szórakoztató infografikai blog


1914-ben milyen messze jutottál volna Londontól öt nap alatt?

2016. november 04. - zoltan galantai phd

europe-icon.pngÉs tíz, húsz vagy negyven nap alatt? Ez az izokrón térkép, ahol azonos színek jelölik az azonos időtartam alatt elérhető helyeket, azt mutatja meg, hogy az akkor Osztrák-Magyar Monarchia nem csak térben, de utazási időben is közel volt, és az USA-t is legfeljebb tíz nap alatt el lehetett érni. Afrika, Latin-Amerika vagy éppen Ausztrália belseje viszont nem is lehetett volna messzebb: ezekhez a helyekhez negyven nap is kevés volt. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://dailyinfographics.eu/how-long-would-it-take-to-travel-to-a-place-from-london-in-1914/

1914-travel.jpg

Budapest: jobban világváros, mint pár éve

city-airport-icon.pngVagy legalábbis a 70-dik helyről az 53. helyre lépett előre a nemzetközi repülőtérrel rendelkező városok ranglistáján (ezekből egyébként több mint 1200-at tartanak nyilván). Ma London az első és a második Párizs; a velünk szomszédos országok közül pedig Ausztria (Bécs) található a legelőkelőbb (11.) helyen. Mi Velencével és Athénnal vagyunk egy szinten; amúgy pedig az ázsiai városok közül Isztambul az 5. helyen áll ; míg a legjobban teljesítő afrikai város Casablanca (64.). Észak-Amerikában Toronto az első (17), míg New Yorknak csak a 25. helyet sikerült megszereznie világviszonylatban. Részletekért kattintson az alábbi interaktív térképre.

http://www.rome2rio.com/labs/global-connectivity-ranking/default.aspx

city-connectivity-map.jpg

A világ legkozmopolitább városai

city-icon.pngBár Brüsszelben számos Eu-s központi intézmény található, és tíz lakosából hat külföldi, mégis csupán a második helyet tudta megszerezni Dubai mögött, ahol az emberek több mint négyötöde (!) máshonnét jött. A harmadik Toronto (46 százalék külföldivel); London pedig csupán a nyolcadik (és többek között Szingapúr meg Sydney is megelőzi). A következő, a listán szereplő kozmopolita európai nagyváros pedig Amszterdam, amely tizenegyedikként például Párizsnál is jobban teljesített a 2014-es adatok szerint. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4262/the-worlds-most-cosmopolitan-cities/

cosmopolitan_cities.jpg

London zajszennyezési térképe - hangosan

noise1.jpgA zajszennyezés a modern társadalmak egyik alapproblémája (bár már az ókori rómaiak is folyamatosan panaszkodtak az elviselhetetlen városi zaj miatt). Számos városról készült zajtérkép (amely értelemszerűen azt mutatja meg, hogy egy adott helyen mennyire dübörög a közlekedés és mennyire zavaróak az egyéb zajok). A londoni zajtérkép annyiban más, hogy egy adott pontra klikkelve akár meg is hallgathatjuk, hogy mit hallanánk ott, az utcán (parkban, hídon, bárhol). De készült interaktív zajtérkép egész Nagy-Britanniáról is. Az interaktív térképek eléréséhez kattintson az alábbi képekre.

London zajtérképe: http://www.emu-analytics.com/sound_map2/

london-noise.jpg

 

Nagy-Britannia zajtérképe: http://www.emu-analytics.com/sound_map/

 anglia-zajterkep.jpg

London szagtérképe

icon_smell.pngMagunktól valószínűleg nem jutna eszünkbe, hogy a szagot (na jó, szerencsés esetben illatot) és a várostérképet összekapcsoljuk, pedig a végeredmény nem csupán szórakoztató, de tanulságos is (és még egy külön site is van az "érzékszervi térképekre"). London illattérképén csakúgy helyet kaptak az állatszagok (ld. Londoni Állatkert), mint az emisszió, az ételek, a természet (fák, növények, és így tovább). A szaglást ugyan nem szoktuk ugyanolyan "teljes értékű" érzékszervnek tekinteni, mint a látást, de azért ez is ugyanúgy jelen van a mindennapjainkban, mint a vizuális élmény. És persze ha valakinek kedve lenne elkészíteni mondjuk Budapest illattérképét, akkor hajrá:-) Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://brilliantmaps.com/london-smell

london_nature_emissions_segments_v2.png

A városi illattájkép aromakereke:

urban_smellwheel.png