szórakoztató infografikai blog


A világ dollármilliárdosai országok szerint...

...meg a dollármilliárdosokban leggazdagabb ország

2017. február 27. - zoltan galantai phd

dollar-in-hands.pngJelenleg 67 országból összesen 1810 milliárdost tartanak számon (egy éve még valamivel többen: 1826-an voltak), és talán nem véletlen, hogy a tíz leggazdagabból nyolcan amerikaiak. És azért nem véletlen, mert az USA nem kevesebb, mint 540 milliárdost ad; a második hely Kínának jutott 251 milliárdossal (miközben Kínában azért jóval többen élnek, mint odaát); a harmadik pedig a 80 milliós Németország 120 milliárdossal. Ezzel viszont az egy főre jutó milliárdosok számát tekintve csak a második helyen áll Hong Kong mögött, ahol valamivel több, mint 7 millió ember osztozik 64 milliárdoson. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.forbes.com/sites/nickdesantis/2016/03/01/forbes-billionaires-list-map-2016-billionaire-population-by-country/#6f6a4e6c655d

dollarmilliardosok.jpgmilliardosok-top-10.JPG

Hol okozza a legtöbb halálos balesetet az ittas vezetés?

drunk-icon.pngArányaiban valószínűleg nem ott, mint ahol gondolnánk, ugyanis Oroszországban csupán a halálos autóbalesetek kevesebb mint egytizedében játszik szerepet (ugyanannyiban, mint Németországban); és az USA-ban is "csak" az egyharmadában. Amúgy ez utóbbi, meg Ausztrália között mindössze 1 százaléknyi az eltérés - annál inkább van viszont Indiához és Kínához (ahol ez a szám alig 5, illetve 4 százalék), illetve Dél-Afrikához viszonyítva, ami a rekordot tartja 58 (!) százalékkal. Vegyük persze észre, hogy itt az ittas vezetés miatt bekövetkező halálozásokról beszélünk, és ha az utak (autók, vezetési stílusok) amúgy nagyon nem biztonságosak, akkor arányaiban kisebb lesz a részegség miatti tragédiák száma. Magyarország nem szerepelt a felmérésben, Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/5504/the-worst-countries-in-the-world-for-drunk-driving/

worst_countries_in_the_world_for_drunk_driving.jpg

Mennyire (nem) bízunk a CEO-kban világszerte?

ceo-icon.pngA jelek szerint nem nagyon, és ez egy új felmérés szerint jól beleillik abba a tendenciába, mely szerint világszerte egyre szkeptikusabbak vagyunk az üzleti élettel szemben csakúgy, mint a különböző intézményekkel vagy éppen civil szervezetekkel. A helyzet persze országonként nagyon eltérő lehet, és ami a CEO-kat illeti, Indiában például (amely ebből a szempontból listavezető) az emberek 70 százaléka szavaz nekik bizalmat, míg már a második helyen álló Brazíliában is csak kevesebb, mint a felük- a lista alján található Japánban csupán kevesebb, mint az emberek egyötöde. És Nagy-Britanniának vagy éppen Németországnak sincs mire büszkének lennie 28 százalékos bizalom mellett. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7661/global-trust-in-ceos-has-evaporated/

trust_in_ceos.jpg

Meddig juthatott egy bombázó Angliából a II. világháborúban?

bomb-on-target.jpgAz alábbi, amúgy nem éppen jó minőségű (viszont eredeti) ábra megmutatja, hogy a II. világháború során miként nőtt az angol földről felszálló bombázók hatótávolsága (viszonyítási pontként: jobbra alul München látható), és miként vártak elérhetővé újabb és újabb célpontok. A különböző bombázók természetesen nem egyforma ideig voltak képesek a levegőben maradni, és eközben olyan újítások is segítették a mind nagyobb távok megtételét, mint a ledobható (adott esetben laminált papírból (!) készült) üzemanyag-tartály. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/153683513408/a-map-of-the-various-distances-that-wwii-escort

