szórakoztató infografikai blog


Tényleg jó ötlet az elektromos autó Európában?

2016. október 26. - zoltan galantai phd

electric-car.pngHa a felmelegedés elleni eszközként kívánjuk használni, akkor attól függ - ugyanis nem csak azt kell figyelembe venni, hogy például az akkumulátorok előállítása mennyire járul hozzá a környezetszennyezéshez/felmelegedéshez. Hanem azt is - és ezen fordul meg minden -, hogy az elektromos energia előállítása mennyire környezetbarát. Az alábbi térképen az látható, hogy a különböző európai országokban végső soron több, kevesebb vagy nagyjából ugyanannyi üvegházhatás-gázt eredményez-e az autókhoz felhasznált elektromosság, mintha fosszilis tüzelőanyagot használnánk, ugyanis ha mondjuk olajat vagy éppen szenet égetünk el ahhoz, hogy maga a jármű aztán környezetbarát legyen, akkor nem vagyunk előrébb. Nagyításért kattintson a képre.

https://jakubmarian.com/where-in-europe-is-electric-car-a-good-idea/

electric-cars.jpg

A kalózok eltűnése felmelegedés okoz

piracy_icon.pngVagy legalábbis erről jelent meg a Forbes-ban egy cikk néhány éve, amely arra akarta felhívni a figyelmet, hogy az ok-okozatisággal mindig óvatosan kell bánni. Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy valóban igaz, hogy miközben a kalózok száma csökken a világtengereken, aközben nő a Föld átlaghőmérséklete - csak éppen abból, hogy a két dolog egyszerre történik, nem biztos, hogy az egyik az oka a másiknak. Lehetséges az is, hogy semmi összefüggés nincs közöttük. Vagy éppen az, miként valószínűleg ebben az esetben is, hogy ugyanaz a mechanizmus: az, ahogy az ember egyre inkább az uralma alá hajtja a bolygónkat, és egyre inkább az élet minden területére kiterjedő kontrollt gyakorol, oda vezet, hogy a kalózkodás eltűnőben van, és ezzel párhuzamosan, de nem a kalózkodás eltűnése miatt, egyre melegebb lesz.Nagyításért kattintson az alábbi képre.

 http://www.forbes.com/sites/erikaandersen/2012/03/23/true-fact-the-lack-of-pirates-is-causing-global-warming/#7c854979a231

kaloz-felmelegedes.jpg

Felmelegedés: inkább a tehén, mint a kocsi

cow-head-icon.pngVagy, hogy pontosabban fogalmazzunk: inkább a háziállatok, mint a közlekedés. Jelenleg az üvegházhatás-gázok kibocsátásában az elektromos áram és a hő előállítása áll az első helyen (30 százalékkal), rögtön a másodikon viszont a háziállatok: az antropogén eredetű üvgházhatás-gázok15,5 százalékáért felelősek, míg a közlekedés "csak" 15 százalékért. Amúgy a háziállat-eredetű üvegházhatás-gázok közel kétharmadát a tehenek állítják elő (egy tehén ebből a szempontból károsabb, mint egy Ferrari), és mindebben az  legelgondolkoztatóbb, hogy a modern civilizáció milyen nagy mértékben a környezetszennyezésre épül - vagyis nem lesz éppen könnyű változtatni rajta. Részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://knoema.com/infographics/maodxhb/global-greenhouse-gas-emissions-from-livestock

global_greenhouse_gas_emissions_from_livestock.png

Globális lehűlés-térkép

snowflake.pngTermészetesen nem valami pontos, mert senki sem képes pontosan előre látni, hogy milyen következményei lennének, ha a hőmérséklet nem nőne, hanem csökkenne. Mindenesetre egy csúszka segítségével hidegebbre fordíthatjuk az éghajlatot, és megnézhetjük például azt, hogy milyen volt a világ az utolsó jégkorszak idején;és közben különböző információkat kapunk például arról is, hogy a mezőgazdaság milyen lehűlés mellett válna lehetetlenné vagy éppen az emberi élet mikor tűnne el végleg.Bár a közeljövőben minden bizonnyal nem ez vár ránk, azért tanulságos szemügyre venni ezt a forgatókönyvet is. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.

http://homepage.ntlworld.com/keir.clarke/leaflet/globalcooling.htm

lehules-terkep.jpg

És ha most geomérnökségbe kezdenénk a felmelegedés ellen?

