szórakoztató infografikai blog


Ahol a legelégedettebbek a fogyasztók

2017. március 03. - zoltan galantai phd

customer.pngNyilván azokban az országokban, ahol - miként pl. az USA-ban - az a hivatalos álláspont, hogy "a fogyasztónak mindig igaza van". A másik véglet persze az, hogy a vásárlót láthatatlan (és enyhén bosszantó) elemnek tekintik - nos, az ilyenek nem is kerültek fel arra a 10-es top listára, amelyet a 2015-ös adatok szerint az USA vezet, és amelyen azért nem csak nyugati demokráciák találhatóak meg, hanem például Kína és az Egyesült Arab Emirátusok is. Szokás szerint érdekes lenne tudni, hogy mi a helyzet Magyarországon, de erről sajnos nem szól a felmérés. Íme, a további részletek:

1. USA – 95,6%
2. Kanada– 95,8%
3. Nagy-Britannia – 96,2%
4. Kína – 80,3%
5. India – 83,4%
6. Új-Zéland – 96,3%
7. Ausztrália – 95,5%
8. Belgium – 97,8%
9. Egyesült Arab Emirátusok – 94,1%
10. Japán – 92,0%

http://www.misgl.com/blog/customer-service-satisfaction-across-the-globe/

customer-services-satisfaction-map.png

USA katonai kiadásai: a legnagyobb még nagyobb lesz

tank-icon1.pngLegalábbis abszolút mértékben mindenképpen. Ráadásul Trump bejelentette, hogy a 2018-as katonai költségvetést 54 milliárd dollárral (vagyis mintegy 10 százalékkal) megnöveli, noha az már a jelenlegi is több, mint amennyit Kína, Oroszország, Franciaország, Japán, Indiai és Szaúd-Arábia együttesen költ a fegyverekre. Más felől persze az USA azzal, hogy a GDP-jének valamivel több, mint a 3 százalékát fordítja erre, GDP-arányosan jócskán le van maradva Szaúd-Arábia mögött (ahol ez több, mint 10 százalékkal nagyobb); és Oroszország is 5,4 százalékot szán erre a célra. Kína viszont mindössze 1,9 százalékot. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/8309/defense_-the-us-outspends-these-countries-combined/

defense_the_us_outspends_these_countries_combined_n.jpg

 

A világ dollármilliárdosai országok szerint...

...meg a dollármilliárdosokban leggazdagabb ország

dollar-in-hands.pngJelenleg 67 országból összesen 1810 milliárdost tartanak számon (egy éve még valamivel többen: 1826-an voltak), és talán nem véletlen, hogy a tíz leggazdagabból nyolcan amerikaiak. És azért nem véletlen, mert az USA nem kevesebb, mint 540 milliárdost ad; a második hely Kínának jutott 251 milliárdossal (miközben Kínában azért jóval többen élnek, mint odaát); a harmadik pedig a 80 milliós Németország 120 milliárdossal. Ezzel viszont az egy főre jutó milliárdosok számát tekintve csak a második helyen áll Hong Kong mögött, ahol valamivel több, mint 7 millió ember osztozik 64 milliárdoson. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.forbes.com/sites/nickdesantis/2016/03/01/forbes-billionaires-list-map-2016-billionaire-population-by-country/#6f6a4e6c655d

dollarmilliardosok.jpgmilliardosok-top-10.JPG

Észak-Korea nukleáris szándékai

bomb-on-target.jpgÉszak-Korea február 12-i nukleáris rakétatesztjéről a japán miniszterelnök azt mondta, hogy "teljességgel elfogadhatatlan"; Trump pedig azt, hogy az USA 100 százalékig Japán szövetségese mellett áll. A kilőtt rakétáról a szakértők eredetileg azt gondolták, hogy Musudan volt (3500 km hatótávval, amely így képes lehet az amerikai Guamot elérni); a jelenlegi álláspont szerint viszont egy szilárd hajtóanyagú Pukguksong-2 volt, amely fejlettebb technológiát képvisel, és bár egyes részletek még nem világosak, az azért egyértelműnek látszik, hogy Észak-Korea célja olyan nukleáris technológia kifejlesztése, amely fenyegetést jelent az USA-ra nézve, és - miként a The Economist fogalmaz - "kínai nyomásgyakorlás nélkül valószínűtlen, hogy Észak-Korea abbahagyja" a fejlesztéseket/kísérleteteket. Ma ugyan hajlamosak vagyunk úgy gondolni a nukleáris csapásmérő eszközökre/nukleáris fenyegetésekre, mint amik nem játszanak szerepet a világpolitikában (mondhatni, kimentek a divatból), de ez természetesen megváltozhat, és - ismét csak természetesen - nem hangzik éppen jól. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2017/02/daily-chart-8

