint viszont egy szilárd hajtóanyagú Pukguksong-2 volt, amely fejlettebb technológiát képvisel, és bár egyes részletek még nem világosak, az azért egyértelműnek látszik, hogy Észak-Korea célja olyan nukleáris technológia kifejlesztése, amely fenyegetést jelent az USA-ra nézve, és - miként a The Economist fogalmaz - "kínai nyomásgyakorlás nélkül valószínűtlen, hogy Észak-Korea abbahagyja" a fejlesztéseket/kísérleteteket. Ma ugyan hajlamosak vagyunk úgy gondolni a nukleáris csapásmérő eszközökre/nukleáris fenyegetésekre, mint amik nem játszanak szerepet a világpolitikában (mondhatni, kimentek a divatból), de ez természetesen megváltozhat, és - ismét csak természetesen - nem hangzik éppen jól. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2017/02/daily-chart-8

nuklearis-e-korea.png

USA és Magyarország: nem teljes demokráciák

democracy-people.pngImmár az USA sem teljes, hanem sérült (hibás, angolul: flawed) demokráciának számít az Economist Intelligence Unit demokráciaindexe szerint. 2015-ben még 8,05 pontot kapott, és ezzel még éppen belesett a teljes demokráciák kategóriájába, egy évvel később viszont a 7,98 már kevés volt ehhez. De ez nem Trump miatt történt, hanem éppen fordítva: azok az okok, amelyek ide vezettek, tették lehetővé Trump győzelmét is. Úgy mint például: a kormányba és a köztisztviselőkbe vetett bizalom folyamatos csökkenése. Egyébként jelenleg Japán és Franciaország is a 8.0-s határ alatt található (és 2015-ben összesen70 ország rontott a pontszámán). Az első persze Norvégia (9,93), az utolsó Észak-Korea; Magyarország pedig már tíz éve, 2006-ban sem felelt meg a teljes demokrácia minden kritériumának, és most 6,72 pontja van. Interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2017/01/daily-chart-20

magyarorszag-demokracia-2016.jpg

Mennyire (nem) bízunk a CEO-kban világszerte?

ceo-icon.pngA jelek szerint nem nagyon, és ez egy új felmérés szerint jól beleillik abba a tendenciába, mely szerint világszerte egyre szkeptikusabbak vagyunk az üzleti élettel szemben csakúgy, mint a különböző intézményekkel vagy éppen civil szervezetekkel. A helyzet persze országonként nagyon eltérő lehet, és ami a CEO-kat illeti, Indiában például (amely ebből a szempontból listavezető) az emberek 70 százaléka szavaz nekik bizalmat, míg már a második helyen álló Brazíliában is csak kevesebb, mint a felük- a lista alján található Japánban csupán kevesebb, mint az emberek egyötöde. És Nagy-Britanniának vagy éppen Németországnak sincs mire büszkének lennie 28 százalékos bizalom mellett. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7661/global-trust-in-ceos-has-evaporated/

trust_in_ceos.jpg

Japán kémtérkép Pearl Harborról

japanese-flag.pngMa ugyanis évforduló van: Japán 75 évvel ezelőtt, 1941 december 7-én támadta meg Pearl Harbort, és ahhoz, hogy a támadás sikeres legyen, természetesen tudniuk kellett, hogy mi, hol található. Ehhez nem valamiféle szuperkém, hanem egy Takeo Yoshikawa nevű japán készítette a térképet, aki a japán konzulátuson dolgozott, és egyszerűen "mint egy turista" végezte megfigyeléseit. Tehát ha az amerikai elhárítás számított volna a támadásra, akkor könnyen elkaphatták volna. A többi, ahogy mondani szokás, történelem. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.historynet.com/the-spy-who-doomed-pearl-harbor.htm#prettyPhoto japanese-spy-map-1941.jpgEz a japán térkép pedig az okozott károkat mutatja - túlbecsülve azokat:

http://www.c3iopscenter.com/currentops/2014/02/07/japanese-presentation-map-7-december-1941-attack-pearl-harbor/

pearlharborjapanesemap-overestimates.jpg

Ki a gazdasági szuperhatalom - az egyes országok szerint?

world-map_1.jpgAmikor a különböző országok állampolgárait kérdezik, akkor a legtöbben az USA-t vagy Kínát nevezik meg - és ez nem is olyan meglepő. Vagy tulajdonképpen az, ha figyelembe vesszük, hogy az EU mint gazdasági nagyhatalom majdnem ugyanolyan jól teljesít, mint az Amerikai Egyesült Államok. Ehhez képes Magyarországon például az USA 59 százalékot kapott; Kína 18 százalékot, míg az EU 17-et - és Japán 5 százalékot. De az is tanulságos lehet, hogy más országok hogyan gondolják - részletekért kattintson az alábbi térképre.

