szórakoztató infografikai blog

közgazdasági vizualizáció


A kereszténység és az iszlám Kínában

2017. január 09. - zoltan galantai phd

chinese-pagoda.pngA különböző felmérések különböző számokat adnak meg a kínai kereszténység nagyságával kapcsolatban (hozzávetőleg 2 - 3 százalék), míg Kínán belül egyes keleti részeken, ahol a legnagyobb a koncentrációjuk,  az emberek akár 6 - 7 százaléka keresztény. Ehhez képest az iszlám inkább a nyugati területeken dominál (van olyan tartomány, ahol majdnem 60 százalék), és a különböző felmérések szerint a kínaiak 1,5 - 4 százaléka iszlám hitű (hát igen, a pontos érték itt is elég bizonytalan). Érdemes megfigyelni, hogy egyes, középső területek a leginkább érintetlenek a keresztény, illetve az iszlám vallástól. Nagyításért kattintson az alábbi térképekre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/155569426713/christianity-by-province-in-china-2010

keresztények Kínában:

china-christianity.png

 

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/155522047905/prevalence-of-islam-by-chinese-province

az iszlám Kínában:

china-islam.png

USA: egy nagyvárosi körzet GDP-je akkora, mint egy országé

usa-icon.pngAz valószínűleg senkit sem lep meg, hogy Kalifornia GDP-je akkora, mint Franciaországé - viszont azt is eljátszhatjuk, hogy az USA egyes nagyvárosait állítjuk párba egyes országokkal.És ebből az derül ki, hogy ha az első 19 amerikai nagyvárosi körzet önálló állam lenne, akkor mindegyikük felférne a világ top 50-es gazdasági listájára (és az első 20 a top 60-asra). Amúgy pedig 23 amerikai nagyváros termeli ki az ország GDP-jének felét (az élen New York, Los Angeles, Chicago, Houston és Washington áll).

https://www.weforum.org/agenda/2016/11/america-states-world-largest-economies/

amerikai-varosok-orszagok.pngamerikai-varosi-teruletek.png

 

A Föld út nélküli részei

road-icon.pngJelenleg a Föld felszínének még a 80 (!) százalékán nincs út, viszont az utak még így is mintegy 600 ezer különálló részre osztják fel. Ökológiailag persze azok a legértékesebbek, amelynek a környékén egy sincs. Ugyanis ezeken a legnagyobb a biodiverzitás (kb. az életformák gazdagsága) - viszont miként az alábbi térképekből is kiderül, az "úttalanság" csupán szükséges, de önmagában nem elégséges feltétel. Mivel az utak hatása (zaj, környezetszennyezés stb.) nem csak a közvetlen közelükben érvényesül, ezért az alábbi térkép készítői úgy számoltak, hogy egy terület akkor "úttalan", ha egy km-es körzetében nem vezet út. Ami egyben azt is jelenti, hogy ma még a szárazföldek 132 millió négyzetkilométeréből nem kevesebb, mint 105 millió ilyen. A nagy kérdés persze az, hogy ez a jövőben hogyan fog változni - és milyen hatással lesz a biodiverzitásra. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

http://news.nationalgeographic.com/2016/12/map-roadless-development-conservation/

roadless-areas1.jpgroadless-areas2.jpg

Nevezzük át Budapestet Seattle-nek

latitude.pngMármint annak a gondolati játéknak a keretében, ahol azt nézzük meg, hogy milyen városok esnek ugyanarra a földrajzi szélességi körre (ahol a 0. szélességi kör az Egyenlítő), ahová az egyes európai fővárosok. A többi európai országok fővárosai pedig olyan neveket viselnének, mint Uálnbátor (Pozsony helyett); Vancouver (Prága helyett); Volgográd (Párizs helyett). Az alábbi térképről még annyit érdemes tudni, hogy a feketével írt nevek az északi, a kékkel írottak a déli féltekéhez tartoznak. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/154202124916/european-capitals-as-cities-with-the-same

atnevezett-fovarosok.jpg

Gini-együttható: a gazdasági egyenlőtlenség világtérképe

income-icon.pngA Gini-együttható azt méri, hogy mekkora a gazdasági egyenlőtlenség egy adott társadalom tagjai (ország állampolgárai) között. Tehát nem azt, hogy mennyire demokratikus, igazságos stb. a rendszer. Értelemszerűen minél nagyobb a Gini-index (az alábbi képen: minél pirosabb), annál nagyobbak a jövedelmi/vagyoni különbségek (és ha mindenki szegény, akkor ismét csak értelemszerűen kicsi). A 2013-2014-es adatok szerint a Comore-szigeteknek a legnagyobb a Gini-együtthatója (64,30), míg a második és harmadik helyen Namíbiát (63,90) és Dél-Afrikát találjuk (63,90)..Az ilyen értelemben vett egyenlőtlenség Ukrajnában a legkisebb (24,09); Izlandon ez 24,4 és a harmadik Svédország (25). Magyarországé ugyanekkor 31,20. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.

