Vagyis: mennyit kapna az adott ország minden egyes szegénységben élő állampolgára, ha az ottani leggazdagabb ember teljes vagyonát egyenletesen szétosztanánk? A legjobban a norvégok járnának: John Fredriksen vagyonából (olaj és hajózás) mindegyiküknek több, mint 45 ezer dollár jutna (kb. 12 millió forint); de a ciprusiak és tajvaniak sem panaszkodhatnának. Bill Gates vagyonának elosztogatásával viszont az egyes amerikaiak csupán valamivel több mint ezer dollárt kapnának, míg a leggazdagabb indiai, Mukesh D. Ambani 22 milliárd dolláros vagyona alig valamivel több, mint 20 dollár pluszt jelentene honfitársainak. Nálunk pedig Csányi 200 milliárd forintos vagyonából minden szegénynek hozzávetőleg120 - 130 ezer forint jutna. Ezzel kb. Dél-Afrikával tartozunk egy kategóriába. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Megjegyzés: komment alapján javítva.Kétszer, köszönettel.
Vagyis: akik a három éves egyetemi alapképzés után (BSC/BA) még valami mást is elvégeztek - ez természetesen csak a bolognai folyamat óta értelmezhető kérdés.És ismét csak természetesen: miközben az egyes országokon belül is jelentősek a különbségek, vannak, akik meglehetősen jól állnak: például London, Oxfordshire, Helsinki, Zürich és Oslo környékén akár az emberek több, mint fele végzett egyetemi alapképzés után még valamit, míg például Olasz- és Törökország egyes részei kimondottan rosszul teljesítenek. Ebből a szempontból sajnos Magyarország sem tartozik az élmezőnybe. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi térkép értelemszerűen azt mutatja meg az Eurostat adatai alapján, hogy az egyes európai országokban mikor épült a legtöbb otthon - és így például azt is, hogy Magyarországon leginkább (bár természetesen nem kizárólagosan) olyan falak vesznek minket körül, melyeket 1971 és 1990 között emeltek.Ehhez képest Franciaországban nagy területekre jellemző, hogy a lakóházak 1919 előttiek, míg a másik véglet Spanyolország, ahol viszont rengeteg 1991 után épült ház van. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Méghozzá kimondottan látványosan. Az USA a II. Világháború befejeződése óta például 64 országgal kötött megállapodást (ez a Föld lakosságának kb. a negyedét jelenti). Az alábbi, interaktív térképen országra lebontva is lekérdezhető, hogy ki és kivel (nekünk pl. van egy csatlakozási pontunk az USA mellett Kanadához is), a diagrammos forma pedig talán még könnyebben áttekinthetővé teszi a dolgokat addig bezárólag, hogy Kínának jelenleg kizárólag Észak-Koreával van ilyen megállapodása. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
És persze Magyarországon is. Angliában (nem Nagy-Britanniában, csak Angliában) például a HIgh Street, A Sation Road és a Main Street a legkedveltebbek/leggyakoribbak, míg Franciaországban a Rue de l'Église; Place de l'Église (Église = templom) és a Grande Rue. Olaszországban a Via Roma, Garibaldi, illetve Marconi - nálunk pedig a Petőfi Sándor, a Kossuth Lajos és a Rákóczi utca (miként ez vidéki településeken valószínűleg jól megfigyelhető). Egyéb részletek az 
Illetve Európa egyes országaiban. Aki iskolába jár (vagy éppen van iskolás korú gyereke), az nagyon is a tudatában van annak, hogy a nyári szünet hamarosan véget ér. Az alábbi infografika azt foglalja össze, hogy Európában hol és mennyi ideig tart a vakáció, és persze az is kiderül belőle, hogy Magyarország inkább a hosszú, mint a rövid nyári szünetek országa. Igaz ugyan, hogy ott van Olaszország is a maga 13 hetével, míg nálunk csak 11 hét jut a diákoknak, a másik véglet viszont Hollandia, Németország, Dánia és az Egyesült Királyság, ahol a két tanév között a diákok csupán fele annyi ideig szabadok, mint nálunk. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy az idők folyamán melyik országok dominálták a vívást. Ahogy a New York Times fogalmaz: a vívás mindig is európai sport volt, és Olasz-, Francia- meg Magyarország volt a legsikeresebb, amióta csak van olimpiai vívás (bár az utóbbi évtizedekben azért kevésbé, mint korábban). Tekintettel a 2016-os Olimpiára, mellékelem azt a grafikont is, amely megmutatja, hogy miként változott a magyar úszok sikeressége 1896 óta. A vízszintes tengely értelemszerűen az időt jelöli; az egyes országoknál pedig az eredményességet az arany, ezüst és bronz érmek összességével mérik. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Az alábbi térkép azt mutatja meg összesen 25 paraméter figyelembe véve, hogy mennyire innovatívak az egyes európai régiók. A lényeg pedig számunkra röviden az, hogy míg első sorban Németországban, de például Svédországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban is vannak az innováció szempontjából nagyon fejlett régiók, Magyarország még csak nem is az erősen, hanem a mérsékelten innovatív országok közé tartozik (bár van azért ennél lejjebb is...).Az összefoglaló 