https://www.indy100.com/article/most-powerful-country-world-who-united-states-barack-obama-china-map-7368166

economicsuperpower.jpg

what-country-is-the-worlds-leading-economic-power.png

Így fogja Japán megtámadni az USA-t: térkép 1937-ből

airplane-wwii.jpgA térkép a Los Angeles Examiner-ben jelent meg négy évvel az igazi Pearl Harbor-i támadás előtt, és a kiindulási pont az volt, hogy Japán, amely éppen akkoriban indított inváziót Kína ellen, nem fog itt megállni, hanem az USA nyugati részét is lerohanja (a gondolat ismerős lehet Philip K. Dick. Ember a fellegvárban című művéből is). És ahhoz, hogy lerohanja a nyugati partot és például Los Angelest is lebombázza, előbb Pearl Harborban meg kell semmisítenie az amerikai flottát. Amihez tegyük hozzá, hogy a Los Angeles Examiner annak a Hearst-nek a tulajdonában volt, aki akkor már évtizedek óta emlegette a "sárga veszedelmet", bár magát a fogalmat nem ő találta ki. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.slate.com/blogs/the_vault/2016/03/23/map_imagining_japanese_attack_of_the_west_coast_of_the_united_states_four.html

 japan-usa-attack.jpg

...és addig dolgoznak, amíg meg nem halnak

retired.pngVagy legalábbis a mostani 18 - 34 évesek egy része arra számít, hogy soha sem fog nyugdíjba menni. Pontosabban: több mint a felük arra, hogy több mint 65 éves koráig fog dolgozni, és kb. az egytizedük arra, hogy élete végéig állásban lesz. Az arányok persze országról országra változnak: a japánok több mint egyharmada gondolja azt, hogy egyáltalán nem lesznek nyugdíjas évei; a skála másik végén pedig Spanyolország található, ahol az emberek 97 százaléka tervez magának békés öregkort. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4982/some-millennials-expect-to-work-until-they-die/

never-retired.jpg

 

Szeretünk dolgozni

workers.pngEgy friss felmérés szerint bár lehet, hogy szeretünk a munkánk miatt panaszkodni, munka közben átlagosan mégis jól érezzük magunkat. 15 ország közel 15 ezer dolgozóját megkérdezve az derült ki, hogy az emberek több mint kétharmada (egészen pontosan 71 százalék) jól érzi magát munka közben. Persze az egyes országok között elég komoly különbségek lehetnek: A legelégedettebbek az indiaiak (tízből durván kilenc ember); Japán viszont érdekes módon a skála másik végén található: itt az emberek kevesebb mint fele volt elégedett. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://qz.com/695071/most-people-are-actually-pretty-happy-at-work/

szeretunk-dolgozni.jpg

Na de mégis: milyen gazdagok a leggazdagabbak?

billionaire-icon.pngTermészetesen nagyon, bár ez, gondolom, senkit sem lep meg. A mértéke viszont talán igen: a Forbes 2016-os milliárdos-listáján 1810 milliárdos szerepel (magyar nincs közöttük), 6,5 trillió dollárt birtokolnak, és ez több, mint a világ harmadik legnagyobb gazdaságának, Japánnak a GDP-je. A leggazdagabbak leggazdagabbja, Bill Gates pedig a világ nem kevesebb mint 122 országánál gazdagabb: az ő 75 milliárd dollárja többet ér, mint például Luxemburg GDP-je. De a listán hatodik helyen szereplő Mark Zuckerberg is jobban teljesít Litvániánál...Jó kérdés, hogy ezek a tendenciák fognak-e folytatódni a következő évtizedekben, és a leggazdagabbak vajon "mégleggazdagabbakká" fognak-e válni. Részletekért Kattintson az alábbi képre.

https://knoema.com/infographics/wqezguc/the-wealth-of-the-world-s-richest-people-vs-gdp-of-select-countries?utm_source=Knoema&utm_campaign=2e567c3c68-Viz_of_the_Day_Billionaires&utm_medium=email&utm_term=0_297e56b934-2e567c3c68-78719569