http://davkett.com/en/inequality-gini-coefficient/

gini-egyutthatos.JPG

gini_coefficient_map.png

lowest_gini.png

highest_gini.png

Ekkora lenne a Kelet-afrikai Föderáció Európához képest

africa-icon.pngValószínűleg korántsem mindenki hallott róla, pedig nem éppen kis formáció lenne, ha létrejönne. Az egyeztetések a 2010-es évek eleje óta folynak az EAC (East-African Community) független államai között egy föderáció létrehozásáról, és jelenleg öt állam támogatja a tervet (Burundi, Kenya, Ruanda, Tanzánia és Uganda). A főváros a tanzániai Arusha lenne; a pénznem a kelet-afrikai shilling, a közvetítő nyelv a szuahéli (míg a hivatalos nyelv az angol). A területe több, mint 1,8 millió négyzetkilométerre terjedne ki, és ezzel Afrika negyedik, a Föld 17. legnagyobb kiterjedésű államszervezete jönne létre. Ja igen, és ami a lakosságot illeti: 153 millió állampolgárával Nigéria után Afrikában a második, a világon pedig a tizedik legnépesebb lenne. Összehasonlításként megmutatjuk, hogy Európához viszonyítva mekkora lenne - nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/154329888480/proposed-east-african-federation-on-top-of-europe

east-african-federation.png

 

PISA: hasonlítsd össze más országgal

student-2.jpgAz utóbbi napokban sok figyelmet kapott Magyarország PISA-teljesítménye. Az alábbi térkép egyfelől jól láthatóan mutatja meg, hogy az egyes országok hol állnak matematikából, természettudományból stb. Másfelől persze az is jól látható, hogy nem az egyes országok, hanem az egyes térségek mennyire teljesítenek jól/rosszul, és megtehetjük azt is, hogy az egyik országot egy másikkal hasonlítjuk össze (interaktív módon), miként például én tettem Magyarország és Ausztria esetében. Részletekért kattintson az alábbi linkre; nagyításért kattintson az alábbi képekre.

https://www.compareyourcountry.org/pisa

pisa-globalisan.JPG

pisa-sceince.JPG

pisa-compare.JPG

Japán kémtérkép Pearl Harborról

japanese-flag.pngMa ugyanis évforduló van: Japán 75 évvel ezelőtt, 1941 december 7-én támadta meg Pearl Harbort, és ahhoz, hogy a támadás sikeres legyen, természetesen tudniuk kellett, hogy mi, hol található. Ehhez nem valamiféle szuperkém, hanem egy Takeo Yoshikawa nevű japán készítette a térképet, aki a japán konzulátuson dolgozott, és egyszerűen "mint egy turista" végezte megfigyeléseit. Tehát ha az amerikai elhárítás számított volna a támadásra, akkor könnyen elkaphatták volna. A többi, ahogy mondani szokás, történelem. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.historynet.com/the-spy-who-doomed-pearl-harbor.htm#prettyPhoto japanese-spy-map-1941.jpgEz a japán térkép pedig az okozott károkat mutatja - túlbecsülve azokat:

http://www.c3iopscenter.com/currentops/2014/02/07/japanese-presentation-map-7-december-1941-attack-pearl-harbor/

pearlharborjapanesemap-overestimates.jpg

A világ felosztása amerikai katonai parancsnokságok szerint 1996-ban

army-officer.pngEz a térkép azt mutatja meg, hogy az Amerikai Védelmi Minisztériumon belül a Föld mely részei melyik katonai parancsnokságokhoz tartoznak. A USCENTCOM-hoz (más néven): CENTKOM például a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Ázsia egyes részei, így többek között Afganisztán és Irak is, tehát a különböző iraki háborúk (a Sivatagi Vihar Hadművelettől az Eredendő Megoldásig bezárólag) is a USCENTOM égisze alatt folytak. a USACOM (United States Atlantic Command, mai nevén:  United States Joint Forces Command) az atlanti térségért felelős - és így tovább. Természetesen akad olyan térség is, amely egyik parancsnoksághoz sem tartozik - részletekért kattintson az alábbi képre.

