szórakoztató infografikai blog


Ahol a legelégedettebbek a fogyasztók

2017. március 03. - zoltan galantai phd

customer.pngNyilván azokban az országokban, ahol - miként pl. az USA-ban - az a hivatalos álláspont, hogy "a fogyasztónak mindig igaza van". A másik véglet persze az, hogy a vásárlót láthatatlan (és enyhén bosszantó) elemnek tekintik - nos, az ilyenek nem is kerültek fel arra a 10-es top listára, amelyet a 2015-ös adatok szerint az USA vezet, és amelyen azért nem csak nyugati demokráciák találhatóak meg, hanem például Kína és az Egyesült Arab Emirátusok is. Szokás szerint érdekes lenne tudni, hogy mi a helyzet Magyarországon, de erről sajnos nem szól a felmérés. Íme, a további részletek:

1. USA – 95,6%
2. Kanada– 95,8%
3. Nagy-Britannia – 96,2%
4. Kína – 80,3%
5. India – 83,4%
6. Új-Zéland – 96,3%
7. Ausztrália – 95,5%
8. Belgium – 97,8%
9. Egyesült Arab Emirátusok – 94,1%
10. Japán – 92,0%

http://www.misgl.com/blog/customer-service-satisfaction-across-the-globe/

customer-services-satisfaction-map.png

USA katonai kiadásai: a legnagyobb még nagyobb lesz

tank-icon1.pngLegalábbis abszolút mértékben mindenképpen. Ráadásul Trump bejelentette, hogy a 2018-as katonai költségvetést 54 milliárd dollárral (vagyis mintegy 10 százalékkal) megnöveli, noha az már a jelenlegi is több, mint amennyit Kína, Oroszország, Franciaország, Japán, Indiai és Szaúd-Arábia együttesen költ a fegyverekre. Más felől persze az USA azzal, hogy a GDP-jének valamivel több, mint a 3 százalékát fordítja erre, GDP-arányosan jócskán le van maradva Szaúd-Arábia mögött (ahol ez több, mint 10 százalékkal nagyobb); és Oroszország is 5,4 százalékot szán erre a célra. Kína viszont mindössze 1,9 százalékot. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/8309/defense_-the-us-outspends-these-countries-combined/

defense_the_us_outspends_these_countries_combined_n.jpg

 

A világ dollármilliárdosai országok szerint...

...meg a dollármilliárdosokban leggazdagabb ország

dollar-in-hands.pngJelenleg 67 országból összesen 1810 milliárdost tartanak számon (egy éve még valamivel többen: 1826-an voltak), és talán nem véletlen, hogy a tíz leggazdagabból nyolcan amerikaiak. És azért nem véletlen, mert az USA nem kevesebb, mint 540 milliárdost ad; a második hely Kínának jutott 251 milliárdossal (miközben Kínában azért jóval többen élnek, mint odaát); a harmadik pedig a 80 milliós Németország 120 milliárdossal. Ezzel viszont az egy főre jutó milliárdosok számát tekintve csak a második helyen áll Hong Kong mögött, ahol valamivel több, mint 7 millió ember osztozik 64 milliárdoson. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.forbes.com/sites/nickdesantis/2016/03/01/forbes-billionaires-list-map-2016-billionaire-population-by-country/#6f6a4e6c655d

dollarmilliardosok.jpgmilliardosok-top-10.JPG

Mennyibe kerül megvédeni az USA határait?

border-passport.pngRöviden: egyre többe. Most, hogy Trump erősen tervez egy mexikói kerítést az illegális bevándorlók kívül tartására, a kérdés aktuálisabb, mint valaha, de az amerikai határvédelem költségei az utóbbi évtizedekben különben is egyre magasabbak lettek. 1990-ben 260 millió dollárba került - 25 évvel később pedig 3,650 millió dollárba (vagyis durván tizennégyszer annyiba), és a kiadások nagyjából egyenletesen nőnek az idő függvényében. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/8206/enacted-border-patrol-program-budget-in-the-united-states/

border_patrol_program_budget_in_the_united_states.jpg

Hol okozza a legtöbb halálos balesetet az ittas vezetés?

