szórakoztató infografikai blog


Milyen nemzetiségű a legtöbb milliárdos nő?

2016. április 08. - zoltan galantai phd

women-computer.pngMármint azok, akik a saját erejükből lettek azzá, valószínűleg nem olyanok, mint amilyenre tippelnénk. A világon jelenleg 73 milliárdos nő él, és közülük nem kevesebb mint 49 kínai. A második helyen az USA áll 15-tel (ami egyébként a népesség arányait tekintve kb. ugyanakkora), a harmadik helyen pedig Nagy-Britannia (3 milliárdos nővel), Spanyolországból kettő, Ausztráliában, Brazíliában, Olaszországban és Nigériában pedig egy-egy származik. De sem egy orosz, sem egy japán, sem egy német nincs - és így tovább. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

 https://www.theatlas.com/charts/EJfQIMxZe

milliardos-no.jpg

 

Kínai export az USA-ba: világtörténelmi rekord

trade.pngEz az animáció nagyon egyszerűen - és nagyon érzékletesen - mutatja meg, hogy az elmúlt 30 évben miként változott az USA és Kína exportja egymás felé. 1985-ben még fej-fej mellett haladtak (3,9 milliárd dollár kivitel), 2015-ben viszont a különbség már majdnem 366 milliárd dollár volt Kína javára - ami nem csak az amerikai - kínai, de a világtörténelem során bármilyen bilaterális kereskedelmi kapcsolatot tekintve is egyedülállóan nagy. Eközben Kína kivitele az USA-ba majdhogynem exponenciálisan nőtt az utóbbi időben - ami nem mondható el az amerikairól az ellenkező irányba. A végeredmény még akkor is elgondolkoztató, ha hosszú távon azért változhatnak az arányok. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://investmentwatchblog.com/this-gif-shows-how-china-trumps-the-u-s-on-trade/

usa-kina-exportimport.jpg

Melyik a legoptimistább ország?

smiley_sad_icon.jpgTermészetesen nem mi vagyunk, és még csak nem is valamelyik úgynevezett fejlett ország. Hanem mindenki mást messze megelőzve Kína; a második helyen pedig Indonézia áll, míg a felmérésben az első európai (Svédország) csak a hatodik helyet tudta megszerezni. Amiben nem csak az az elgondolkodtató, hogy a jólét a jelek szerint nem feltétlenül jár együtt az optimizmussal, hanem az is, hogy ismét csak a jelek szerint, ha egyetlen szóval akarnánk jellemezni az emberiséget, akkor az nem az optimista, hanem a pesszimista lenne. Jó kérdés persze, hogy miért. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4216/the-worlds-most-optimistic-countries/

optimistic_countries.jpg

 

Freedom House: mennyire volt szabad Magyaroszág 2015-ben?

freedom-icon.pngA Freedom House valamivel lejjebb sorolta a szabadságjogok szempontjából Magyarországot, mint tavaly (most pontosan annyi pontunk van, mint Dél-Afrikának; míg Mongólia vagy Románia valamivel jobban, India kicsivel rosszabbul áll). Persze velünk együtt lejjebb került például az USA is. Az évente megjelenő jelentés három kategóriát különböztet meg: szabad, részben szabad és nem szabad országok, és mi továbbra is az elsőbe tartozunk. Félszabadnak minősül többek között Ukrajna; míg Kína vagy éppen Oroszország egyáltalán nem az. Részletekért kattintson az alábbi képre, illetve interaktív térképre.

https://freedomhouse.org/report/freedom-world/freedom-world-2016freedom-2016.jpg6

 

 freedom-house-2016.jpg

Ha lassul a kínai gazdaság

kina-kor.jpgAnnak, hogy Kína importja 2015-ben majdnem 15 százalékot csökkent, a legkülönbözőbb országok gazdaságára (és GDP-jére) van hatással. Az alábbi, interaktív grafika azt mutatja meg, hogy ez kit és milyen mértékben érint. Az USA GDP-jét például 0,1 százalékban, de a "nagy érintettek" között ott van Japán, Német- és Franciaország, Nagy-Britannia meg jó néhány más gazdaság is, és ez jól érzékelteti egyfelől Kína egyre inkább központivá váló szerepét a világgazdaságban. Meg persze azt is, hogy immár milyen szinten integrálódott a rendszer. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.theguardian.com/world/ng-interactive/2015/aug/26/china-economic-slowdown-world-imports

ha-kina.jpg

Osszuk a Földet százmillió lakosú zónákra

europ.jpgVagyis színezzük át úgy térképet, hogy minden egyes résznek százmillió lakosa legyen. Méghozzá nem akárhogy (elvégre végtelenül sokféleképpen választhatnánk ekkora populációval rendelkező területeket), hanem a meglévő határok (államhatárok) öszeolvasztásával. Aminek köszönhetően mi például egy olyan konglomerátumban találnánk magunkat, ahol többek között Ausztriával és Ukrajnával lennénk együtt. Az USA eközben - természetesen - több nagy, százmilliós régióra oszlana; Kanadának viszont "külső segítségre" (értsd: európai területkre) is szüksége lenne, hogy összehozza a megfelelő lélekszámot. Érdemes egy pillantást vetni nem csak Kínára, de például az indiai szubkontinensre is, ami ebben a megközelítésben tényleg "folt hátán folt". Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://imgur.com/r/MapFans/gt49YN8