https://www.loc.gov/resource/g3201r.ct002377/

usa_commands.jpg

A világ legboldogabb országai - Észak-Korea szerint

eszak-korea-icon2.pngA világ hagyományos boldogságindexei mellett (amelyek azt mutatják be különböző mérőszámok alapján, hogy mely országok lakói a legboldogabbak), van egy észak-koreai boldogságindex is - amely azt mutatja be, hogy szerintük kik/melyik országok lakói a legelégedettebbek. Erről viszonylag keveset lehet tudni (azt például nem, hogy milyen paramétereket vettek figyelembe az összeállításánál). Az viszont biztos, hogy e szerint a maximálisan megszerezhető 100 pontból a 2011-es adatok szerint a legboldogabb Kína (100 ponttal), míg maga Észak-Korea csak a második (98 pont). Harmadik helyen Kuba végzett (93 pont), Iránnak (4. hely) 88 és Venezuelának (5. hely) 85 pontja van - Dél-Korea viszont csupán 18, míg az "Amerikai Birodalom" alig 3 pontot mondhat a magának. Az ENSz által összeállított boldogságindexekkel ez természetesen egyáltalán nem korrelál - nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/154033532311/unsurprisingly-the-5-happiest-countries-in-the

eszak-korea-happiness-index.png

Valóban összekapcsolt világ

network-icon.pngAz alábbi térkép azt mutatja meg, hogy valóban - és valóban sokféle módon - összekapcsolt Földön élünk. Ott vannak például a gyorsvasutak, az olajvezetékek, folyók, magasfeszültségű vezetékek stb., és persze nem csak azt nézhetjük meg, hogy jelenleg milyen kapcsolatok vannak az egyes országok/területek között, de azt is, hogy pl. a tervek szerint hol fog új kőolajvezeték vagy csatorna épülni. Az összhatás lenyűgöző - nagyításért kattintson az alábbi képekre; további részletekért az alábbi linkre.

https://worldmap.harvard.edu/maps/connectography

Magyarország és a világ "konnektivitási" térképe:

connected-hungary.jpgconnected-world.jpg

Ki támogatná egy európai hadsereg gondolatát?

soldier.pngTermészetesen vannak, akik különböző okokból kimondottan nem - például Anglia és Svédország (itt a nem azt jelenti, hogy az emberek legalább 20 százaléka ellene van). És persze az állást sem pro, sem kontra nem foglalók mellett ott vannak azok is, akik határozottan jó ötletnek tartanák egy európai hadsereg felállítását (tehát 20 százalék vagy több erre szavazna): például Románia, Lengyelország, Franciaország - meg mi, magyarok. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/153639018205/support-for-an-eu-army

european-army.png

 

Ahol a legmesszebb vagyunk a Föld középpontjától

europe-icon.pngMármint amíg a Föld felszínén maradunk, és ehhez persze nem a Himalája legmagasabb pontjára kell felkapaszkodnunk. Hanem a Csimborasszóra Ecuadorban - ugyanis a Föld nem tökéletesen gömbölyű, és a sugara 21 km-rel nagyobb az Egyenlítőnél, mint a pólusoknál. Ebből a szempontból a Kilimandzsáró is "jó helyen" van; csakúgy, mint további tűzhányók ismét csak Ecuadorban és Peruban.Az alábbi térképen a Föld középpontjától való távolságot színek jelölik: a fehér van a legmesszebb és a fekete a legközelebb. Nagyításért kattintson a képre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/153127043869/distance-to-the-centre-of-the-earthmore-by

foldkozeppont.jpg

Európa egyenlő nagyságú populációs zónákra osztva

europe-location-map.pngKét ország akkor ekvipopulációs (=equipopolous), ha azonos méretű a lakosságuk. A dolgot továbbgondolva miért is ne osztanánk fel az Európai Uniót ekvipopulációs zónákra? Ezzel el lehetne kerülni az abból fakadó problémákat, hogy bizonyos esetekben egy-egy országnak - a lakossága nagyságától függetlenül - egy-egy szavazata van (és persze újabb problémákat lehetne generálni). Mindenesetre kreatív elképzelés, és mivel a jelenlegi 28 Eu-s tagállam 506 millió embert jelent, ezért logikusnak látszik az EU-ban 28 különböző,18 millió lakosú egységet kialakítani (gondolati játékként), és még azzal is eljátszhatnánk, hogy melyik területet hogyan nevezzük. Az alábbi térképen pl. olyanok találhatóak, mint Adriatica (értelemszerűen az Adriai-tenger környéke); Danovia (ide tartoznánk mi is) vagy éppen Saxonia és a Mediterrán Unió. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://bigthink.com/strange-maps/668-nil-europe-equipopulous

equipopolous-europe.png

Ahol van nyári/téi időszámítás - és ahol nincs

alarm-clock.pngAz USA nagy részében például van - de csak a nagy részében, mert Arizonában és Hawaiin ugyanúgy nincs, mint ahogy Kanadában Saskatchewan lakosai sem állítgatják előre-hátra az órákat. Általában véve pedig úgy tűnik, hogy leginkább az európaiak által lakott területeken népszerű ez a szokás, pl. bár Új-Zéland, Chile, Brazília stb.mellett ott van többek között Namíbia, Marokkó, Irak és Törökország is.Afrikára, Ázsiára, Latin-Amerikára viszont mindent egybevetve nem éppen jellemző. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://qz.com/142199/the-us-needs-to-retire-daylight-savings-and-just-have-two-time-zones-one-hour-apart/

places-daylight-savings-time.png

Ki a gazdasági szuperhatalom - az egyes országok szerint?