drunk-icon.pngArányaiban valószínűleg nem ott, mint ahol gondolnánk, ugyanis Oroszországban csupán a halálos autóbalesetek kevesebb mint egytizedében játszik szerepet (ugyanannyiban, mint Németországban); és az USA-ban is "csak" az egyharmadában. Amúgy ez utóbbi, meg Ausztrália között mindössze 1 százaléknyi az eltérés - annál inkább van viszont Indiához és Kínához (ahol ez a szám alig 5, illetve 4 százalék), illetve Dél-Afrikához viszonyítva, ami a rekordot tartja 58 (!) százalékkal. Vegyük persze észre, hogy itt az ittas vezetés miatt bekövetkező halálozásokról beszélünk, és ha az utak (autók, vezetési stílusok) amúgy nagyon nem biztonságosak, akkor arányaiban kisebb lesz a részegség miatti tragédiák száma. Magyarország nem szerepelt a felmérésben, Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/5504/the-worst-countries-in-the-world-for-drunk-driving/

worst_countries_in_the_world_for_drunk_driving.jpg

Amerikai különleges erők 2016: az országok 70 százalékában

soldier-1.pngBeleértve minket is. Amiből persze rögtön sejteni lehet, hogy jelentős részben "baráti tevékenységről" (pl. katonai képzésről), nem pedig éles bevetésről van szó: gondoljunk csak Izlandra, Kanadára vagy éppen Magyarországra. Másfelől Jementől Afganisztánig számos helyen harcolnak is az amerikai elit egységek, és eközben az esetek valamivel több, mint a felében a Közel-Keleten kapnak szerepet (2006-ban még öt esetből négyszer ott volt rájuk szükség). Eközben az afrikai bevetések száma 1600 (!) százalékkal nőtt. Mindenesetre - békés vagy nem békés katonai jelenlét- ezek a számok jól mutatják, hogy jelenleg mennyire egyedülálló szerepet játszik az USA a világpolitikában. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

https://www.statista.com/chart/7984/us-special-forces-deployed-to-70-of-the-world-in-2016/

us_special_forces_deployed_to_70percent_of_the_world_in_2016.jpg

Amerikai állampolgárság? Kösz, de inkább visszaadom

culture-map-usa.pngAmi azonban nem az, mint aminek elsőre valószínűleg látszik. 1998-ban 398-an; 2014-ben valamivel kevesebb, mint 3500-an (egészen pontosan 3415-en) adták vissza az amerikai állampolgárságukat - két évvel később viszont már közel 5500-an (=5411). És még olyan véleményeket is hallani, hogy a lista nem pontos, és valójában több emberről van szó - de akárhogy is legyen, miközben egyáltalán nem egyszerű hivatalosan is amerikaivá válni, az utóbbi időben egyre többen tartják ezt egyre kevésbé kívánatosnak. Viszont ez egyfelől az Amerikai Egyesült Államok populációs politikájára vajmi kevés hatással van:  2015-ben (az utolsó évben, amelyről már teljes adatsorunk van), durván 730 ezren (=729,995) szerezték meg a jogot, hogy felesküdjenek a csillagos-sávos lobogóra. Másfelől a szakértők szerint nem politikai, hanem a megváltozott adózással kapcsolatos pénzügyi megfontolások állnak az állampolgárság-visszaadások mögött. Legalábbis egyelőre mindenképpen. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2017/02/10/a-potentially-historic-number-of-people-are-giving-up-their-u-s-citizenship

usa-expatriation-2016.JPG

Észak-Korea nukleáris szándékai

bomb-on-target.jpgÉszak-Korea február 12-i nukleáris rakétatesztjéről a japán miniszterelnök azt mondta, hogy "teljességgel elfogadhatatlan"; Trump pedig azt, hogy az USA 100 százalékig Japán szövetségese mellett áll. A kilőtt rakétáról a szakértők eredetileg azt gondolták, hogy Musudan volt (3500 km hatótávval, amely így képes lehet az amerikai Guamot elérni); a jelenlegi álláspont szerint viszont egy szilárd hajtóanyagú Pukguksong-2 volt, amely fejlettebb technológiát képvisel, és bár egyes részletek még nem világosak, az azért egyértelműnek látszik, hogy Észak-Korea célja olyan nukleáris technológia kifejlesztése, amely fenyegetést jelent az USA-ra nézve, és - miként a The Economist fogalmaz - "kínai nyomásgyakorlás nélkül valószínűtlen, hogy Észak-Korea abbahagyja" a fejlesztéseket/kísérleteteket. Ma ugyan hajlamosak vagyunk úgy gondolni a nukleáris csapásmérő eszközökre/nukleáris fenyegetésekre, mint amik nem játszanak szerepet a világpolitikában (mondhatni, kimentek a divatból), de ez természetesen megváltozhat, és - ismét csak természetesen - nem hangzik éppen jól. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2017/02/daily-chart-8