100-million-nagy.jpg

 

 

Ahol nem a Facebook az úr

network.pngBár a legtöbb helyen igen, azért vannak országok is, ahol valamelyik másik social network a legnépszerűbb (és köztük olyanok is akadnak, amelyekről eddig valószínűleg nem nagyon hallottunk). Oroszországban például a VK a legsikeresebb: ez ráadásul a világ második legsikeresebb FB-típusú site-ja is. De ott van például a QZone is (Kínában); meg az Odnoklassniki (ami szintén orosz alapítású); az egyes, volt szovjet tagköztársaságokban listavezető Facenama (Iránban), illetve az Észak-Koreai Bulletin Board... A Google Plus minden bizonnyal azért nem szerepel a listán, mert más jellegű. De a "nem a Facebook a legfontosabb közösségi háló" kategóriába még így is másfél milliárd ember tartozik. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://imgur.com/Dkh9Bf2

social-networks-vilagszerte.png

 

Netflix: most már tényleg mindenütt

netflix-icon128-2x.pngLehet, hogy néhány év múlva nem "mcdonaldizációról", hanem "netflixizációról" fogunk beszélni? Miként az alábbi térképből kiderül, míg korábban első sorban a „nyugati világban” és Közép- meg Dél-Amerikában volt jelen (és nálunk például már nem), 2016 elején egy mozdulattal 130 (!) új országban lépett be a piacra (beleértve minket is), vagyis a világon szinte mindenütt ott van (és azért csak szinte, mert Kínában, Szíriában és a Krím-félszigeten még nem). Az USA-ban már szorul vissza miatta a torrent. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://www.statista.com/chart/4205/netflixs-global-expansion/

netflix.jpg

Hol vesznek földet a külföldi szervezetek?

field.pngMármint melyik (első sorban) fejlődő országokban, a "szervezet" alatt akár kormányt, akár magáncéget stb. értve. Az alábbi interaktív infografika azt mutatja meg 66 országra és közel 35 millió hektár földre, hogy Kínától az USA-n és Franciaországon át Indiáig ki és hol vásárolt, hogy aztán élelmiszert termesszen rajta. Ehhez több, mint 400, nagy szerződést kötöttek meg 2006 óta: az angol Terra Firma Capital pl. több mint 3 millió hektárt vásárolt Ausztráliában; a kínai kormány több mint egymillió hektárt a Fülöp-Szigeteken; egy amerikai szervezet több mint félmillió hektárt Brazíliában - és így tovább (jobb oldalt a vevők listája). Interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.theguardian.com/global-development/ng-interactive/2015/feb/19/global-land-deals-where-foreign-companies-are-investing-in-the-developing-world-interactive

 foreign-land-buyer.jpg

Mennyire vagyunk depressziós nemzet?

depression.pngAz alábbi statisztika szerint szerencsére nem igazán, és ez már csak azért is fontos, mert az olyan, közismerten gyilkos betegségek, mint a szívinfarktus vagy a HIV mellett ott van a depresszió is a ranglistán. Illetve az adott betegség miatt elvesztegetett életévek ranglistáján is, és bár Kína pl. azért teljesít kiugróan jól depressziót tekintve (és azért nincsen sok depressziós betege), mert máshogy számolják az eseteket, mint mondjuk Európában, az azért megnyugtató, hogy mi erősen a lista vége felé vagyunk (hátulról a tizenegyedik). És meg a 100 ezer lakosra jutó pszichiáterek száma sem igazán rossz nálunk (l. narancssárga oszlop).  A legrosszabb helyzetben egyébként depresszió szempontjából Afganisztán van több min 20 százalék beteggel – ez kb. kétszer annyi arányait tekintve, mint a második helyre kerülő Líbia. És talán azt is érdemes észrevenni, hogy az „élmezőnyben” - Hollandia kivételével, akik a hetedikek – kizárólag fejlődő országok találhatóak. Részletekért kattintson az alábbi képrekre.

