szórakoztató infografikai blog

közgazdasági vizualizáció


Kevesebb gyerek keres jobban a szüleinél az USA-ban

2016. december 21. - zoltan galantai phd

middle-class.pngAki a II. Világháború környékén született, annak 90 százalékos esélye volt arra, hogy jobban keressen, mint a szülei, az 1985 körül született, mostani harmincasoknak viszont csak 50 százalékos, ami egyes álláspontok szerint sokat elárul a mai amerikai középosztály helyzetéről. Másfelől viszont azt se felejtsük el, hogy a Nagy Gazdasági Válság után születetteknek azért nem volt olyan nehéz több pénzt hazavinniük, mint az előző generációnak, vagyis ezek az eredmények csak az általános életszínvonallal/jóléttel együtt értelmezhetőek. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7184/income-middle-class-america-salaries/

income_middle_class_america_salaries_n.jpg

Osszuk az USA-t ergyenlő GDP-nagyságú területekre

gdp-icon.pngAz infografikák egyik népszerű fajtája a "hogyan osszunk fel" egy országot (földrészt, régiót stb.) valamilyen szempontból (legyen az populáció vagy bármi más) egyenlő nagyságú területekre. Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy miként lehet öt, egyenlő területre osztani a GDP szempontjából az USA államait. Természetesen lehetne máshogy is, de az így kirajzolódó kép is tanulságos, és eközben a GDP/fő is meglehetősen ingadozó: hogy a két szélsőséget említsük, kb 50 ezer dollár délkeleten, míg majdnem 65 ezer dollár északkeleten. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/154469821337/5-regions-in-the-usa-with-equal-gdp

usa-gdp-regions.png

ExxonMobil-országból jöttem: az USA új külügyminisztere (javítva)

exxon-fin.jpgTillerson egyfelől az Amerikai Egyesült Államok első olyan újkori külügyminisztere lesz, akinek az ipari szektorból érkezve nincs tapasztalata a közszférában.Másfelől Tillerson cége, az ExxonMobil  "nem egyszerűen egy cég - egy óriás", írja a Washington Post, amely ugyan "csak" a második legnagyobb amerikai üzleti vállalkozás (az első a Wallmart kb. 480 milliárd dollárral), ám az éves jövedelme még így is közel 270 milliárd dollár volt tavaly, és ennek megfelelően a Világbank adatai szerint a Föld 41. legnagyobb országa lenne, eközben és olyanokat is megelőzne, mint Írország, Finnország vagy Csehország.

Megjegyzés: köszönet forcellonak a korrekcióért!

Az 50 legnagyobb gazdaság listája (az ExxonMobillal együtt) itt érhető el: https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/12/12/if-exxonmobil-were-a-country-it-would-be-the-worlds-41st-largest-economy/?utm_term=.edf538ce77b7

exxon-small.jpg

Melyik országokat aggasztják a legjobban a migránsok?

family-immigrant.pngTalán nem azokat, akikre gondolnánk, és a 2016 novemberi adatok szerint egészen biztosan nem minket. A lista élén ugyanis Nagy-Britannia áll: öt emberből kettőt nagyon is foglalkoztat a probléma, míg a második helyen lévő Németországban csupán alig valamivel kevesebb ember aggódik (38 helyett 37 százalék). Az USA-ban az embereknek valamivel több, mint egyötöde, Magyarországon viszont csupán 12 százalék találja nyugtalanítónak a dolgot. Az utolsó helyen álló Spanyolországban pedig még ennél is 1 százalékkal kevesebben. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7132/the-countries-worrying-the-most-about-immigration/

countries_worrying_the_most_about_immigration_n.jpg

Japán kémtérkép Pearl Harborról

japanese-flag.pngMa ugyanis évforduló van: Japán 75 évvel ezelőtt, 1941 december 7-én támadta meg Pearl Harbort, és ahhoz, hogy a támadás sikeres legyen, természetesen tudniuk kellett, hogy mi, hol található. Ehhez nem valamiféle szuperkém, hanem egy Takeo Yoshikawa nevű japán készítette a térképet, aki a japán konzulátuson dolgozott, és egyszerűen "mint egy turista" végezte megfigyeléseit. Tehát ha az amerikai elhárítás számított volna a támadásra, akkor könnyen elkaphatták volna. A többi, ahogy mondani szokás, történelem. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.historynet.com/the-spy-who-doomed-pearl-harbor.htm#prettyPhoto japanese-spy-map-1941.jpgEz a japán térkép pedig az okozott károkat mutatja - túlbecsülve azokat:

http://www.c3iopscenter.com/currentops/2014/02/07/japanese-presentation-map-7-december-1941-attack-pearl-harbor/