nuklearis-e-korea.png

Így vándorol az USA populációs súlypontja nyugat felé

american-hat.pngAz alábbi térkép azt mutatja meg, hogy 1790 és 2010 között miként tolódott mind nyugatabbra az Amerikai Egyesült Államok populációs súlypontja. Ez a függetlenség elnyerése után egészen a keleti parton, Marylandben volt, majd ahogy a nyugati területek elkezdtek benépesülni, fokozatosan tolódott mindinkább az ország belseje felé Virginián, Nyugat-Virginián, Ohion, Indianán és Illionison keresztül, és most már Missouriben járunk (egészen pontosan  Plato városánál, kb. 1500 km-re a kiindulási ponttól). De persze még mindig messze vagyunk attól, hogy a populációs súlypont az ország közepére essen, tehát kérdés, hogy erre mikor fog sor kerülni - ha sor fog rá kerülni egyáltalán. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.noaanews.noaa.gov/stories2011/20110509_cop.html

usa-population-center.png

Az USA barátai és ellenségei az amerikaiak szerint - beleértve Magyarországot

usa-icon.pngEgy most elkészült felmérésben amerikaiakat kérdeztek arról, hogy melyik ország számít "szövetségesnek", "barátinak", "nem barátinak", "ellenségesnek", illetve lehetett azt is válaszolni, hogy nem tudjuk megítélni. A legnépszerűtlenebb Észak-Korea lett (a megkérdezettek 57 százaléka tartotta ellenségnek), a második legnépszerűtlenebb Irán (41 százalék), a harmadik pedig Szíria (32 százalékkal). A szövetségesek kategóriájában Kanada volt a nyertes (55 százalékkal), a második helyen Ausztrália áll 10 százalékkal lemaradva, míg Izraelnek ennél egy százalékkal kevesebb jutott (=44 százalék). Oroszország 22 százalék szerint ellenség (ami azért eléggé sok: több, mint az amerikaiak egy ötöde, és ezzel rajta van az "ellenségek" top 10-es listáján is) és csak 3 százalék szerint szövetséges. Ami pedig Magyarországot illeti, mi 2 százalék szerint vagyunk ellenség - és 14 százalék szerint szövetséges. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/156935308856/who-americans-considers-their-allies-and-their

usa-friendes-enemies.png

https://today.yougov.com/news/2017/02/02/americas-friends-and-enemies/usa-barat-ellenseg-top-10.JPG

Az országok, akikkel Trump már összeveszett...

trump_pink.png... elnöksége első két hetében. A Washington Post által összeállított térképen megtalálható Irán csakúgy, mint Kína vagy éppen Mexikó meg az egyik fő amerikai szövetségesnek számító Ausztrália, és persze ott vannak azok az iszlám államok is, ahonnét megtiltotta az USA-ba való beutazást. Vagyis az érintettek között akadnak hagyományosan amerikabarát; illetve hagyományosan Washingtonnal nem különösebben jó viszonyt ápoló kormányok csakúgy, mint európaiak, ázsiaiak, dél-amerikaiak - és így tovább. Legalábbis kérdéses hát, hogy a Trump elnöksége hosszabb távon milyen hatással lesz az amerikai külkapcsolatokra. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

https://www.washingtonpost.com/news/the-fix/wp/2017/02/02/a-map-of-the-many-countries-president-trump-has-rankled-in-his-first-two-weeks/?utm_term=.75fc3f7e0021