nuklearis-e-korea.png

A kereszténység és az iszlám Kínában

chinese-pagoda.pngA különböző felmérések különböző számokat adnak meg a kínai kereszténység nagyságával kapcsolatban (hozzávetőleg 2 - 3 százalék), míg Kínán belül egyes keleti részeken, ahol a legnagyobb a koncentrációjuk,  az emberek akár 6 - 7 százaléka keresztény. Ehhez képest az iszlám inkább a nyugati területeken dominál (van olyan tartomány, ahol majdnem 60 százalék), és a különböző felmérések szerint a kínaiak 1,5 - 4 százaléka iszlám hitű (hát igen, a pontos érték itt is elég bizonytalan). Érdemes megfigyelni, hogy egyes, középső területek a leginkább érintetlenek a keresztény, illetve az iszlám vallástól. Nagyításért kattintson az alábbi térképekre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/155569426713/christianity-by-province-in-china-2010

keresztények Kínában:

china-christianity.png

 

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/155522047905/prevalence-of-islam-by-chinese-province

az iszlám Kínában:

china-islam.png

Ki a gazdasági szuperhatalom - az egyes országok szerint?

world-map_1.jpgAmikor a különböző országok állampolgárait kérdezik, akkor a legtöbben az USA-t vagy Kínát nevezik meg - és ez nem is olyan meglepő. Vagy tulajdonképpen az, ha figyelembe vesszük, hogy az EU mint gazdasági nagyhatalom majdnem ugyanolyan jól teljesít, mint az Amerikai Egyesült Államok. Ehhez képes Magyarországon például az USA 59 százalékot kapott; Kína 18 százalékot, míg az EU 17-et - és Japán 5 százalékot. De az is tanulságos lehet, hogy más országok hogyan gondolják - részletekért kattintson az alábbi térképre.

https://www.indy100.com/article/most-powerful-country-world-who-united-states-barack-obama-china-map-7368166

economicsuperpower.jpg

what-country-is-the-worlds-leading-economic-power.png

A világ két egyenlő részre osztva a katonai kiadások alapján

soldier_icon.jpgAz alábbi térkép azt mutatja meg, hogy miként lehet két, hozzávetőleg egyenlő nagyságú részre felosztani a világot a katonai kiadások alapján: a kék (NATO) adja az összes 51, míg a világ többi része a további 49 százalékot. Ez a kettő (NATO és egyebek) együtt hozzávetőleg 1,7 trillió dollárt tesz ki évente (ami a globális GDP 2,3 százalékát jelenti), és az USA egymaga közel 600 milliárdot költ katonaságra, ami a NATO-költések 70, míg nem mellékesen az amerikai GDP több, mint 3 százaléka. Abszolút skálán mérve a kínaiak a második legnagyobb hadseregre költők 215 milliárddal: ők a GDP-jük durván 2 százalékát fordítják erre.További részletekért kattintson az alábbi képre.

http://brilliantmaps.com/military-spending/

 military-spending.png

Mekkora az USA részesedése a világ GDP-jéből? És az EU-é?