world-map_1.jpgAmikor a különböző országok állampolgárait kérdezik, akkor a legtöbben az USA-t vagy Kínát nevezik meg - és ez nem is olyan meglepő. Vagy tulajdonképpen az, ha figyelembe vesszük, hogy az EU mint gazdasági nagyhatalom majdnem ugyanolyan jól teljesít, mint az Amerikai Egyesült Államok. Ehhez képes Magyarországon például az USA 59 százalékot kapott; Kína 18 százalékot, míg az EU 17-et - és Japán 5 százalékot. De az is tanulságos lehet, hogy más országok hogyan gondolják - részletekért kattintson az alábbi térképre.

https://www.indy100.com/article/most-powerful-country-world-who-united-states-barack-obama-china-map-7368166

economicsuperpower.jpg

what-country-is-the-worlds-leading-economic-power.png

Gerrymandering az USA-ban, vagyis a választókerületek kiigazítása

politika-ikon.pngMéghozzá a saját szájunk íze szerint, ahol a lényeg az, hogy úgy húzogassuk meg a kongresszusi választókerületi határokat, hogy politikai riválisunk számára minél hátrányosabb legyen (tehát pl. egy nagyobb, rá szavazó gócot azokhoz a különböző, környező területekhez csoportosítsunk, ahol a mi híveink vannak többen, és így ellenlábasunk szavazói ne tudjanak érvényesülni). A gerrymandering természetesen nem csak az USA-ban bevett módszer, hanem számos más országban is, de különösen tanulságos lehet a dolog az Amerikai Egyesült Államok esetében közvetlenül a 2016-os választás előtt. Interaktív részletekért kattintson az alábbi térképre.

http://www.washingtonpost.com/wp-srv/special/politics/gerrymandering/

 gerrymandering-usa.JPG

1914-ben milyen messze jutottál volna Londontól öt nap alatt?

europe-icon.pngÉs tíz, húsz vagy negyven nap alatt? Ez az izokrón térkép, ahol azonos színek jelölik az azonos időtartam alatt elérhető helyeket, azt mutatja meg, hogy az akkor Osztrák-Magyar Monarchia nem csak térben, de utazási időben is közel volt, és az USA-t is legfeljebb tíz nap alatt el lehetett érni. Afrika, Latin-Amerika vagy éppen Ausztrália belseje viszont nem is lehetett volna messzebb: ezekhez a helyekhez negyven nap is kevés volt. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://dailyinfographics.eu/how-long-would-it-take-to-travel-to-a-place-from-london-in-1914/

1914-travel.jpg

A világ két egyenlő részre osztva a katonai kiadások alapján

soldier_icon.jpgAz alábbi térkép azt mutatja meg, hogy miként lehet két, hozzávetőleg egyenlő nagyságú részre felosztani a világot a katonai kiadások alapján: a kék (NATO) adja az összes 51, míg a világ többi része a további 49 százalékot. Ez a kettő (NATO és egyebek) együtt hozzávetőleg 1,7 trillió dollárt tesz ki évente (ami a globális GDP 2,3 százalékát jelenti), és az USA egymaga közel 600 milliárdot költ katonaságra, ami a NATO-költések 70, míg nem mellékesen az amerikai GDP több, mint 3 százaléka. Abszolút skálán mérve a kínaiak a második legnagyobb hadseregre költők 215 milliárddal: ők a GDP-jük durván 2 százalékát fordítják erre.További részletekért kattintson az alábbi képre.

http://brilliantmaps.com/military-spending/

 military-spending.png

A legzombibiztosabb városok az USA-ban

zombie.pngA kérdésnek még a felvetése is ostobaságnak hangzik, pedig valójában nem az. Ugyanis arról szól, hogy ha lenne egy zombitámadás (ami ugye nem lesz:-), akkor hol lenne a legkoncentráltabb a katonai ellenállás; a legjobb az élelmiszer-utánpótlás és egészségügyi ellátás meg a mérnöki háttér. Az eredmény pedig az, hogy Boston, Baltimore, Kansas City, Salt Lake City és San Diego a legjobbak ebből a szempontból. De például Miami vagy Los Angeles nem ajánlott. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/10/daily-chart-20?fsrc=rss

zomib-city.JPG

süti beállítások módosítása