trump-map.png

Ezekben a szakmákban kapod a legnagyobb bónuszt

money.pngMármint az USA-ban és pénzben kifejezve, mint ahogy ez az amerikai állások háromnegyedénél szokás. Tehát ha a pénzjutalom a lényeg, akkor messze leginkább a bankszektor ajánlott, és azon belül is a befektetési ágazat: ennek megbecsült munkatársaként akár száz ezer dollárt is kaphatunk pluszban. A második és harmadik helyen orvosi állások találhatóak, majd pedig ismét a leginkább a pénzszakma következik, és még a tizedik hely is plusz 30 ezer dollárra elég - amihez nem árt tudni, hogy éves az amerikai átlagjövedelem ennek valamivel több, mint másfélszerese. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7608/the-jobs-with-the-biggest-cash-bonuses/

cash_bonuses.jpg

USA és Magyarország: nem teljes demokráciák

democracy-people.pngImmár az USA sem teljes, hanem sérült (hibás, angolul: flawed) demokráciának számít az Economist Intelligence Unit demokráciaindexe szerint. 2015-ben még 8,05 pontot kapott, és ezzel még éppen belesett a teljes demokráciák kategóriájába, egy évvel később viszont a 7,98 már kevés volt ehhez. De ez nem Trump miatt történt, hanem éppen fordítva: azok az okok, amelyek ide vezettek, tették lehetővé Trump győzelmét is. Úgy mint például: a kormányba és a köztisztviselőkbe vetett bizalom folyamatos csökkenése. Egyébként jelenleg Japán és Franciaország is a 8.0-s határ alatt található (és 2015-ben összesen70 ország rontott a pontszámán). Az első persze Norvégia (9,93), az utolsó Észak-Korea; Magyarország pedig már tíz éve, 2006-ban sem felelt meg a teljes demokrácia minden kritériumának, és most 6,72 pontja van. Interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2017/01/daily-chart-20

magyarorszag-demokracia-2016.jpg

Mennyit bombáztak az amerikaiak 2016-ban?

bomber-256.pngNos, többet, mint 2015-ben - annak ellenére is, hogy Obamát az a vád érte, hogy nem lép fel elég határozottan külföldön. A célpont elsődlegesen Szíria (ezen valószínűleg senki sem csodálkozik) és Iraq volt (e viszont mintha kevésbé lenne benne a köztudatban). De bombáztak Afganisztánban is, Jemenben... és így tovább. Összesen pedig 3 ezerrel több bombát dobtak le, mint az előző évben. Részletekért kattintson az alábbi linkekre.

https://www.statista.com/chart/7513/us-bombs-dropped-on-foreign-soil/

http://blogs.cfr.org/zenko/2017/01/05/bombs-dropped-in-2016/?ex_cid=SigDig

bombs_dropped_on_foreign_soil_n.jpg

bombing-usa-2016.jpg

Ha az indiai államokba egy-egy ország lakosságát helyeznénk át

indian_flag.pngMostanában kimondottan népszerűek az olyan térképek, melyek azt mutatják meg, hogy ha az USA egyes államait feleltetnék meg mondjuk GDP vagy éppen a lakosság nagyságát tekintve egyes országoknak, akkor mi lenne a végeredmény. Esetünkben az látható, hogy nem az USA, hanem az egyes indiai államok összlakossága melyik országok összlakosságával egyenlő - és az is, hogy Brazíliától Olaszországon keresztül Törökországig és Mexikóig számos államnak megvan a párja. A végeredmény vitathatatlanul tanulságos - különösen, ha ki akarunk mozdulni egyfajta "nyugatcentrikus" felfogásból. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/155850183591/population-of-indian-states-compared-to-countries

india-allamok.png

 

Térképen a történelem legnagyobb bombázása: Vietnam

bomb_512x512.png1965 és 1975 között az amerikaiak több, mint 7,5 millió tonna bombát dobtak le Vietnamra, Laoszra és Kambodzsára. Ezzel különböző céljaik voltak: az Operation Steel Tiger például a Ho Si Minh utánpótlásellátó útvonalat akarta tönkre tenni (lényegében eredménytelenül), az Operation Rolling Thunder (ez is érdekes név) pedig demoralizálni akarta a kormányt és az embereket - és ismét csak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Érdemes megfigyelni, hogy miközben ez alatt a tíz év alatt zajlott minden idők legnagyobb bombázása, aközben 1973 után a korábbiakhoz képest elhanyagolhatóvá vált az amerikai légi tevékenység (ide értve pl. a helikoptertámadásokat is). Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://cooper-thomas.com/portfolio/vietnam-bombing/

vietnam-bombing.jpg

Mennyire tudja majd megoldani Trump a felmerülő problémákat?