Vagy legalábbis a 70-dik helyről az 53. helyre lépett előre a nemzetközi repülőtérrel rendelkező városok ranglistáján (ezekből egyébként több mint 1200-at tartanak nyilván). Ma London az első és a második Párizs; a velünk szomszédos országok közül pedig Ausztria (Bécs) található a legelőkelőbb (11.) helyen. Mi Velencével és Athénnal vagyunk egy szinten; amúgy pedig az ázsiai városok közül Isztambul az 5. helyen áll ; míg a legjobban teljesítő afrikai város Casablanca (64.). Észak-Amerikában Toronto az első (17), míg New Yorknak csak a 25. helyet sikerült megszereznie világviszonylatban. Részletekért kattintson az alábbi interaktív térképre.
Ezt számos különböző tényező befolyásolja kezdve azon, hogy az ember a világ melyik részén/országában él; és befejezve azon, hogy milyen a végzettsége, jövedelme vagy éppen a neme. A dél-afrikaiak közül például közel 70 százaléknak van bankszámlája; a Nigerben élők közül viszont alig 3,5 százaléknak. Az összesített világranglistát a skandináv országok és Új-Zéland vezetik (100 százalékkal), de világrégiót tekintve nem Európa és Közép-Ázsia (ki tudja, ezt a kettőt miért számolják egybe), hanem az ázsiai és a pacifikus térség áll az élen 69 százalékkal (míg a világátlag 61 százalék). Mi amúgy az ötvenedikek vagyunk az országok közül (72 százalékkal), miközben a világon több férfinak, mint nőnek van bankszámlája. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív infografikákra.
A II. világháború után a Földet három részre volt szokás osztani: fejlett, fejlődő és szegény országokra. Egy mostani térkép a Worldbank 2015-ös adatai alapján viszont négy kategóriát különböztet meg. Ha valakinek a GNI-je (Gross National Income) 1045 dollár vagy kevesebb, akkor szegény és az első csoportba tartozik; a második csoportba az 1045 - 4125 dollár közötti GNI-vel rendelkező országok kerülnek; a harmadikba a 4126 és 12745 dollár közöttiek; a többi ország pedig gazdag. Amennyiben 204 országgal számolunk, úgy a 17 százalék szegény, 25 százalék alacsony közepes, míg 26 százalék magas közepes jövedelemmel rendelkezik, és a maradék 32 százalék az, akinek igazán jól megy, és Európában nagyjából a Magyarország - Lengyelország - Litvánia tengely választja el egymástól a gazdagokat meg a többieket. Mi, szerencsére, az előbbi kategóriába tartozunk (mint ahogy a többiektől izolálódva ugyan, de Görögország is). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az egyik szélsőség Anglia, ahol a játékosok 100 százaléka otthon játszik; a másik szélsőség Észak-Írország, ahol nulla. Ami korábbi ellenfeleinket illeti a 2016-os EB-n: Ausztria erősen "idegenlégiós" csapat volt (alig 4 százalék honi klubcsapatos játékossal) és Izland is hasonló (közel 90 százalék játszik külföldön); míg Portugáliánál ez az arány kb. kétharmadnyi idegenlégiós. Magyarország a középutat képviseli: durván fele - fele. Ja igen, és Belgium is közel 95 százalékban idegenben játszókra épít. De a meccsek eddigi eredményei alapján úgy tűnik, hogy igazából nem ez számít:-) Részletekért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi infografika azt mutatja meg mintegy ötven különböző paraméter figyelembe vételével, hogy az adott ország mekkora katonai erőt képvisel. Külön lekérdezhetjük tankra, repülőgépre stb., és és nem különösebben meglepő módon az USA áll az abszolút első helyen a GFP-t (Global Firepower) tekintve, míg Oroszország a második, Kína a harmadik és India a negyedik. Mi pedig a 122-ből az 59. helyet elfoglalva nagyjából Portugáliával, Tunéziával, Szlovákiával és Horvátországgal vagyunk egy szinten. Az utolsó helyre Szomália került. Interaktív részletekért kattintson az alábbi képekre.