pearlharborjapanesemap-overestimates.jpg

A világ felosztása amerikai katonai parancsnokságok szerint 1996-ban

army-officer.pngEz a térkép azt mutatja meg, hogy az Amerikai Védelmi Minisztériumon belül a Föld mely részei melyik katonai parancsnokságokhoz tartoznak. A USCENTCOM-hoz (más néven): CENTKOM például a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Ázsia egyes részei, így többek között Afganisztán és Irak is, tehát a különböző iraki háborúk (a Sivatagi Vihar Hadművelettől az Eredendő Megoldásig bezárólag) is a USCENTOM égisze alatt folytak. a USACOM (United States Atlantic Command, mai nevén:  United States Joint Forces Command) az atlanti térségért felelős - és így tovább. Természetesen akad olyan térség is, amely egyik parancsnoksághoz sem tartozik - részletekért kattintson az alábbi képre.

https://www.loc.gov/resource/g3201r.ct002377/

usa_commands.jpg

Szerintem a legjobb országban élek

sszob.pngAz amerikaiak közül vannak a legtöbben (41 százalék), aki ezt gondolja, míg az indiaiak 36 százaléka van meggyőződve róla, hogy a lehető legjobb országban él. A skála közepén olyan országokat találhatunk, mint például a Fülöp-szigetek (15 százalék) és Nagy-Britannia (14 százalék), míg a legkevesebb olyan, aki a lehető legjobb helynek tartja az országát, Németországban (7 százalék), Vietnamban (6 százalék) és Franciaországban (5 százalék) él. Érdekes lenne tudni, hogy nálunk az emberek miként vélekednek, de sok mással együtt Magyarország sem szerepelt a megvizsgált országok listáján. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/153778510885/people-who-think-they-live-in-the-best-country-in

my-country-best.png

A két amerikai nemzet: Trump szárazföldi és Clinton szigetbirodalma

vote-2016.jpgA 2016-os választások után mintha csak két, különböző nemzet lenne az USA-ban azt tekintve, hogy hol, melyik elnökjelöltre szavaztak, írja a Washington Post. Trump megnyerte magának a földterületek 80 százalékát, míg Clintonra a "sziget nemzet" szavazott: azok a népességkoncentrációk (pl. nagyvárosok), amelyek mintegy beékelődtek Trump "szárazföldi birodalmába". Meg persze ott voltak a "partvidéki demokrata" régiók is, akik Trump ellen voksoltak. Mindent egybevetve Clinton alig 530 ezer négyzetmérföldjével szemben Trump három millió négyzetmérföldet szerzett meg. Ugyanekkor a populációt tekintve "Clinton szigetein" él a lakosság 54 százaléka (174 millió ember) Trump 148 millió állampolgárával szemben. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

http://www.nytimes.com/interactive/2016/11/16/us/politics/the-two-americas-of-2016.html

Trump Amerikája:

trump-america.png

Clinton Amerikája:

clinton-america.png

Akik megtették, amit a mostani elnökválasztáson az USA nem

male-female.pngÉs női vezetőt választottak. A történet ugyanis nem csak arról szól, hogy Trump nyert, hanem arról is, hogy Hillary Clinton nem. Jelenleg 15 nő által vezetett ország van, és az elmúlt fél évszázadban további 34 volt, ahol legalább egy alkalommal nő töltötte be a legmagasabb politikai funkciót - 145-ben viszont ez sosem fordult elő. Mindenesetre az első női miniszterelnök Sirimavo Bandaranaike volt 1960-ban Sri Lankán (azt követően, hogy a férjét: az előző miniszterelnököt meggyilkolták), de eszünkbe juthat Indira Gandhi is (India első miniszterelnökének, Nehrunak a lánya). Meg persze Angela Merkel és Theresa May - és eközben azt is érdemes észrevenni, hogy ők például nem politikus dinasztiák tagja. Meg azt is, hogy az ilyen női vezetők leginkább az 1980-as évektől kezdtek megjelenni Európában és Latin-Amerikában. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/11/14/here-are-the-50-democracies-that-have-done-what-the-u-s-has-failed-to-do/

female-leader.jpg

Így nyerte volna meg az USA a harmadik világháborút

atomic-icon.pngAz amerikai Collier's magazin 1951-ben egy teljes számot szentelt a legjobb újságírók és illusztrátorok bevonásával annak a forgatókönyvnek, melyben azt követően, hogy Tito ellen 1952 elején merényletet hajtanak végre, és a szovjet blokk katonasága bevonul Jugoszláviába, nem csupán a III. világháború tör ki, de a szovjet katinai-ipari komplexumokra ugyanúgy atombombát dobnak, mint pl. New Yorkra vagy Londonra is. Az egész természetesen azzal fejeződik be 1960-ra, hogy a nyugati erők győznek. A hátborzongatóan részletes forgatókönyv az alábbi linken olvasható - nagyításért pedig kattintson az alábbi képre.