wwii-distance.jpg

ditsance-map.jpg

Kórházi ágyak száma Európában: nem állunk rosszul

hospital-icon.pngA kérdés rendkívül szenzitív, és - meglepő vagy sem - Magyarország egyáltalán nem áll rosszul a százezer főre jutó kórházi ágyakat számában. A listát Németország vezeti (823 ágy százezer emberre), míg leghátul Svédország áll 254-gyel (ami kb. a német ágykapacitás egyharmada). Vagyis miközben az egyes országokban nyilván van egy hozzávetőleges becslés arra vonatkozóan, hogy egy adott időpontban a lakosság mekkora része szorulhat kórházi ápolásra (és ez még Németországban is 1 százalék alatt van), az egészségügyi ellátás színvonala és a kórházi ágyak száma között nincs közvetlen korreláció. Nálunk egyébként százezer emberből egyszerre 698-nak van helye (ezzel a negyedikek vagyunk Németország, Litvánia és Bulgária mögött), az európai átlag pedig ennél jelentősen kisebb: 521. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7495/germany-leads-europe-in-hospital-bed-capacity

hospital_bed_capacity.jpg

Melyik országokat aggasztják a legjobban a migránsok?

family-immigrant.pngTalán nem azokat, akikre gondolnánk, és a 2016 novemberi adatok szerint egészen biztosan nem minket. A lista élén ugyanis Nagy-Britannia áll: öt emberből kettőt nagyon is foglalkoztat a probléma, míg a második helyen lévő Németországban csupán alig valamivel kevesebb ember aggódik (38 helyett 37 százalék). Az USA-ban az embereknek valamivel több, mint egyötöde, Magyarországon viszont csupán 12 százalék találja nyugtalanítónak a dolgot. Az utolsó helyen álló Spanyolországban pedig még ennél is 1 százalékkal kevesebben. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7132/the-countries-worrying-the-most-about-immigration/

countries_worrying_the_most_about_immigration_n.jpg

Szerintem a legjobb országban élek

sszob.pngAz amerikaiak közül vannak a legtöbben (41 százalék), aki ezt gondolja, míg az indiaiak 36 százaléka van meggyőződve róla, hogy a lehető legjobb országban él. A skála közepén olyan országokat találhatunk, mint például a Fülöp-szigetek (15 százalék) és Nagy-Britannia (14 százalék), míg a legkevesebb olyan, aki a lehető legjobb helynek tartja az országát, Németországban (7 százalék), Vietnamban (6 százalék) és Franciaországban (5 százalék) él. Érdekes lenne tudni, hogy nálunk az emberek miként vélekednek, de sok mással együtt Magyarország sem szerepelt a megvizsgált országok listáján. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/153778510885/people-who-think-they-live-in-the-best-country-in

my-country-best.png

Milliomosnak születettek országa

orokolt-gazdag.pngKétféleképpen lehet nagyon gazdagnak lenni: vagy saját erőből, vagy pedig mert a megfelelő családba születünk. Egyes országok gazdagjaira inkább az előbbi megoldás jellemző (leginkább Oroszországra, Kínára, Angliára és persze az USA-ra - ebben a sorrendben), máshol viszont az örökölt vagyon dominál - méghozzá sokak számára talán meglepő módon a leginkább Ausztriában. Itt a gazdagok majdnem fele "ezüstkanállal a szájában született", de Svédországban is több, mint a 40, míg Indiában és Németországban több, mint a 30 százalékuk ilyen. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/6165/where-the-super-rich-inherit-their-wealth/

orokolt-gazdagsag.jpg

Németország 26 évvel később

Sok szempontból még mindig kettő

germany-128.pngMiközben a volt keletnémeteknek a háromnegyed, aközben a volt nyugatnémeteknek csupán a fele gondolja úgy, hogy az egyesítés sikeres volt, és a különbségek sok szempontból nagyon is élesek még ma is a két rész között. Ilyen például a menekültekhez való viszony - a nyugati részek sokkal befogadóbbak. Mind a magasabb munkanélküliség, mind az alacsonyabb jövedelem továbbra is inkább a keleti részre jellemző; mint ahogy ismét csak a keleti rész, ahol kisebb a fiatalok aránya; de említhetnénk akár a szélsőjobboldali eszmék népszerűségét is a volt NDK területén vagy éppen azt, hogy a volt keletnémetek inkább sátorban, míg a volt nyugatnémetek inkább lakókocsiban kempingeznek... Miközben a keletnémetek inkább beoltatják magukat influenza ellen. További részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/10/03/germany-reunified-26-years-ago-but-some-divisions-are-still-strong/

