szórakoztató infografikai blog


Az országok, akikkel Trump már összeveszett...

2017. február 08. - zoltan galantai phd

trump_pink.png... elnöksége első két hetében. A Washington Post által összeállított térképen megtalálható Irán csakúgy, mint Kína vagy éppen Mexikó meg az egyik fő amerikai szövetségesnek számító Ausztrália, és persze ott vannak azok az iszlám államok is, ahonnét megtiltotta az USA-ba való beutazást. Vagyis az érintettek között akadnak hagyományosan amerikabarát; illetve hagyományosan Washingtonnal nem különösebben jó viszonyt ápoló kormányok csakúgy, mint európaiak, ázsiaiak, dél-amerikaiak - és így tovább. Legalábbis kérdéses hát, hogy a Trump elnöksége hosszabb távon milyen hatással lesz az amerikai külkapcsolatokra. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

https://www.washingtonpost.com/news/the-fix/wp/2017/02/02/a-map-of-the-many-countries-president-trump-has-rankled-in-his-first-two-weeks/?utm_term=.75fc3f7e0021

trump-map.png

Tiltsuk ki Trumpot az Egyesült Királyságból!

trump.pngPersze nem mi, hanem az ott élők. Néhány nap alatt több, mint másfél millióan írták alá azt az online petíciót, amely azt akarja meggátolni, hogy Trump látogatást tehessen az Egyesült Királyságban, és Londonnak például van olyan része, ahol az emberek 7 százaléka kéri/támogatja ezt. Az alábbi térképen lekérdezhetjük a részleteket is kezdve azon, hogy honnét nem írta alá senki, és befejezve azon, hogy az adott körzet parlamenti képviselője melyik párthoz tartozik. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy mostanra az online petíció/véleménynyilvánítás ha nem is milyen hatékony, de legalább milyen látványos eszközzé vált. Interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.

https://googlemapsmania.blogspot.hu/2017/01/ban-trump-from-britain.html

trump-peticio-val.jpg

Mennyire tudja majd megoldani Trump a felmerülő problémákat?

trump.pngA Gallup legutóbbi felméréséből az derül ki, hogy az amerikaiak eléggé szkeptikusak a kérdéssel kapcsolatban. Az alábbi ábra ezt mutatja meg, hogy a várakozások szerint Trump egyfelől mennyire lesz képes megbirkózni a különböző nehézségekkel - másfelől pedig azt, hogy az előtte regnáló elnökök (Obama és Bush) megítélése milyen volt hozzá képest (röviden: sokkal jobb). Az emberek még leginkább abban bíznak, hogy Trump boldogulni fog a gazdasággal, illetve a Kongresszussal kapcsolatos kérdésekkel, de míg az előzővel kapcsolatban nincsenek korábbi adatok, még az utóbbinál is (ahol a legjobban teljesít) látványosan sokkal kevésbé voltak optimisták a válaszadók, mint az előző elnökök esetében. Vagyis az összkép korántsem biztató. Részletekért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7394/will-trump-get-a-handle-on-things/

trump_get_a_handle_on_thing.jpg

A két amerikai nemzet: Trump szárazföldi és Clinton szigetbirodalma

vote-2016.jpgA 2016-os választások után mintha csak két, különböző nemzet lenne az USA-ban azt tekintve, hogy hol, melyik elnökjelöltre szavaztak, írja a Washington Post. Trump megnyerte magának a földterületek 80 százalékát, míg Clintonra a "sziget nemzet" szavazott: azok a népességkoncentrációk (pl. nagyvárosok), amelyek mintegy beékelődtek Trump "szárazföldi birodalmába". Meg persze ott voltak a "partvidéki demokrata" régiók is, akik Trump ellen voksoltak. Mindent egybevetve Clinton alig 530 ezer négyzetmérföldjével szemben Trump három millió négyzetmérföldet szerzett meg. Ugyanekkor a populációt tekintve "Clinton szigetein" él a lakosság 54 százaléka (174 millió ember) Trump 148 millió állampolgárával szemben. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

http://www.nytimes.com/interactive/2016/11/16/us/politics/the-two-americas-of-2016.html

Trump Amerikája:

trump-america.png

Clinton Amerikája:

clinton-america.png

A pénz megmondja, hogy ki nyeri az amerikai elnökválasztást?

vote.jpgIgen, vagy legalábbis erősen így tűnik, utoljára ugyanis 1976-ban fordult elő, hogy olyan jelölt tudott győzni, aki kevesebb kampánytámogatást szedett össze, mint az ellenfele (ez volt Carter Ford ellenében). Most Clintonnak majdnem négyszer annyija van, mint Trumpnek - és Obama is jobban teljesített ebből a szempontból mindkét győzelmekor (mint ahogy például Bush és Clinton is). Ami persze nem zárja ki, hogy ez alkalommal a pénzzel rosszabbul eleresztett jelölt jusson be a Fehér Házba, de - legalábbis a fentebbiekből - az sejthető, hogy nem ez fog történni (egyébként az is figyelemre méltó, hogy hogyan változnak elnökválasztásról elnökválasztásra az összegek). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/5376/us-elections-money-matters/

us_elections_money_matters_n.jpg

 

Trump Nagy Falának költségei

sszob.pngEz a 3200 km hosszú amerikai - mexikói határon húzódna, és bár tekintettel a természetes akadályokra (Rio Grande), "csak" 1000 km-t kellene megvédeni a 12 m magas fallal, így sem lenne éppen olcsó. A beton és cement valamivel kevesebb mint 1 milliárd dollárba kerülne, illetve a munkadíjakkal, szállítási költségekkel stb. együtt az egész összesen 15 - 25 milliárd dollárba ahhoz képest, hogy Trump mintegy 10 milliárd dollárról beszélt (és azt is felvetette, hogy mexikói pénzen kellene megépíteni). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/07/daily-chart-16

trump-wall.png

Az út Trumpig és Clintonig: republikánusok és demokraták a történelemben

donkey-and-elephant.jpgNem csak aktuális, de jól összefoglalja az amerikai történelem egy fontos vetületét is 1856-tól máig. Infografika a republikánusok és demokraták közötti küzdelmekről az aktuális elnöki pozíció megszerzéséért olyan, valószínűleg nem mindenki által ismert részletekkel, mint például, hogy ki és mikor használta először a fotót és a filmet széles körben a kampánya során (Harding, 1920-ban mint republikánus); és mikor jelenik meg az első, melegségét nyíltan vállaló ember a jelölő gyűlésen (1972-ben, a demokratáknál). És így tovább. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/07/daily-chart-11?fsrc=rss

us-party-history.png

Ki akarja Trumpot?

voting.pngValószínűleg nem az, akire gondolnánk, vagyis nem az alacsony képzettségű és jövedelmű amerikai. Floridában például, ahol az átlagjövedelem 48 ezer dollár, Trump szavazói átlagosan 70 ezer dollárt keresnek évente, és persze más államokban is az átlagosnál gazdagabbak állnak mögéje (bár Kasich támogatói például még magasabb jövedelműek voltak). És hogy még érdekesebb legyen: míg az amerikaiak kevesebb mint egyharmada (egészen pontosan 29 százalék) rendelkezik felsőfokú végzettséggel, Trump támogatói között ez az arány 44 százalék. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://qz.com/679589/trump-voters-earn-more-and-are-better-educated-than-the-typical-american/

 trump-voters2.jpg