leggazdagabbak-2016.jpg

Többen válnak otthontalanná természeti csapás, mint háború miatt

disaster.jpgBár általában a háborúk/társadalmi konfliktusok miatt menekültté váló emberekről hallunk, a természeti csapásoknak 2015-ben még súlyosabb következményei voltak. Ugyanis kétszer annyian: kb. 19 millióan veszítették el földrengés, árvíz stb. miatt az otthonukat, mint a társadalmi problémákból kifolyólag, bár ők minden bizonnyal kevésbé váltak nemzetközi menekültté (migránssá). Ami azért elgondolkodtató, mert amennyiben nem tudunk ellene idejében fellépni, úgy a felmelegedésnek várhatóan katasztrofális következményei lesznek, miközben a kétféle "otthontalanná válás" kumulálódni fog. Jelenleg egyébként Indiát és Kínát sújtják a leginkább a természeti katasztrófák következményei (országonként több mint 3,5 millió emberről van szó), de a top 10-es listán ott találjuk a legfejlettebb országok közül Japánt is (és bár ez egy nagyságrenddel kisebb, még mindig közel 500 ezer érintettet jelent). Az pedig más kérdés, hogy a rangos látványosan máshogy alakulna, ha nem abszolút számok alapján állítanánk össze, hanem a lakosság lélekszámához viszonyítva: míg India és Kína is milliárdos lakosságú, addig a listán a harmadik helyen szereplő Nepálban kevesebb mint harmincad annyian élnek.

http://qz.com/681865/the-number-of-people-forced-to-flee-their-homes-in-2015-could-fill-new-york-london-and-jakarta-combined/

disaster-refugee-2015.jpg

A jó tanár: mennyit dolgozik/mennyit keres?

tanar.pngMÁrmint az OECD-országokban. Japánban és Dél-Koreában például jól keresnek, de nagy különbségek vannak a munka mennyiségében (az előbbiben 37, míg az utóbbiban 54 óra hetente). A legrosszabbul fizetett tanárok (Észtország) diákjai eközben jobban teljesítenek a PISA-felmérésben, mint a (munkaórára lebontva) ötször annyit kereső hollandoké.Az OECD-országok kétharmadában egy tanár, ha több pénzt szeretne, akkor érdemes lenne Hollandiába költöznie - vagy pedig többet kell dolgoznia .Az infografikából az is kiolvasható, hogy hol mennyi egy tanár jövedelme;heti hány órát tölt munkával, és mennyire számít az eredményesnek. Kár, hogy Magyarország nem szerepel rajta. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/04/daily-chart-18?fsrc=rss

kozepiskola.jpg

 

Ahol bíznak a cégükben az emberek - és ahol nem

trust.pngTalán meglepő, De Japánban a legnagyobb a bizalmatlanság: az emberek nem kevesebb mint 60 százaléka nincs meggyőződve róla, hogy a cége jól csinálja a dolgokat. A másik véglet Mexikó: itt 89 százalék meg van róla győződve, hogy de igen. AZ USA és Kanada pedig valahol a kettő között helyezkedik el a saját 64 százalékos "bízom a cégemben" eredményével. Kínában a bizalom 79; Indiában 83; míg Németországban 62; Oroszországban pedig 48 százalék. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4272/where-do-employees-trust-their-own-companies-the-most/

ceges-bizalom.jpg

 

Melyik országokban a legrosszabb a matematika oktatása?

math-icon.pngA felmérés OECD-országokban készült: 18 - 29 évesek matematikatudását vizsgálták, és az eredmény az volt, hogy a legrosszabbul az USA teljesít: a fiatalok közel harmadának gondjai vannak a számolással. A legjobban pedig Japán, illetve Dél-Korea: ezekben az országokban a fiatalok durván 7 százaléknak voltak nehézségei. Azt mindenki döntse el maga, hogy valójában sok-e vagy kevés, ha minden tizennegyedik ember zavarba jön egy alapfokú matematikai művelettől... Magyarország sajnos nem szerepelt a felmérésben, pedig érdekes lett volna tudni, hogy mi hogyan állunk. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4343/the-countries-struggling-the-most-with-math/

countries_struggling_the_most_with_math_n.jpg

Kínai segélyek a pacifikus térségbe

kina.jpgMéghozzá nem is elhanyagolható mennyiségben. Bár sem a kínai kormány, sem a "címzettek" nem szívesen hoznak nyilvánosságra részleteket, a Lowry Institute alábbi, interaktív térképnek köszönhetően tudható, hogy a Csendes-óceán térségében hová; milyen összegben, illetve milyen célra stb. adtak pénzt. A Foreign Policy cikke szerint pl. kínai támogatást kapott a Nemzeti Egészségügyi Központ építése Szamoán; vízvezetékek a Cook-szigeteken; hálóterem egy Pápua Új-Guineán található egyetem számára - és így tovább. Ez 2006 és 2013 között közel 170 projekt keretében közel 1,5 milliárd milliárd dollárt jelent, és ezzel Kína a térség egyik legnagyobb jótékonykodója lett, bár Ausztrália 7 milliárd dollár körül költött hasonló célokra, de az USA, Japán meg Új-Zéland is megelőzte a listán. Az interaktív térkép használatához kattintson az alábbi képre.

http://www.lowyinstitute.org/chinese-aid-map/

kina-adomanyok.jpg