nemetorszag-migrant.jpg

 nemetorszag-munkanelkuliseg.pngnemetorszag-jovedelmek.pngnemetorszag-szelsojobb.pngnemetorszag-fiatalok.pngnemetorszag-sator.pngnemetorszag-flu.png

Melyik OECD-országban él szegénységben a legtöbb gyerek?

mother_son_family.pngNem pontosan ott, mint ahol valószínűleg gondolnánk. A listát ugyanis Izrael vezeti 28,5 százalékkal, és csak utána következik Törökország egészen kicsit lemaradva (28,4 százalék) és Mexikó (25,8 százalék). A felmérés készítői annak megállapításához, hogy a gyerek jól vagy rosszul él-e, azt nézték, hogy ki nő fel olyan családban, amely kevesebbet keres a populáció átlagjövedelmének felénél. A listát amúgy - nem különösebben meglepő módon - Nagy-Britannia, Németország és Dánia zárja. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4191/global-child-poverty-rates-in-perspective/

child-poverty.jpg

Akik eladják a fegyvereket - és akik megveszik

man-with-gun.jpgA három legnagyobb fegyverexportőr az USA, Orosz-, illetve Németország; őket Franciaország, az Egyesült Királyság és Kína követ a listán, a legnagyobb fegyvervásárló pedig - és ezt talán kevésbé gondoltuk volna - India. Az alábbi térkép azt is feltüntetni, hogy miként aránylik a fegyverekből származó bevétel a békefenntartásra szánt összegekhez, és valószínűleg senkit sem lep meg, hogy az előbbi minden, a fegyverüzletben részt vevő országban jócskán nagyobb az utóbbinál. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://visionscarto.net/who-is-selling-arms-and-who-buys

fegyverterkep.jpg

Inváziók Nagy-Britannia és Írország ellen

great-britain-flag-icon.pngBár az utóbbi idők történeti tapasztalatai alapján úgy szoktuk érezni, hogy Nagy-Britannia és Írország - háborúk esetén - nagyon is izolálva volt Európától, és ennek megfelelően nagyon is védett volt az invázióktól, ez az eredetileg 1914 karácsonyán a német Illustrirte Zeitung-ban megjelent térkép azt sugallja, hogy nem (és nyilván azt is,hogy az aktuálisan folyó világháborúban is meg lehet támadni). Ami két szempontból is tanulságos.Egyfelől, hogy valóban nem vagyunk a tudatában annak, hogy hányszor került sor a szigetország elleni támadásra. Másfelől, hogy a történeti tapasztalatok csak nagyon nagy óvatossággal általánosíthatóak, és attól, hogy korábban (akár több-kevesebb rendszerességgel) bekövetkezett valami, a jövőben nem biztos, hogy így lesz. De az is lehet, hogy mégis. Mivel máskülönben a nagy felbontású kép nem biztos, hogy rendesen megjelenik, ezért nagyításért kattintson a jobb egérgombbal a képre, és válassza a "kép megjelenítését".