http://www.nature.com/news/mental-health-a-world-of-depression-1.16318

depression_graphic.jpg 

A vízhiány világa

tap-icon.pngA vízhiány mára az egyik legsúlyosabb és legközvetlenebbül érzékelhető környezeti problémává vált: miközben számos területet teljesen tönkretett a túlöntözés például Ázsiában, aközben egyre több embernek jelent problémát megfelelő mennyiségű vízhez jutni. Jemenben például van olyan hely, ahol bő tíz év alatt 50 méterrel kellett mélyebbre ásni a kutakat, de még így is csak a korábbi vízmennyiség kétharmadát tudják belőlük kinyerni. A jelenség persze nem korlátozódik egy vagy néhány országra, és az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy nagyjából hol vannak a leginkább túlhasználva a vízforrások (ebből a szempontból Kína például kevésbé érintett, mint India vagy akár egyes európai országok és az USA). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.unep.org/dewa/vitalwater/article77.html

0222-waterstress-overuse-en.jpg

A felmelegedés steampunk gépezete

gw.jpgEbben az interaktív ábrában nem (csak) az a lenyűgöző, amit mutat, hanem az is, ahogy. Mintha csak egy klasszikus steampunk gépezetet nézegetnék ugyanis, ahol például a széndioxid-kibocsátás növekedése az egyik műszer mutatóját mozdítja el; egy másik azt jelzi, hogy 2012-ben az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának hány százaléka származott az EU-tól, az USA-tól és Kínától (sorrendben 4,1; 5,8 és 10,7 százalék). Meg, hogy mennyi olvadt el az arktikus jégből; hogyan változik a tengerszint - és így tovább. Ha az adott műszerre klikkelünk, akkor további ábrák/szövegek segítenek a megértésben - részletekért kattintson az alábbi interaktív képre.

https://www.washingtonpost.com/graphics/national/gauging-climate-change/

felmelegedes-gepezete.jpg 

Területi viták világa

globe-new.pngAz alábbi interaktív térképből leginkább az derül ki, hogy Magyarország – néhány más európai országgal együtt – inkább kivétel, mint szabály, ugyanis nekünk nincsenek területi vitáink arról, hogy mi tartozik hozzánk és mi nem (persze például Mongóliának vagy egyes afrikai országoknak sincsenek). Példának okáért sz USA-nak viszont annál inkább vannak – miként Oroszországnak, Kínának, Indiának, Ausztráliának, Spanyolországnak is. És így tovább. Ami persze nem jelenti azt, hogy a területi viták mindenütt egyformán hevesek lennének. De azért meglehetősen jellemzőek, bárhová nézzünk is. Részletekért kattintson az alábbi képre.
http://metrocosm.com/disputed-territories-map.html

 teruleti-vitak.jpg

Az USA területi vitái:

usa-teruleti-vitak.jpg

Ki tart igényt az Antarktiszra?

foto_antartic.jpgHét ilyen ország van: Argentína, Ausztrália, Chile, Franciaország, Nagy-Britannia, Norvégia, Új-Zéland, és közülük három: Argentína, Chile meg Nagy-Britannia területi igényei között vannak is átfedések (a területi igényeket persze sem az USA, sem a többi, az 1959-es, ún Antarctic Treaty-t (AT) aláíró országok nagy része nem ismeri el). Amúgy egyfelől akadnak az Antarktisznak olyan részei is, amelyre még egyetlen ország sem jelentett be igény; másfelől pedig az Antarktisz az egyetlen kontinens, ahol még soha ne vívtak háborút. Az AT-hez eddig 52 ország csatlakozott (közöttük Magyarország is 1984-ben), viszont a jelenlegi, kimondottan békés helyzetet minden bizonnyal jelentős mértékben megváltoztatná, ha például kiderülne, hogy az Antarktisz komoly kőolajkészletekkel rendelkezik. Legutóbb például az vetődött fel, hogy Kína a tudományos kutatások örvén esetleg most vagy a jövőben bányászni akarna ott. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.nsf.gov/pubs/1996/nstc96rp/chii.htm

antarktisz.jpg

 a kép forrása: http://ak-hdl.buzzfed.com/static/2013-10/enhanced/webdr05/1/17/enhanced-buzz-29391-1380661371-22.jpg

 

Az ember veszélyesebb a cápára...

shark.jpg...mint a cápa az emberre. Méghozzá sokkal: 2014-ben heten haltak meg cápatámadás következtében (idén eddig nyolcan), és még a szarvasmarhák is több emberrel végeznek csak az USA-ban, mint a cápák az egész világon. És akkor a vízilovakról még nem is beszéltünk, amelyeknek tavaly közel három ezer áldozata volt Afrikában. Ehhez képest évente legalább 63 millió cápát halászunk le - de az is lehet, hogy több mint 270 milliót. Ugyanis ott van először is a Kínában nagyon kedvelt cápauszony leves (bár ma már a kínaiak kilenctizede támogatja ennek a betiltását). Meg persze a cápából (pl. cápafogból) készült emléktárgyak; a fürdő helyek biztonságossá tétele - és így tovább. Röviden: ma az ember a csúcsragadozó, nem a cápa - a tengereken is