gdp-arrows.pngBár az USA még mindig a világ legnagyobb gazdasági hatalma, a jelentősége relatíve azért nem keveset csökkent az utóbbi harminc évben - miközben az EU, ha összeadjuk egyes országai teljesítményét, akkor nagyon elöl van. Ami az Amerikai Egyesült Államokat illeti, ez az 1980-as években a világ GDP-jének durván egyharmadát adta, míg Kína 5 százalékot. Ma kevesebb, mint egynegyed a részesedése, míg Kínáé már 15 százalék (vagy valami ilyesmi, és azért fogalmazok ilyen óvatosan, merthogy a GDP-nek többféle, nem teljesen egyforma mérése létezik). A lényeg viszont emellett mindenképpen az, hogy az EU a fentebbi számítás szerint az USA 23,32 százalékához képest 22, 41 százalékot teljesít, és mint ilyen, a világ második legnagyobb gazdasági hatalma - alig valamivel lemaradva a legnagyobb mögött. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://bigthink.com/strange-maps/bye-bye-american-pie?

 usa-gdp-map.jpg

 

Milliomosnak születettek országa

orokolt-gazdag.pngKétféleképpen lehet nagyon gazdagnak lenni: vagy saját erőből, vagy pedig mert a megfelelő családba születünk. Egyes országok gazdagjaira inkább az előbbi megoldás jellemző (leginkább Oroszországra, Kínára, Angliára és persze az USA-ra - ebben a sorrendben), máshol viszont az örökölt vagyon dominál - méghozzá sokak számára talán meglepő módon a leginkább Ausztriában. Itt a gazdagok majdnem fele "ezüstkanállal a szájában született", de Svédországban is több, mint a 40, míg Indiában és Németországban több, mint a 30 százalékuk ilyen. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/6165/where-the-super-rich-inherit-their-wealth/

orokolt-gazdagsag.jpg

Kína: külföldi befektetések mindenütt

richness.pngKína 2005 és 2013 közötti külföldi beruházásai azt eredményezték, hogy immár nem az USA vagy Európa a vezető pénzügyi hatalom számos fejlődő országban. És persze jelen van a fejlett országokban is: Magyarországon például a külföldi befektetések 6 százaléka volt kínai eredetű, míg az USA-ban 3 (Ausztráliában pedig 16). De ott van a skála másik végén például Észak-Korea (93), Afganisztán (79) és Zimbabwe is (82 százalék). A térképen látható jelek nem abszolút értéket (pl. millió v milliárd dollár) jelölnek, hanem azt, hogy Kína mekkora részét teszi ki az adott országban a külföldi befektetéseknek. Az egyes adatok interaktív módon lekérdezhetőek a térképről - részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.nytimes.com/interactive/2015/07/24/business/international/the-world-according-to-china-investment-maps.html?_r=1

 kina-kulfoldi-befektetes.jpg

Akik eladják a fegyvereket - és akik megveszik

man-with-gun.jpgA három legnagyobb fegyverexportőr az USA, Orosz-, illetve Németország; őket Franciaország, az Egyesült Királyság és Kína követ a listán, a legnagyobb fegyvervásárló pedig - és ezt talán kevésbé gondoltuk volna - India. Az alábbi térkép azt is feltüntetni, hogy miként aránylik a fegyverekből származó bevétel a békefenntartásra szánt összegekhez, és valószínűleg senkit sem lep meg, hogy az előbbi minden, a fegyverüzletben részt vevő országban jócskán nagyobb az utóbbinál. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://visionscarto.net/who-is-selling-arms-and-who-buys

fegyverterkep.jpg

A világ védelmi szövetségei

soldier_icon.jpgMéghozzá kimondottan látványosan. Az USA a II. Világháború befejeződése óta például 64 országgal kötött megállapodást (ez a Föld lakosságának kb. a negyedét jelenti). Az alábbi, interaktív térképen országra lebontva is lekérdezhető, hogy ki és kivel (nekünk pl. van egy csatlakozási pontunk az USA mellett Kanadához is), a diagrammos forma pedig talán még könnyebben áttekinthetővé teszi a dolgokat addig bezárólag, hogy Kínának jelenleg kizárólag Észak-Koreával van ilyen megállapodása. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

http://metrocosm.com/tangled-web-alliances/

defense-pacts_pg.JPGdefense-pact-venn.JPG

Kié a világ legnagyobb gazdasága?