http://longstreet.typepad.com/thesciencebookstore/2016/07/infographic-on-the-invasions-of-great-britain.html

invatziok-gb.jpg

Mi félünk a legjobban a menekültek terrorizmusától

cs-terrorist.pngAz utóbbi időben Német- és Franciaországban is terrortámadások történtek: miként köztudott, Nizzában például tragikus módon 84 embert öltek meg egy kamionnal.Érthető hát, hogy sokak számára fenyegetőnek tűnik  a menekültek európai jelenléte - eközben azonban nem Német- és nem is Franciaországban félnek a legjobban attól, hogy terrorista támadásnak esnek áldozatul. Ezek a tíz vizsgált európai országból csupán a negyedik (Németországban az állampolgárok 61%-a fél), illetve a kilencedik (Franciaország, 46%) lett, míg a listát jelenleg Magyarország vezeti (76%), és a második helyen Lengyelország áll (71%), Spanyolország pedig az utolsó (40%). Röviden: nem biztos, hogy korreláció van a fenyegetettség-érzés meg a valódi fenyegetettség között. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/5416/survey_-europeans-fear-refugees-will-heighten-terror-threat/

terror-fear.jpg

 

Így rohanták volna le a németek az USA-t

luftwaffe-officers-cap.jpgA Life magazin 1942-ben több, afféle "Ember a fellegvárban" térképet is közzétett arról, hogy a tengelyhatalmak (melyek ekkor sikereik csúcsán voltak) miként indíthatnának támadást az USA ellen. Az előzmény egy Philip Wylie sci-fi szerző írása volt annak a lehetőségéől, hogy az Amerikai Egyesült államok elveszítheti a II. világháborút, és bár ma már nem gondoljuk, hogy egy német invázió (tekintettel a meghódítandó területek nagyságát, populációját, ipari potenciálját, távolságát stb.) életszerű lett volna, azért mindenképpen érdemes ismerni ezeket az elképzeléseket. Részletekért (és további térképekért) kattintson az alábbi képre.

http://longstreet.typepad.com/thesciencebookstore/2009/12/mapping-the-invasion-of-america-1942.html

german-attack-usa-1942.jpg

Itt aQNI: az állampolgárság-minőség indexe

nation.pngEz két paraméter alapján méri, hogy mennyire jó egy adott ország állampolgárának lenni: belső és külső. Az előbbibe az tartozik bele, hogy mennyire szabadon mozgunk és választunk lakóhelyet az országon belül, mennyire vagyunk biztonságban stb.; az utóbbi pedig azon alapul, hogy mi van akkor, ha úgy döntünk, hogy mondjuk külföldre akarunk menni dolgozni. Például: kell-e hozzá vízum (illetve melyik országokba kell: az oroszok pl. mintegy száz országba utazhatnak vízum nélkül, viszont ezek egyike sem igazán gazdag). Az lista első helyén Németország áll, és Dánia, Finnország, Norvégia követi; a legvégén pedig Afganisztán meg a Kongói Demokratikus Köztársaság található. Nekünk aktuálisan a 18. hely jutott a QNI (Quality of Nationality Index) szerint (2011 óta egyébként álltunk már a 22. és a 16. helyen is).  Részletekért Kattintson az alábbi, interaktív képre.

https://nationalityindex.com/

qni.jpg

Nekünk menekült kell?

refugees.gifA legutóbbi nemzetközi felmérés szerint a különböző országok lakosai különböző mértékben ugyan, de fogadókészek. Arra a kérdésre például, hogy a kormánynak többet kellene-e tennie a menekültekért (ha azok háború vagy üldöztetés miatt kénytelenek elhagyni az országukat), a kínaiak 86 százaléka válaszolta azt, hogy "igen", míg az ebből a szempontból legbefogadóbb európai ország Németország volt (76 százalék); a lista végén pedig Oroszország áll (26 százalék). Ami önmagában nem meglepő; annál meglepőbb viszont, hogy arra a kérdésre, hogy "személy szerint elfogadná-e, hogy háború vagy üldöztetés miatt idegenek érkezzenek az országunkba", a spanyolok 97 százaléka válaszolt igennel (és a németek 96 százaléka). Ismét csak Oroszországban viszont az emberek 2/3-a a nemre szavazna. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/05/20/most-people-want-to-accept-refugees-survey-finds/