global-warming.JPGA kérdés az, hogy mi történne, ha 2020-tól geomérnökséget használnánk, vagyis: mérnöki eszközöket vetnénk be a felmelegedés ellen? Az alábbi, interaktív térkép azt mutatja meg (pontosabban: arra mutat egy lehetséges vagy legalábbis elképzelhető forgatókönyvet), hogy ennek milyen hatásai lennének/lehetnének tíz, húsz vagy éppen ötven év múlva. A vizsgált módszer az ún. albedómodifikáció, ahol a légkörbe szulfátokat juttatva csökkentjük a földfelszínt elérő napsugárzás mennyiségét (mivel az aeroszol annak egy jelentős részét visszaverné). Természetesen fontos észben tartanunk, hogy az alábbi interaktív térképen látható eredmények/átlaghőmérséklet-csökkenések "alapvetően elméletiek", azaz: a nem lehetünk benne biztosak, hogy tényleg így történne. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.

http://www.slate.com/articles/technology/future_tense/2016/01/an_interactive_simulation_of_geoengineering_using_data_from_geomip.html

geonegineer.jpg
 

Hol lesznek termőföldek 2100-ban?

wheat-grain.jpgElsőre úgy tűnhet, hogy összességében bizotsan jól jövünk majd ki a felmelegedésből/éghajlatváltozásból (legalábbis ami a mezőgazdaságot illeti), ugyanis a 22. század elején több termőföld fog a rendelkezésünkre állni, mint valaha. Értelemszerűen számos ma megművel terület használhatatlanná fog ugyan válni (ld. sötétbarna részek), ám a térképen zölddel jelölt részeken ma még mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken is élelmiszert termelhetünk majd. Viszont: ezek a részek kevésbé lesznek termékenyek, mint amiket elveszítünk. De persze az is leképzelhető, hogy ezt ellensúlyozni fogja például az, ha új, a mostaninál hatékonyabb technológiákat dolgozunk ki. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://howwegettonext.com/mapped-the-shifting-soils-of-2100-7636c8274764#.2v7cgpvo0

 termofoldek2100.jpg

A felmelegedés steampunk gépezete

gw.jpgEbben az interaktív ábrában nem (csak) az a lenyűgöző, amit mutat, hanem az is, ahogy. Mintha csak egy klasszikus steampunk gépezetet nézegetnék ugyanis, ahol például a széndioxid-kibocsátás növekedése az egyik műszer mutatóját mozdítja el; egy másik azt jelzi, hogy 2012-ben az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának hány százaléka származott az EU-tól, az USA-tól és Kínától (sorrendben 4,1; 5,8 és 10,7 százalék). Meg, hogy mennyi olvadt el az arktikus jégből; hogyan változik a tengerszint - és így tovább. Ha az adott műszerre klikkelünk, akkor további ábrák/szövegek segítenek a megértésben - részletekért kattintson az alábbi interaktív képre.

https://www.washingtonpost.com/graphics/national/gauging-climate-change/

felmelegedes-gepezete.jpg 

Kiket érdekel a legkevésbé a felmelegedés?

gw.jpgMármint melyik országok lakóit? és persze az is jó kérdés, hogy a felmelegedés (vagy éghajlatváltozás, ha úgy jobban tetszik) iránti közömbösség mivel korrelál? Amire az a válasz, hogy leginkább a széndioxid-kibocsátással. A legjobban a latin-amerikaiakat, valamint az afrikaiakat foglalkoztatja a dolog: egészen pontosan a brazilokat, ugandaiakat, Burkina fasoiakat, Fülöp-szigeteiket és ghánaikat. A kínaiak mellett pedig az ausztrálok, angolok, németek, izraeliek és lengyelek izgatják a legkevésbé magukat. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.pewresearch.org/fact-tank/2015/11/05/what-the-world-thinks-about-climate-change-in-7-charts/

felmelegedes.jpg

Három percre a világvégétől?

atomic-clock-3-minutes.jpgAkár még az is lehet, hogy igen, bár egy példa nélkül álló esemény bekövetkeztének valószínűségét igencsak problémás megbecsülni, és így a Bulletin of the Atomic Scientists előrejelzése is inkább figyelmeztetés, semmint bizonyosság. Jelenleg szerintük három dolog a legkritikusabb: a felmelegedés lehetséges következményei; a túlméretezett atomfegyver-arzenál és a nukeláris fegyverek modernizálása. Az eredmény pedig az, hogy azon az ítéletnap-órán, amely azt mutatja, hogy hány perc van a világvégéig, mindössze két alkalommal volt a mutató ugyanilyen közel az éjfélhez; és csupán egyszer volt 2 percnyire. Az pedig mindenképpen elgondolkoztató, hogy bár az atomfegyvereket hajlamoasak vagyunk afféle hidegháborús maradványoknak tekinteni, valójában, miként ebben a blogban is szó volt már róla, számukat és veszélyességüket tekintve korántsem azok.

Kattintson az alábbi képre a nagyításért.

doomsday-clock-small.jpg

interaktív részletek:

http://thebulletin.org/doomsday-dashboard

doomsday.jpg