china-us-logo.jpgNyilván az USA vagy Kína jöhet számításba - de melyik is? Jó lenne, ha egyértelmű választ tudnánk adni, ám a valóságban a végeredmény attól függ, hogy hogyan számolunk.A GDP a kiindulási pont, de ha különböző mérőszámokat használunk, akkor különböző eredményeket kapunk. Egyfelől megtehetjük, hogy - kissé pongyolán fogalmazva - az aktuális árfolyamon átváltjuk az egyik ország valutáját a másikra, és megnézzük, hogy így melyik lesz több. Másfelől megnézhetjük a PPP-t (purchasing power parity, vagyis vásárlóerő-paritás), és ez a két módszer nem is kevéssé eltérő eredményt ad. Az első ugyanis az USA egyértelmű fölényét hozza ki, míg a második azt, hogy kissé Kína vezet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://knoema.com/infographics/fsvntfc/usa-vs-china-from-the-perspective-of-gdp?utm_source=Knoema&utm_campaign=b7c614ce07-Viz_of_the_Day_China_vs_USA&utm_medium=email&utm_term=0_297e56b934-b7c614ce07-78719569

usa-vs-kina-perspective_of_gdp.jpg

 

Globális tűzerő-index 2015

tank_icon.jpgAz alábbi infografika azt mutatja meg mintegy ötven különböző paraméter figyelembe vételével, hogy az adott ország mekkora katonai erőt képvisel. Külön lekérdezhetjük tankra, repülőgépre stb., és és nem különösebben meglepő módon az USA áll az abszolút első helyen a GFP-t (Global Firepower) tekintve, míg Oroszország a második, Kína a harmadik és India a negyedik. Mi pedig a 122-ből az 59. helyet elfoglalva nagyjából Portugáliával, Tunéziával, Szlovákiával és Horvátországgal vagyunk egy szinten. Az utolsó helyre Szomália került. Interaktív részletekért kattintson az alábbi képekre.

https://knoema.com/infographics/wxzygqd/global-firepower-world-military-strength-rankings-2015

global-firepower-2015-stat.jpg

global-firepower-2015-hun.jpg

global-firepower2015-map.jpg

Nekünk menekült kell?

refugees.gifA legutóbbi nemzetközi felmérés szerint a különböző országok lakosai különböző mértékben ugyan, de fogadókészek. Arra a kérdésre például, hogy a kormánynak többet kellene-e tennie a menekültekért (ha azok háború vagy üldöztetés miatt kénytelenek elhagyni az országukat), a kínaiak 86 százaléka válaszolta azt, hogy "igen", míg az ebből a szempontból legbefogadóbb európai ország Németország volt (76 százalék); a lista végén pedig Oroszország áll (26 százalék). Ami önmagában nem meglepő; annál meglepőbb viszont, hogy arra a kérdésre, hogy "személy szerint elfogadná-e, hogy háború vagy üldöztetés miatt idegenek érkezzenek az országunkba", a spanyolok 97 százaléka válaszolt igennel (és a németek 96 százaléka). Ismét csak Oroszországban viszont az emberek 2/3-a a nemre szavazna. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/05/20/most-people-want-to-accept-refugees-survey-finds/

 wp-refugees1jpg.jpg

wp-refugeees2.jpg

Többen válnak otthontalanná természeti csapás, mint háború miatt

disaster.jpgBár általában a háborúk/társadalmi konfliktusok miatt menekültté váló emberekről hallunk, a természeti csapásoknak 2015-ben még súlyosabb következményei voltak. Ugyanis kétszer annyian: kb. 19 millióan veszítették el földrengés, árvíz stb. miatt az otthonukat, mint a társadalmi problémákból kifolyólag, bár ők minden bizonnyal kevésbé váltak nemzetközi menekültté (migránssá). Ami azért elgondolkodtató, mert amennyiben nem tudunk ellene idejében fellépni, úgy a felmelegedésnek várhatóan katasztrofális következményei lesznek, miközben a kétféle "otthontalanná válás" kumulálódni fog. Jelenleg egyébként Indiát és Kínát sújtják a leginkább a természeti katasztrófák következményei (országonként több mint 3,5 millió emberről van szó), de a top 10-es listán ott találjuk a legfejlettebb országok közül Japánt is (és bár ez egy nagyságrenddel kisebb, még mindig közel 500 ezer érintettet jelent). Az pedig más kérdés, hogy a rangos látványosan máshogy alakulna, ha nem abszolút számok alapján állítanánk össze, hanem a lakosság lélekszámához viszonyítva: míg India és Kína is milliárdos lakosságú, addig a listán a harmadik helyen szereplő Nepálban kevesebb mint harmincad annyian élnek.

