szórakoztató infografikai blog


Mennyire rossz a magyar egészségügyi rendszer?

2017. január 17. - zoltan galantai phd

health-care-icon.pngTermészetesen attól függ, hogy mihez viszonyítjuk: míg Európán belül nem dicsekedhetünk, meglepő módon összességében még mindig több pontot kaptunk, mint Kanada az olyan szempontok alapján, mint pl. a költségek, hatékonyság, eredményesség (ami személy szerint meglep, de a 2010-es adatok szerint így van). Amúgy viszont a hollandok az elsők, a németek másodikok és az izlandiaknak jutott a harmadik, míg nekünk a 22. hely, és a volt szocialista országok közül többek között Csehország és Szlovénia is jócskán megelőzött minket. Szlovákia viszont látványosan rosszabbul teljesít nálunk, és Bulgáriában lehet a legrosszabb betegnek lenni. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/155804215843/european-healthcare-system-ranking

healt-care-system.jpghelalth-care-map.png

Mennyit ér dollárban egy olimpiai arany?

gold-medal.jpgTermészetesen attól függ, hogy melyik ország színeiben indulunk. A briteknél ugyanis nem jár érte pénz, az amerikaiaknál pedig "alig' 25 ezer dollár - igaz, Németországban, Kanadában és Ausztráliában még ennél is kevesebbet fizetnek érte (az utóbbi két országban csak 15 ezer dollárt). A másik véglet Szingapúr, ahol az arany mellé több mint háromnegyed millió dollár is jár; de említhetnénk Indonéziát (383 ezer dollár) vagy Azerbajdzsánt is (255 ezer dollár). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/5448/some-athletes-are-chasing-huge-gold-medal-bonuses/

olympic-gold_medal_bonuses.jpg

Ahol bíznak a cégükben az emberek - és ahol nem

trust.pngTalán meglepő, De Japánban a legnagyobb a bizalmatlanság: az emberek nem kevesebb mint 60 százaléka nincs meggyőződve róla, hogy a cége jól csinálja a dolgokat. A másik véglet Mexikó: itt 89 százalék meg van róla győződve, hogy de igen. AZ USA és Kanada pedig valahol a kettő között helyezkedik el a saját 64 százalékos "bízom a cégemben" eredményével. Kínában a bizalom 79; Indiában 83; míg Németországban 62; Oroszországban pedig 48 százalék. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4272/where-do-employees-trust-their-own-companies-the-most/

ceges-bizalom.jpg

 

Az USA államai akkora GDP-vel, mint egy ország

usa-icon.jpgPersze tudni éppen tudjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak óriási a GDP-je, de mégiscsak más látni is, hogy az egyes államai is párhuzamba állíthatóak egy-egy kisebb- nagyobb országgal. Méghozzá nem csak Romániával (=Dél-Karolina), Srí Lankával (=Nyugat-Virginia) vagy Ausztriával (=Virginia) és persze Magyarországgal (mi Utah szintjét hozzuk), de mondjuk Kanadával (=Texas) vagy Brazíliával (=Kalifornia) is. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://twitter.com/Amazing_Maps/status/700836064718675968/photo/1

america-states-gdp.jpg

Osszuk a Földet százmillió lakosú zónákra

europ.jpgVagyis színezzük át úgy térképet, hogy minden egyes résznek százmillió lakosa legyen. Méghozzá nem akárhogy (elvégre végtelenül sokféleképpen választhatnánk ekkora populációval rendelkező területeket), hanem a meglévő határok (államhatárok) öszeolvasztásával. Aminek köszönhetően mi például egy olyan konglomerátumban találnánk magunkat, ahol többek között Ausztriával és Ukrajnával lennénk együtt. Az USA eközben - természetesen - több nagy, százmilliós régióra oszlana; Kanadának viszont "külső segítségre" (értsd: európai területkre) is szüksége lenne, hogy összehozza a megfelelő lélekszámot. Érdemes egy pillantást vetni nem csak Kínára, de például az indiai szubkontinensre is, ami ebben a megközelítésben tényleg "folt hátán folt". Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://imgur.com/r/MapFans/gt49YN8

100-million-nagy.jpg

 

 

Északi-sarki területi igények

arctic_ocean.pngAmióta egyre inkább olvad az északi-sarki jég, azóta egyre inkább hozzáférhetővé válnak az ottani területek, és mivel ez többek között fosszilis tüzelőanyagot meg hajózási útvonalakat is jelent, a környező országok: az USA (Alaszka jogán); Kanada, Oroszország, Norvégia és Dánia (Grönland miatt) is szeretnének maguknak egy kisebb- nagyobb szeletet. Oroszország például már 2007-ben, az Artika expedíció során zászlót tűzött ki a tenger alatt. Kattintson az alábbi képre nagyításért.

 

http://www.travelandescape.ca/2014/01/marvellous-maps-the-arctic-land-grab/

 arctic-lands.gif

Az USA kereskedelmi deficitje - hónapról hónapra

money-bag.pngAz alábbi interaktív ábra azt mutatja meg ,hogy - nagyon leegyszerűsítve - az USA hónapról többet vásárol, mint amennyit elad (és ez aztán megjelenik az államadósságban is). Mindez persze köztudott, a megjelenítés viszont nem a szokványos, tehát érdemes lehet vetni rá egy pillantást. A felső rész azt a top 20 partnert ábrázolja, amelyeknek az amerikaiak exportáltak, az alsó pedig azt a top 20-at,. akiktől az import jött 2001 és 2013 között. Ha végignézzük az animációt, akkor abból többek között az is kiderül, hogy egy időben Kanada volt az USA legfontosabb kereskedelmi partnere, és Kína csak később szerezte meg az első helyet. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.

http://www.brightpointinc.com/interactive/ustrade/

snap_2015-10-18_at_22_34_30.png

Globális erdőfigyelő: fák Magyarországon és a világban

tree2.pngHa fontos a környezet megóvása (márpedig az), akkor ugye a fák is fontosak, és miközben a legutóbbi számítások szerint 422 darab jut minden emberre, aközben a Földön ma kb. fele annyi annyi van, mint a civilizáció kezdetén (ami még rosszabbul hangzik, ha elkezdjük kiszámolni, hogy amikor még csupán néhány száz millióan voltunk, akkor milyen volt az ember/fa arány). Magyarország felszínének az ötödét borítja erdő a 2013-as adatok szerint, de a fafogyási listán szerencsére csak a 81. helyen állunk. Az első Oroszország; a második Brazília; majd pedig Kanada és az USA következik. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.globalforestwatch.org/country/HUN

snap_2015-10-13_at_23_32_59.png

 Budapest fái:

snap_2015-10-13_at_23_48_50.png