trump.pngA Gallup legutóbbi felméréséből az derül ki, hogy az amerikaiak eléggé szkeptikusak a kérdéssel kapcsolatban. Az alábbi ábra ezt mutatja meg, hogy a várakozások szerint Trump egyfelől mennyire lesz képes megbirkózni a különböző nehézségekkel - másfelől pedig azt, hogy az előtte regnáló elnökök (Obama és Bush) megítélése milyen volt hozzá képest (röviden: sokkal jobb). Az emberek még leginkább abban bíznak, hogy Trump boldogulni fog a gazdasággal, illetve a Kongresszussal kapcsolatos kérdésekkel, de míg az előzővel kapcsolatban nincsenek korábbi adatok, még az utóbbinál is (ahol a legjobban teljesít) látványosan sokkal kevésbé voltak optimisták a válaszadók, mint az előző elnökök esetében. Vagyis az összkép korántsem biztató. Részletekért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7394/will-trump-get-a-handle-on-things/

trump_get_a_handle_on_thing.jpg

Jó dolog-e a globalizáció?

globalization-icon.pngAttól függ, hogy kit kérdezünk. Egy 2016 végi felmérés szerint például az USA, Nagy-Britannia és Franciaország lakosainak kevesebb, mint a fele gondolja azt, hogy igen, és az utóbbi esetében például több mint az állampolgárok fele (egészen pontosan 52 százalék) szerint nem szerencsés, ha az importtól függenek, miközben alig 13 százalék hiszi, hogy a migrációnak (ami így vagy úgy, de összefonódik a globalizációval) pozitív hatásai vannak az országra.Természetesen akadnak életkori különbségek is: az USA-ban például a 18 - 34 éves válaszadók 46 százaléka tekinti a bevándorlást pozitív hatásúnak, míg az 55 éves vagy idősebb válaszadóknak csak a 35 százaléka, és Nagy-Britanniában még nagyobb a generációs szakadék (53 vs 22 százalék). Általában véve pedig - nem különösebben meglepő módon - a gyorsabban növekvő gazdaságok hozzáállása pozitívabb a globalizációhoz, mint a többieké. Részletekért kattintson az alábbi linkre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/11/daily-chart-12

globalization-tendencies.png

Újév: mi tenne boldoggá egy amerikait?

new_year.pngAz "újévi vágyak" között első helyen a "jobb embernek lenni" szerepel 16 százalékkal, és 10 százalékuk szeretne leadni a súlyából (holtversenyben a több mozgással/tornával). A lista harmadik helyezettje a kevesebb pénzköltés és több megtakarítás (7 százalék), miközben 6 százalék szeretne a dohányzásról leszokni, 5 százalék pedig jobb munkahelyre vágyik. Az "élet élvezete" csak a tizedik lett - ez minden huszonöt emberből egynek a legfontosabb. Mindent egybevetve pedig valószínűnek biztató jelnek tekinthető, hogy a jövedelemmel, munkával, anyagi jóléttel kapcsolatos kérdések nem tartoznak a legfontosabbak közé. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7368/americans-top-new-years-resolutions-for-2017/

americans_top_new_year_s_resolutions_for_2017.jpg

USA: egy nagyvárosi körzet GDP-je akkora, mint egy országé

usa-icon.pngAz valószínűleg senkit sem lep meg, hogy Kalifornia GDP-je akkora, mint Franciaországé - viszont azt is eljátszhatjuk, hogy az USA egyes nagyvárosait állítjuk párba egyes országokkal.És ebből az derül ki, hogy ha az első 19 amerikai nagyvárosi körzet önálló állam lenne, akkor mindegyikük felférne a világ top 50-es gazdasági listájára (és az első 20 a top 60-asra). Amúgy pedig 23 amerikai nagyváros termeli ki az ország GDP-jének felét (az élen New York, Los Angeles, Chicago, Houston és Washington áll).

https://www.weforum.org/agenda/2016/11/america-states-world-largest-economies/

amerikai-varosok-orszagok.pngamerikai-varosi-teruletek.png