Az alábbi térképek egyike az arányokat érzékelteti, a másik pedig az aktuális cápatámadások helyét, idejét stb. tünteti fel egy interaktív térképen - részletekért kattintson a képekre.

http://brilliantmaps.com/sharks-vs-humans/

 sharkmap.png

https://www.google.com/maps/d/viewer?mid=z806LjoXhoC8.kZQDT4AJ3k14

sharkattack.jpg

 

Ahol (nem) kötelező katonának lenni

army.jpgSok helyen nem az (és például nálunk sem), de azért érhetnek minket a témával kapcsolatban meglepetések, és most nem is arra gondolok, hogy számos demokráciában Brazíliától Izraelen át Svájcig kötelező a katonai szolgálat ilyen vagy olyan formája. És nem is Indiára, ahol nem kötelező, hanem inkább Kínára, ahol elvileg ugyan kötelező (lenne), de az óriási lélekszámból kifolyólag mindig annyi önkéntes van, hogy nincs szükség nem önkéntesek behívására. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.statista.com/chart/3907/the-state-of-military-conscription-around-the-world/katonasag_n.jpg

Kiket érdekel a legkevésbé a felmelegedés?

gw.jpgMármint melyik országok lakóit? és persze az is jó kérdés, hogy a felmelegedés (vagy éghajlatváltozás, ha úgy jobban tetszik) iránti közömbösség mivel korrelál? Amire az a válasz, hogy leginkább a széndioxid-kibocsátással. A legjobban a latin-amerikaiakat, valamint az afrikaiakat foglalkoztatja a dolog: egészen pontosan a brazilokat, ugandaiakat, Burkina fasoiakat, Fülöp-szigeteiket és ghánaikat. A kínaiak mellett pedig az ausztrálok, angolok, németek, izraeliek és lengyelek izgatják a legkevésbé magukat. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.pewresearch.org/fact-tank/2015/11/05/what-the-world-thinks-about-climate-change-in-7-charts/

felmelegedes.jpg

Miét miért vetnek véget a kínai "egy gyerek" politikának?

baby.pngEz a becsélesek szerint 1979 óta kb 400 millió gyerek születésének vette elejét, miközben Kínában így is 1 milliárd 360 millióan vannak. Viszont jelenleg már a lakosság közel egyharmada 50 év feletti (mivel az "egy gyerek" politika azt jelenti, hogy a két szülőre csupán egy aktív dolgozó jut, mire ők megöregszenek, ezértaz idő előrehaladtával az elöregedő társadalom egyre nagyobb problémát jelent). Korábban aki megsértette ez "egy gyerek" előírást, az a pénzbüntetéstől a kényszerabortuszig a legkülönbözőbb retorziókra számíthatott, bár egyes tartományokban demográfiai megfontolásokból már korábban lazítottak a szabályozáson. Az alábbi ábra,mondhatni, önmagáért beszél. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.bbc.com/news/world-asia-34665539

 egyke-kinai.jpg

 

Melyek a világ legszennyezettebb levegőjű városai?

factory.jpgNéhány éve még valószínűleg azt kellett volna válaszolni, hogy kínaiak, mára viszont változott a helyzet, és jelenleg a világ legszennyezettebb levegőjű városa Delhi, de kilenc további indiai város is szerepel a negatív top listán. Ezek mellett egyébként három pakisztáni; egy iráni (Khormabad) és egy katari (Doha) is helyet kapott. Miként látható, az első tíz helyen kizárólag ázsiaiak vannak. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.statista.com/chart/3670/the-worlds-most-polluted-cities-are-in-india/

most_polluted_cities_are_in_india_n.jpg

A világ városainak levegőszennyezettségi térképe:

world-air-pollution-2014.png

Az USA kereskedelmi deficitje - hónapról hónapra

money-bag.pngAz alábbi interaktív ábra azt mutatja meg ,hogy - nagyon leegyszerűsítve - az USA hónapról többet vásárol, mint amennyit elad (és ez aztán megjelenik az államadósságban is). Mindez persze köztudott, a megjelenítés viszont nem a szokványos, tehát érdemes lehet vetni rá egy pillantást. A felső rész azt a top 20 partnert ábrázolja, amelyeknek az amerikaiak exportáltak, az alsó pedig azt a top 20-at,. akiktől az import jött 2001 és 2013 között. Ha végignézzük az animációt, akkor abból többek között az is kiderül, hogy egy időben Kanada volt az USA legfontosabb kereskedelmi partnere, és Kína csak később szerezte meg az első helyet. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.

http://www.brightpointinc.com/interactive/ustrade/

snap_2015-10-18_at_22_34_30.png