Ez két paraméter alapján méri, hogy mennyire jó egy adott ország állampolgárának lenni: belső és külső. Az előbbibe az tartozik bele, hogy mennyire szabadon mozgunk és választunk lakóhelyet az országon belül, mennyire vagyunk biztonságban stb.; az utóbbi pedig azon alapul, hogy mi van akkor, ha úgy döntünk, hogy mondjuk külföldre akarunk menni dolgozni. Például: kell-e hozzá vízum (illetve melyik országokba kell: az oroszok pl. mintegy száz országba utazhatnak vízum nélkül, viszont ezek egyike sem igazán gazdag). Az lista első helyén Németország áll, és Dánia, Finnország, Norvégia követi; a legvégén pedig Afganisztán meg a Kongói Demokratikus Köztársaság található. Nekünk aktuálisan a 18. hely jutott a QNI (Quality of Nationality Index) szerint (2011 óta egyébként álltunk már a 22. és a 16. helyen is). Részletekért Kattintson az alábbi, interaktív képre.
Avagy: mennyi lőfegyver jut száz emberre Európa egyes országaiban. A legtöbb Svájcban: (45,7), ahol ugye az utóbbi évszázadokban egyetlen háborút sem vívtak, de alig valamivel lemaradva ott vannak mögöttük a finnek is (45,3), míg a harmadik helyen a cseppet sem háborúmentes múltú szerbek (37,8) állnak. A listát persze az USA vezeti; és azt is érdemes kiemelni, hogy ezek az adatok legfeljebb hozzávetőlegesek, mert becslésen alapulnak (esetünkben 
Az alábbi térkép azt a nem kevesebb mint 1,100 célpontot mutatja meg, amely az amerikai National Security Archives most nyilvánosságra hozott adatai szerint hidegháborús atombomba-célpont lett volna. Természetesen Magyarország sem maradt volna ki, és az interaktív térképen nem csak azt nézhetjük meg, hogy melyik települések (magyarok vagy nem magyarok) szerepeltek a listán Tököltől Ferihegyen át Veszprémig, de azt is, hogy mekkora kárt okozna ez emberéletben. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Már egy 2013-as felmérésből is az derült ki, hogy számos európai nem csupán úgy gondolja, hogy az iszlám hit összeegyeztethetetlen az "európaisággal", de tart is a jelenlététől. És ez persze befolyásolja, hogy hány százalékra becsüljük az iszlám hitűek jelenlétét az országunkban. Egy 2014-es felmérés szerint például az átlagos belga válaszoló véli úgy, hogy náluk a lakosok 29 százaléka az iszlámot követi - miközben ez a valóságban inkább a 6 százalékhoz van közel.Mi pedig hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Magyarországon 7 százalék, noha valójában 0,1. Az alábbi ábra a terrortámadások adatait is feltünteti (2015-ig) - nagyításért kattintson rá.
Az alábbi térképen azt nézhetjük meg, hogy hol milyen energiát használnak (és milyen mértékben), és eközben lehet, hogy fog érni minket néhány meglepetés. Ugyanis Franciaország energiatermelésének 74 százalékát nukleáris erőművek adják, további 18 százalék pedig megújuló (vagyis a fosszilis alig 8 százalék), miközben Olaszországban 40 százalék a megújuló (Németországban ez csak 26 százalék), nukleáris pedig egyáltalán nincs is.A mi esetünkben 40 százalék fosszilis és 51 nukleáris;és persze ott vannak például az az olyan afrikai országok is, mint Mali, Csád vagy Niger, ahol gyakorlatilag kizárólag fosszilis energiaforrásokat használnak... A térképen természetesen külön - külön is lekérdezhetjük az egyes energiafajtákat. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Méghozzá interaktív térképen, és az egyes országokhoz tartozó körök nagysága azt jelzi, hogy hány cég érintett. A körökre klikkelve pedig azt is megtudhatjuk, hogy kik voltak az ügyfelek, részvényesek, kedvezményezettek. Hong Kong-ban pl. közel 40 ezer érintett cég található; és Svájcban is közel ugyanennyi. Az USA-ban pedig mintegy 3 ezer - míg Magyarországon 90 (ami egyébként a népesség nagyságát figyelembe véve és arányait tekintve közelítőleg annyi, mint az amerikai). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképekre.