https://www.unz.org/Pub/Colliers-1951oct27

colliers-1951.jpg

colliers-1951-illustration.jpg

az USA legellopottabb autómárkái

car-icon.pngA 2015-ös év mintegy 700 ezer, az Amerikai Egyesült államokban ellopott autójából több, mint 50 ezer Honda Accord volt, és Honda Civicből is közel 50 ezret kötöttek el. A harmadik helyen a Ford áll, és persze azt is vegyük észre, hogy ez a lista valójában nem azt mutatja, hogy az egyes márkák milyen vonzóak az autótolvajok számára, hanem azt, hogy végül hányat tulajdonítanak el. Aminek viszont például az is oka lehet (miként esetünkben is), ha az adott típusból sok olyan, régebbi kocsi van, amelyet nem láttak el hatékony lopásgátló berendezésekkel. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/6551/the-10-most-stolen-cars-in-america/

stolen-cars1.jpg

Ki a gazdasági szuperhatalom - az egyes országok szerint?

world-map_1.jpgAmikor a különböző országok állampolgárait kérdezik, akkor a legtöbben az USA-t vagy Kínát nevezik meg - és ez nem is olyan meglepő. Vagy tulajdonképpen az, ha figyelembe vesszük, hogy az EU mint gazdasági nagyhatalom majdnem ugyanolyan jól teljesít, mint az Amerikai Egyesült Államok. Ehhez képes Magyarországon például az USA 59 százalékot kapott; Kína 18 százalékot, míg az EU 17-et - és Japán 5 százalékot. De az is tanulságos lehet, hogy más országok hogyan gondolják - részletekért kattintson az alábbi térképre.

https://www.indy100.com/article/most-powerful-country-world-who-united-states-barack-obama-china-map-7368166

economicsuperpower.jpg

what-country-is-the-worlds-leading-economic-power.png

Gerrymandering az USA-ban, vagyis a választókerületek kiigazítása

politika-ikon.pngMéghozzá a saját szájunk íze szerint, ahol a lényeg az, hogy úgy húzogassuk meg a kongresszusi választókerületi határokat, hogy politikai riválisunk számára minél hátrányosabb legyen (tehát pl. egy nagyobb, rá szavazó gócot azokhoz a különböző, környező területekhez csoportosítsunk, ahol a mi híveink vannak többen, és így ellenlábasunk szavazói ne tudjanak érvényesülni). A gerrymandering természetesen nem csak az USA-ban bevett módszer, hanem számos más országban is, de különösen tanulságos lehet a dolog az Amerikai Egyesült Államok esetében közvetlenül a 2016-os választás előtt. Interaktív részletekért kattintson az alábbi térképre.

http://www.washingtonpost.com/wp-srv/special/politics/gerrymandering/

 gerrymandering-usa.JPG

A világ két egyenlő részre osztva a katonai kiadások alapján

soldier_icon.jpgAz alábbi térkép azt mutatja meg, hogy miként lehet két, hozzávetőleg egyenlő nagyságú részre felosztani a világot a katonai kiadások alapján: a kék (NATO) adja az összes 51, míg a világ többi része a további 49 százalékot. Ez a kettő (NATO és egyebek) együtt hozzávetőleg 1,7 trillió dollárt tesz ki évente (ami a globális GDP 2,3 százalékát jelenti), és az USA egymaga közel 600 milliárdot költ katonaságra, ami a NATO-költések 70, míg nem mellékesen az amerikai GDP több, mint 3 százaléka. Abszolút skálán mérve a kínaiak a második legnagyobb hadseregre költők 215 milliárddal: ők a GDP-jük durván 2 százalékát fordítják erre.További részletekért kattintson az alábbi képre.

http://brilliantmaps.com/military-spending/

 military-spending.png

A legzombibiztosabb városok az USA-ban

zombie.pngA kérdésnek még a felvetése is ostobaságnak hangzik, pedig valójában nem az. Ugyanis arról szól, hogy ha lenne egy zombitámadás (ami ugye nem lesz:-), akkor hol lenne a legkoncentráltabb a katonai ellenállás; a legjobb az élelmiszer-utánpótlás és egészségügyi ellátás meg a mérnöki háttér. Az eredmény pedig az, hogy Boston, Baltimore, Kansas City, Salt Lake City és San Diego a legjobbak ebből a szempontból. De például Miami vagy Los Angeles nem ajánlott. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/10/daily-chart-20?fsrc=rss

zomib-city.JPG

Mekkora az USA részesedése a világ GDP-jéből? És az EU-é?