http://qz.com/681865/the-number-of-people-forced-to-flee-their-homes-in-2015-could-fill-new-york-london-and-jakarta-combined/

disaster-refugee-2015.jpg

Mikor lesznek többen az indiaiak a kínaiaknál?

india.jpgHamarosan. Jelenleg még a kínaiak mintegy 70 millióval vannak többen (1,38 milliárd az 1,31 milliárd indiaival szemben az ENSZ szerint, bár kissé más becslések is léteznek). 2022-re viszont Kína, amely alacsony szaporodási rátájú, le fog maradni India közepes szaporodási rátájához képest. Kínában, mint közismert, sokáig az "egy gyerek" program volt a meghatározó, Indiában pedig már 1952-ben beindították a nemzeti Családtervezési Programot, de azért 2010 é 2015 között Kína 7, míg India 19 millió fővel gyarapodott. Ami pedig a távolabbi jövőt illeti, a jelenlegi számítások szerint 2050-re India fog a legnagyobb mértékben hozzájárulni a globális populáció növekedéséhez; a második helyen pedig nem Kína, hanem Nigéria áll majd, és a most következő száz évben minden bizonnyal India lesz a világ vezető vezető "populációs hatalma". Részletekért kattintson az alábbi képre.

https://knoema.com/infographics/tvhklwc/when-will-india-have-more-people-than-china

 india-china-population.jpg

Hol készül a legtöbb hamis termék?

shoes.pngA válasz nagyon egyszerű: közel a kétharmaduk Kínában, és a második helyen álló Törökország kevesebb mint huszadannyit hoz forgalomba. A hamisítványok között a Rolexek mellett Louis Vuitton termékeket csakúgy találunk, mint számítógépeket, játékokat vagy éppen gyógyszereket - de legtöbbet mégiscsak a cipőket hamisítják. A 2013-as adatok szerint ez a piac ugyanakkora, mint az illegális drogkereskedés (több mint 450 milliárd dollár, ami a globális import 2,5 százaléka). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.theatlas.com/charts/rJl8ZYMe

counterfeit.jpg

 

 

 

Tokelau, az online nagyhatalom

domain.jpgAvagy: ha az egyes területek akkorák lennének, mint ahány top domain név tartozik hozzájuk. Miközben alig három atollból áll, alig 10 négyzetkilométer (és még csak nem is független ország), aközben Tokelau .tk végződését többen választották, mint a világ bármely országáét. Ugyanis egyfajta freemium modellt követve a .tk top domaint bizonyos feltételek mellett ingyen adja, és jelenleg több mint 31 millióan használják. Összehasonlításként: a két másik domain név nagyhatalomnak: Kínának és Németországnak összesen alig valamivel több regisztrációja van az országnév-végződéseikre. A másik véglet az USA: a .us végződés kevesebb embernek kellett, mint a kolumbiai vagy a spanyol (na persze, az amerikaiak inkább a .com végződést kedvelik). Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.nominet.uk/mapping-the-online-world/

tokenau.jpg

Ahol bíznak a cégükben az emberek - és ahol nem

trust.pngTalán meglepő, De Japánban a legnagyobb a bizalmatlanság: az emberek nem kevesebb mint 60 százaléka nincs meggyőződve róla, hogy a cége jól csinálja a dolgokat. A másik véglet Mexikó: itt 89 százalék meg van róla győződve, hogy de igen. AZ USA és Kanada pedig valahol a kettő között helyezkedik el a saját 64 százalékos "bízom a cégemben" eredményével. Kínában a bizalom 79; Indiában 83; míg Németországban 62; Oroszországban pedig 48 százalék. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4272/where-do-employees-trust-their-own-companies-the-most/

ceges-bizalom.jpg