 wp-refugees1jpg.jpg

wp-refugeees2.jpg

Az urambátyám kapitalizmus világranglistája 2016-ban

 bribery.pngHivatalosan kronizmusnak (cronysm) nevezik, és az a lényege, hogy a hozzánk közel állóknak juttatjuk a zsíros falatokat, és az utóbbi 20 évben Mexikótól Malajziáig egyre meghatározóbbá vált. Ami nem igazán jó hír: eközben a megfelelő kormányzati kapcsolatokkal rendelkező urambátyám kapitalisták vagyona közel négyszeresére nőtt - és ma mintegy 2 trillió (!) dollárt tesz ki. Természetesen megvannak azok a szektorok, ahol kimondottan könnyű a "személyes kapcsolatokból" meggazdagodni: ilyenek például a kaszinók, a védelmi szolgáltatások, az olaj és a pálma olaj- és így tovább. A kronizmussal kapcsolatban jelenleg a legjobban Németország, a legrosszabbul Oroszország teljesít (itt a GDP közel egyötödét teszik ki a mutyigazdagságok). Részletekért kattintson az alábbi képekre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/05/daily-chart-2?fsrc=rss

Urambátyám kapitalizmus 2016-ban:

crony-capitalism-2016.jpg

Urambátyám kapitalizmus 2014-ben:

crony-capitalism-2014.jpg

A világ energiatérképe: fosszils, nukleáris, megújuló

bulb.pngAz alábbi térképen azt nézhetjük meg, hogy hol milyen energiát használnak (és milyen mértékben), és eközben lehet, hogy fog érni minket néhány meglepetés. Ugyanis Franciaország energiatermelésének 74 százalékát nukleáris erőművek adják, további 18 százalék pedig megújuló (vagyis a fosszilis alig 8 százalék), miközben Olaszországban 40 százalék a megújuló (Németországban ez csak 26 százalék), nukleáris pedig egyáltalán nincs is.A mi esetünkben 40 százalék fosszilis és 51 nukleáris;és persze ott vannak például az az olyan afrikai országok is, mint Mali, Csád vagy Niger, ahol gyakorlatilag kizárólag fosszilis energiaforrásokat használnak... A térképen természetesen külön - külön is lekérdezhetjük az egyes energiafajtákat. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.gocompare.com/energy/what-powers-the-world/

energisterkep1.jpg

Tokelau, az online nagyhatalom

domain.jpgAvagy: ha az egyes területek akkorák lennének, mint ahány top domain név tartozik hozzájuk. Miközben alig három atollból áll, alig 10 négyzetkilométer (és még csak nem is független ország), aközben Tokelau .tk végződését többen választották, mint a világ bármely országáét. Ugyanis egyfajta freemium modellt követve a .tk top domaint bizonyos feltételek mellett ingyen adja, és jelenleg több mint 31 millióan használják. Összehasonlításként: a két másik domain név nagyhatalomnak: Kínának és Németországnak összesen alig valamivel több regisztrációja van az országnév-végződéseikre. A másik véglet az USA: a .us végződés kevesebb embernek kellett, mint a kolumbiai vagy a spanyol (na persze, az amerikaiak inkább a .com végződést kedvelik). Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.nominet.uk/mapping-the-online-world/

tokenau.jpg

Európa: a szomszéd pázsitja mindig zöldebb?

europe.jpgAvagy: mit gondolnak az egyes országok egymásról, és ez mennyire van összhangban azzal, hogy mit gondolnak magáról az illető országról a lakosai (mármint, hogy mennyire jó ott élni). Az olaszok például jobbnak ítélik a szomszéd országok helyzetét, mint a szomszéd országok a sajátjukat, és a 70 százalékuk irigyli Franciaországot, míg a franciák kevesebb mint fele van csak meggyőződve róla, hogy nekik jobb, mint az olaszoknak. Általában véve pedig a felmérésben részt vevők túlértékelték Franciaország mellett Német- és Olaszországot, Svédországot és Svájcot is. Magyarország nem vett részt a felmérésben (pedig biztosan az is érdekes eredményeket hozott volna). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/news/europe/21695581-europeans-have-warped-views-their-neighboursand-themselves-green-eyed-continent

eu-szomszed-pazsit.png