gdp-arrows.pngBár az USA még mindig a világ legnagyobb gazdasági hatalma, a jelentősége relatíve azért nem keveset csökkent az utóbbi harminc évben - miközben az EU, ha összeadjuk egyes országai teljesítményét, akkor nagyon elöl van. Ami az Amerikai Egyesült Államokat illeti, ez az 1980-as években a világ GDP-jének durván egyharmadát adta, míg Kína 5 százalékot. Ma kevesebb, mint egynegyed a részesedése, míg Kínáé már 15 százalék (vagy valami ilyesmi, és azért fogalmazok ilyen óvatosan, merthogy a GDP-nek többféle, nem teljesen egyforma mérése létezik). A lényeg viszont emellett mindenképpen az, hogy az EU a fentebbi számítás szerint az USA 23,32 százalékához képest 22, 41 százalékot teljesít, és mint ilyen, a világ második legnagyobb gazdasági hatalma - alig valamivel lemaradva a legnagyobb mögött. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://bigthink.com/strange-maps/bye-bye-american-pie?

 usa-gdp-map.jpg

 

Melyik országok adják a legtöbb támogatást a szülőknek?

parents.pngPéldául mi. A különböző OECD-országok olykor látványosan eltérő nagyságú támogatást nyújtanak az újonnan született gyerekek családjának (=az apának és anyának). Van, ahol hosszabb időtartamú, de nem teljes fizetést biztosítanak, ha az anya (vagy apa) otthon akar maradni; másutt rövidebb időre ugyan, de teljes fizetést kaphat a szülő. Észtországban vagy éppen, hogy haza beszéljünk, Magyarországon akár három évig otthon maradhatunk, és eközben kb. a fizetésünk felét megkapjuk, és általában véve is a közép-, illetve kelet-európai országok a legnagyvonalúbbak, míg a skála másik végén az USA található nulla kedvezménnyel, és ezzel az egyetlen ilyen OECD-ország. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/10/daily-chart-10?f

 tamogatas-a-szuloknek.png

Milliomosnak születettek országa

orokolt-gazdag.pngKétféleképpen lehet nagyon gazdagnak lenni: vagy saját erőből, vagy pedig mert a megfelelő családba születünk. Egyes országok gazdagjaira inkább az előbbi megoldás jellemző (leginkább Oroszországra, Kínára, Angliára és persze az USA-ra - ebben a sorrendben), máshol viszont az örökölt vagyon dominál - méghozzá sokak számára talán meglepő módon a leginkább Ausztriában. Itt a gazdagok majdnem fele "ezüstkanállal a szájában született", de Svédországban is több, mint a 40, míg Indiában és Németországban több, mint a 30 százalékuk ilyen. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/6165/where-the-super-rich-inherit-their-wealth/

orokolt-gazdagsag.jpg

Afganisztán: 15 év sikertelensége

afghanistan-icon.pngMéghozzá mind pénzügyi, mind humanitárius szempontból sikertelenség. Amióta szeptember 11-re válaszul az USA megtámadta Afganisztánt, mintegy 100 milliárd dollár költöttek különböző külföldi kormányok  a béke és biztonság megteremtésére/fenntartására. Az USA-nak pedig eddig mintegy 700 milliárd dollárjába került a dolog, és volt olyan időszak, amikor 130 ezer külföldi katona állomásozott az országban. Az eredmény azonban - sajnos - nem meggyőző: mostanra 1,2 millió afgán menekült el, jelenleg itt a világon a negyedik legalacsonyabb a várható élettartam, és míg 2005-ben a halálozások 0,6, addig 2015-ben a 10 százaléka következett be háborús cselekmények miatt. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/10/daily-chart-3?

afganisztan-15-evvel-kesobb.png

 

Mekkora egymáshoz képes? USA, Oroszország, Afrika...

és a Nagy-tavak meg az Egyesült Királyság

globe-icon.pngHa egy Mercator-vetülettel készült térképre nézünk, akkor az nem helyesen mutatja a különböző földrajzi alakzatok egymáshoz viszonyított nagyságát. Az alábbi ábrákból viszont kiderül, hogy míg Oroszország területi kiterjedését tekintve majdnem kétszer nagyobb az USA-nál, míg Afrika majdnem kétszer nagyobb Oroszországnál (és mindenki döntse el maga, hogy Oroszország nagy vagy Afrika kicsi). És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a Nagy-tavak meg az Egyesült Királyság területe. Az alábbi linken további érdekességek is találhatóak. Nagyításért kattintson a képekre.

http://www.businessinsider.com/map-overlays-comparing-size-2013-12

united-states-into-russia.jpg

russia-into-africa-map.jpg

uk-into-great-lakes.jpg

süti beállítások módosítása