Nos,ez bármikor megtörténhet. Egy felmérés, mely során hét különböző tudományterületet vizsgáltak a biológiától és a közgazdaságtanig bezárólag, azt az eredményt adta, hogy akár rögtön a pálya elején előállhatunk egy, az egész diszciplínát forradalmasító eredménnyel; akár középkorú, immár befutott kutatóként, akár pedig a végén, idős korunkban. Mármint ha nem klasszikus "humán" tudományokról van szó, ahol - mondjuk a történelem vagy az irodalomtudomány esetében - elengedhetetlen, hogy viszonylag hosszú idő alatt, óriási mennyiségű információt halmozzunk fel. További, interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre; nagyításért kattintson az alábbi képre.
http://www.barabasilab.com/scienceofsuccess/
Magyarország abból a szempontból, hogy mennyi egy 2015-ben született gyerek várható élettartama, nagyjából az európai középmezőnyben van a maga 75 évével: vannak országok (elsősorban kelet felé), ahol 4-5 évvel kevesebbre lehet számítani, míg a nyugatabbra eső, illetve északi országokban akár 5 - 8 évvel is tovább élhetnek az emberek. Ebből a szempontból Görögország persze kivétel a 81 évvel, és persze akadnakolyan anomáliák is, mint amilyen Galsgow, ami persze nem ország, hanem csak város: itt az átlagéletkor évtizedekkel kisebb, mint a környező részeken - ki tudja, miért. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Például mi. A különböző OECD-országok olykor látványosan eltérő nagyságú támogatást nyújtanak az újonnan született gyerekek családjának (=az apának és anyának). Van, ahol hosszabb időtartamú, de nem teljes fizetést biztosítanak, ha az anya (vagy apa) otthon akar maradni; másutt rövidebb időre ugyan, de teljes fizetést kaphat a szülő. Észtországban vagy éppen, hogy haza beszéljünk, Magyarországon akár három évig otthon maradhatunk, és eközben kb. a fizetésünk felét megkapjuk, és általában véve is a közép-, illetve kelet-európai országok a legnagyvonalúbbak, míg a skála másik végén az USA található nulla kedvezménnyel, és ezzel az egyetlen ilyen OECD-ország. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Egy vásárló utcában természetesen mindig többe kerül, mint egy félreesőbb hely - és a vásárló utcákon belül is van az a top 10-es kategória, ahol igencsak mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha azt szeretnénk, hogy az emberek a mi kirakatunk előtt is elsétáljanak. New Yorkban, a a legdrágább helyen egy négyzetlábnyi (vagyis durván 30x30 cm) területért évi 3500 dollárt kérnek el (ami ismét csak nagyon hozzávetőleg valahol 1 millió forint körül járhat); és ez egy alig 10 négyzetméteres helyiség esetén is 100 millió forint körül lenne. Ugyanekkor a tizedik legdrágább helyen, a bécsi Kohlmarkton "csupán" kevesebb, mint 500 dollárba kerül egy négyzetlábnyi terület. Persze azt is érdemes észrevenni, hogy a 10-ből 7 ilyen extrémdrága bevásárló utca még mindig a "nyugati világban" található. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Nem pontosan ott, mint ahol valószínűleg gondolnánk. A listát ugyanis Izrael vezeti 28,5 százalékkal, és csak utána következik Törökország egészen kicsit lemaradva (28,4 százalék) és Mexikó (25,8 százalék). A felmérés készítői annak megállapításához, hogy a gyerek jól vagy rosszul él-e, azt nézték, hogy ki nő fel olyan családban, amely kevesebbet keres a populáció átlagjövedelmének felénél. A listát amúgy - nem különösebben meglepő módon - Nagy-Britannia, Németország és Dánia zárja. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A nők és a férfiak jövőre vonatkozó elvárásai nem pontosan egyformák ugyan, de abban mindenki egyetért, hogy a legvágyottabb "feature" egy olyan akku, ami lassabban merül le. Ez egyébként valamiért a férfiaknak, míg a második, harmadik és negyedik helyen álló jobban látható képernyő, vízállóság és jobb kamera a nők számára lenne fontosabb (5-5 százalékkal). A férfiak közül pedig egy százalékkal többen (=6 százalék) szeretné, ha a gyártók a "hand free" technológiákra jobban rámennének. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Vagyis: mennyit kapna az adott ország minden egyes szegénységben élő állampolgára, ha az ottani leggazdagabb ember teljes vagyonát egyenletesen szétosztanánk? A legjobban a norvégok járnának: John Fredriksen vagyonából (olaj és hajózás) mindegyiküknek több, mint 45 ezer dollár jutna (kb. 12 millió forint); de a ciprusiak és tajvaniak sem panaszkodhatnának. Bill Gates vagyonának elosztogatásával viszont az egyes amerikaiak csupán valamivel több mint ezer dollárt kapnának, míg a leggazdagabb indiai, Mukesh D. Ambani 22 milliárd dolláros vagyona alig valamivel több, mint 20 dollár pluszt jelentene honfitársainak. Nálunk pedig Csányi 200 milliárd forintos vagyonából minden szegénynek hozzávetőleg120 - 130 ezer forint jutna. Ezzel kb. Dél-Afrikával tartozunk egy kategóriába. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi térkép értelemszerűen azt mutatja meg az Eurostat adatai alapján, hogy az egyes európai országokban mikor épült a legtöbb otthon - és így például azt is, hogy Magyarországon leginkább (bár természetesen nem kizárólagosan) olyan falak vesznek minket körül, melyeket 1971 és 1990 között emeltek.Ehhez képest Franciaországban nagy területekre jellemző, hogy a lakóházak 1919 előttiek, míg a másik véglet Spanyolország, ahol viszont rengeteg 1991 után épült ház van. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Mármint azt, amit külön, digitális fényképezőgépként árulnak a boltban. Erre a kérdésre röviden az a válasz, hogy igen. Ami persze nem különösebben meglepő, ugyanis ahogy a fényképész Chase Jarvis mondta, "az a legjobb fényképező gép, ami nálad van." Az első érintő képernyős telefonok megjelenésekor, 2007-2008-ban még a világ legnagyobb digitális kamera gyártói 120 milliót adtak el a digitális fényképező gépekből - azóta viszont folyamatos és látványos a visszaszorulásuk, és ez várhatóan a jövőben is folytatódni fog, ahogy az okos telefonok beépített kamerái egyre jobbak lesznek. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Természetesen attól függ, hogy kinek. Az alábbi felmérés 60 ország és több, mint 60 ezer ember bevonásával készült, de azért ha egyetlen szóval kellene válaszolnunk, akkor a család lenne az. A barátok csupán egyetlen helyen (Hollandia) végeztek az első helyen; mint ahogy a munka is csupán Ghánában a legfontosabb - viszont több olyan ország akad, ahol a vallást sorolják legelőre (Algéria, Egyiptom és Quatar). a képet tovább árnyalja, hogy a felmérés az alapján is lekérdezhető, hogy például hol a leginkább és hol a legkevésbé fontos a politika (Egyiptom és Szlovénia). Amúgy érdekes módon ez szerepelt a leggyengébben a "fontos dolgok közül", míg globális átlagban - a család után - a munka a legfontosabb. Részletekért kattintson az alábbi linkre.
Nagyjából annyira indokolt "a világháló koráról" beszélni, mintha azt mondanánk, hogy az emberiség lényegében férfiakból (vagy nőkből) áll. Ugyanis a becsült 2016-ös adatok szerint míg Európában minden ötből négy embernek van internet hozzáférése, az arányok másutt korántsem ilyen jók. Észak- és Dél-Amerikában együttesen csak 65 százalék; Ázsiában pedig 10-ból 6 ember nincs fent a világhálón. Hogy Afrikát a maga alig 25 százalékos internet penetrációjával már ne is említsük. Összességében pedig jelenleg az emberiség kevesebb, mint fele fér hozzá a World Wide Webhez. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Illetve Európa egyes országaiban. Aki iskolába jár (vagy éppen van iskolás korú gyereke), az nagyon is a tudatában van annak, hogy a nyári szünet hamarosan véget ér. Az alábbi infografika azt foglalja össze, hogy Európában hol és mennyi ideig tart a vakáció, és persze az is kiderül belőle, hogy Magyarország inkább a hosszú, mint a rövid nyári szünetek országa. Igaz ugyan, hogy ott van Olaszország is a maga 13 hetével, míg nálunk csak 11 hét jut a diákoknak, a másik véglet viszont Hollandia, Németország, Dánia és az Egyesült Királyság, ahol a két tanév között a diákok csupán fele annyi ideig szabadok, mint nálunk. