szórakoztató infografikai blog

közgazdasági vizualizáció


Északi-sarki területi igények

2015. október 29. - zoltan galantai phd

arctic_ocean.pngAmióta egyre inkább olvad az északi-sarki jég, azóta egyre inkább hozzáférhetővé válnak az ottani területek, és mivel ez többek között fosszilis tüzelőanyagot meg hajózási útvonalakat is jelent, a környező országok: az USA (Alaszka jogán); Kanada, Oroszország, Norvégia és Dánia (Grönland miatt) is szeretnének maguknak egy kisebb- nagyobb szeletet. Oroszország például már 2007-ben, az Artika expedíció során zászlót tűzött ki a tenger alatt. Kattintson az alábbi képre nagyításért.

 

http://www.travelandescape.ca/2014/01/marvellous-maps-the-arctic-land-grab/

 arctic-lands.gif

Ha Budapestre dobnának atombombát...



radiation1.jpg... vagy a világ egy másik nagyvárosára. Már maga az ötlet is egészen hátborzongató, és Alex Wallerstein (aki amúgy nukleáris történelemmel foglalkozik) azért hozta létre a Nukemap nevű interaktív térképet, hogy megmutassa, milyen tragikus következményei lehetnének egy nukleáris fegyver bevetésének. A célpont mellett kiválaszthatjuk azt is, hogy mekkora legyen a töltet (mint mondjuk, ami Hirosimát pusztította el, vagy mint a"Cárbomba" (a valaha készült legnagyobb szovjet bomba)). Meg hogy feltüntesse-e a térkép a várható halálozások számát, és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

http://nuclearsecrecy.com/nukemap/

Egy "csupán" hirosimai méretű bomba hatása Budapestre:

snap_2015-10-16_at_11_32_43.png

A Cárbomba hatása:

snap_2015-10-16_at_11_37_23.png

Ki hol bombáz Szíriában?

fighter-silhouette-clip-art.jpgAz amerikaiak és az oroszok erősen eltérő területeket kezelnek fő célpontként Szíriában, miként az alábbi térkép is mutatja. Természetesen mindkét ország a terrorizmus elleni harcot nevezi meg fő céljául, viszont a jelek szerint eltérően értelmezik, hogy ki számít "terroristának", és így amellett, hogy az oroszok támadnak az USA által is terroristának tekintett csoportokat, támadnak az USA által támogatott felkelő-csoportokat is. Kattintson az alábbi linkre részletekért.

http://www.nytimes.com/interactive/2015/09/30/world/middleeast/syria-control-map-isis-rebels-airstrikes.html?smid=pl-share&_r=1

sziria-orosz.jpg

 

Ha a legnépesebb országok kapnák a legnagyobb területűeket

globe_1.pngAz ötlet kézenfekvő, az eredmény pedig kimondottan szórakoztató: Oroszország helyére Kína kerülne (ezzel egyben európai nagyhatlommá is válva), Ausztrália Pakisztáné lenne Kanadába pedig India költözne át, míg Magyarország helyére Dánia (azt, ha valakinek van türelme hozzá, keresse ki maga a térképen, hogy mi melyik mai országot kapnánk). Az USA viszont a jelek szerint éppen jó ott, ahol most van, mert maradna (akárcsak Jemen, Brazília és Írország is).Részletek: http://yourtubenews.ning.com/forum/topics/weird-map-of-the-world-s-countries-rearranged-by-population

Nagyításért kattintson az alábbi képre:

wordmap-nagysag-populacio.jpg

 

 

Melyik országban van a legtöbb mérnökhallgató?

gears.jpgA World Economic Forum szerint ha elhagyjuk Indiát és Kínát (ahonnét nem sikerült adatokat gyűjteni), akkor magasan Oroszország a listavezető több mint 450 ezerrel. Az USA a második helyen áll (kb. 240 ezer), miközben itt kétszer annyian élnek, mint Oroszországban. A harmadik helyen pedig (és ez talán még meglepőbb) Irán áll alig néhány ezerrel lemaradva az Amerikai Egyesült Államok mögött (miközben itt harmada annyian élnek, mint az USA-ban). A kép forrása:

http://www.statista.com/chart/3559/the-countries-with-the-most-engineering-graduates/

mernokhallgatok.jpg

 

 

Haderő: Ukrajna vs Oroszország

army.jpgA menekültválság lassanként minden mást háttérbe szorítani látszik – ehhez képest az ENSZ éppen most számolt be róla, hogy Ukrajnában közel 8 ezren haltak meg 2014. áprilisa óta az ukrán – orosz összecsapások miatt, illetve közel 18 ezeren sebesültek meg, és ez szintén óriási humanitárius katasztrófa. Az ottani helyzettel kapcsolatban érdemes egy pillantást vetni az ukrán – orosz erőviszonyokra is: ebből az infografikából nem csak azt tudhatjuk meg, hogy miközben Oroszországban durván háromszor annyi ember él, mint Ukrajnában, az orosz hadseregben több mint ötször többen szolgálnak (több, mint háromnegyed millióan). A katonai költségvetésük pedig közel az ötvenszerese az ukránokénak; nekik van atomfegyverük, az ukránoknak nincs – és így tovább. Az összeállítás 2014-es, de olyan sok minden feltehetően nem változott meg azóta. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://edition.cnn.com/interactive/2014/03/world/infographic-ukraine-russia-military/

ukraine_military.jpg

 

 

A világ (majdnem) összes atomtöltete egy képen

nuclear-head.jpgMéghozzá egy eléggé megrázó képen, ha jobban belegondolunk, hogy ez mit jelent - arról már nem is beszélve, hogy lehetetlen pontosan tudni, hogy valójában mennyi van belőlük. Az élen mindenesetre az USA áll 2468 robbanófejjel (az interkontinentális, a levegőből, a tengeralattjáróról stb. indíthatóakat is beleszámítva és nem téve különbséget az egyes töltetek ereje között); Oroszországnak 2430 van; és persze vannak olyan "kis atomnagyhatalmak" is mint az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína... És Észak-Korea birtokában is van néhány (bár ezeket nem találtam a képen - minden bizonnyal azért, mert nem lehet róluk pontos vagy akár csak hozzávetőleges adatokat tudni). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://dailyinfographics.eu/every-nuclear-weapon-in-the-world/

nuclear-all.jpg 

 kapcsolódó blogbejegyzés: atomergia-nagyhatalmak

Nem GDP, hanem GFP: globális tűzerő 2014-ben

tank-2.jpgJelenleg (nem különösebben meglepő módon) az USA a legnagyobb katonai hatalom, viszont a második helyen Oroszország áll, és Kína csak a harmadik. Az első tízben ott van többek között India, Dél-Korea és Törökország is. Ami a védelmi kiadásokat illeti, itt is az Amerikai Egyesült államok vezet, és Kína a második; a rendelkezésre álló katonák számát tekintve az az USA a harmadik Kína és India mögött, a levegőben viszont a legerősebbnek számít. De Vízen nem: itt Észak-Korea az első. Az interaktív lista természetesen az egyes országokra lebontva is lekérdezhető. További részletekért kattintson az alábbi képre.

http://knoema.com/wxzygqd/global-firepower-world-military-strength-rankings-2015

katonai-ero2014.jpg

 

süti beállítások módosítása