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Igen, vagy legalábbis erősen így tűnik, utoljára ugyanis 1976-ban fordult elő, hogy olyan jelölt tudott győzni, aki kevesebb kampánytámogatást szedett össze, mint az ellenfele (ez volt Carter Ford ellenében). Most Clintonnak majdnem négyszer annyija van, mint Trumpnek - és Obama is jobban teljesített ebből a szempontból mindkét győzelmekor (mint ahogy például Bush és Clinton is). Ami persze nem zárja ki, hogy ez alkalommal a pénzzel rosszabbul eleresztett jelölt jusson be a Fehér Házba, de - legalábbis a fentebbiekből - az sejthető, hogy nem ez fog történni (egyébként az is figyelemre méltó, hogy hogyan változnak elnökválasztásról elnökválasztásra az összegek). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alább grafikon 1960 és 2014 között mutatja meg, hogy melyik évben hány rendőrt öltek meg az Amerikai Egyesült Államokban, és az is kiderül belőle, hogy a legtöbbet (280-at) 1974-ben, míg tavaly 124-en estek erőszak áldozatául. Ugyanekkor a mostani dallasi rendőrgyilkosságok (öt halottal) a legtöbb hivatalos személy életét követelő, erőszakos akció volt szeptember 11 óta. Mindent egybevetve viszont bár 1974 óta is voltak kiugróan rossz évek, átlagosan egyre kevesebb rendőrgyilkosságra kerül sor az időben előre haladva. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az általános meggyőződés szerint a mindennapi életben a nők beszélnek többet - ehhez képest több mint 2000 hollywoodi film elemzése elsöprő férfibeszéd-dominanciát mutat. Méghozzá nem is csak az olyan filmekben, mint amilyen a Schindler listája (ahol ugye első sorban férfi környezetben zajlanak az események), de még az olyan animációs filmeknél is, mint mondjuk a Némo nyomában, amit teljesen ötletszerűen választottam ki. Akit érdekelnek a részletek (akár filmműfajokra és egyes filmekre, a szereplők életkorára stb. lebontva), az kattintson az alábbi linkre.
A társadalom elöregedésével egyre többen halnak meg amiatt, hogy elesnek. A lépcső természetesen mindig is veszélyes volt az idősek számára, de a legtöbbször azért az ágyból felkelve történik végzetes baleset. Az USA-ban például évről évre egyre többen halnak meg így: az ezredforduló évi 6 - 700 halálos áldozata mára évi több mint 1200-ra nőtt. Ami többek között azt jelenti, hogy a bútorgyártóknak ideje lenne átállniuk a "nyugdíjasbiztos" ágyakra, székekre, bútorokra. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Vagy legalábbis a mostani 18 - 34 évesek egy része arra számít, hogy soha sem fog nyugdíjba menni. Pontosabban: több mint a felük arra, hogy több mint 65 éves koráig fog dolgozni, és kb. az egytizedük arra, hogy élete végéig állásban lesz. Az arányok persze országról országra változnak: a japánok több mint egyharmada gondolja azt, hogy egyáltalán nem lesznek nyugdíjas évei; a skála másik végén pedig Spanyolország található, ahol az emberek 97 százaléka tervez magának békés öregkort. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Egy
Avagy: mennyi lőfegyver jut száz emberre Európa egyes országaiban. A legtöbb Svájcban: (45,7), ahol ugye az utóbbi évszázadokban egyetlen háborút sem vívtak, de alig valamivel lemaradva ott vannak mögöttük a finnek is (45,3), míg a harmadik helyen a cseppet sem háborúmentes múltú szerbek (37,8) állnak. A listát persze az USA vezeti; és azt is érdemes kiemelni, hogy ezek az adatok legfeljebb hozzávetőlegesek, mert becslésen alapulnak (esetünkben 
Mármint amit a rajongók megvehetnek. Tavaly év végén - nem különösebben meglepő módon - a Barcelona vezette a mezőnyt a majdnem 90 dolláros (kb. 25 ezer ft-os) mezekkel. A második helyen a Napoli állt (több mint 66 dollár), és a harmadik meg a negyedik helyre is olasz csapatok kerültek (Inter Milan és Roma), hogy csak az ötödiken találjunk ismét egy spanyol csapatot (Atletico Bilbao). Érdekes módon az első 15-ben (legalábbis a mezek árát tekintve) egyáltalán nincs német csapat, és ezen a top 20-as listán az olaszok vannak a legtöbben (négy csapattal). Nagyításért kattintson az alábbi képre.