szórakoztató infografikai blog


Így vándorol az USA populációs súlypontja nyugat felé

2017. február 13. - zoltan galantai phd

american-hat.pngAz alábbi térkép azt mutatja meg, hogy 1790 és 2010 között miként tolódott mind nyugatabbra az Amerikai Egyesült Államok populációs súlypontja. Ez a függetlenség elnyerése után egészen a keleti parton, Marylandben volt, majd ahogy a nyugati területek elkezdtek benépesülni, fokozatosan tolódott mindinkább az ország belseje felé Virginián, Nyugat-Virginián, Ohion, Indianán és Illionison keresztül, és most már Missouriben járunk (egészen pontosan  Plato városánál, kb. 1500 km-re a kiindulási ponttól). De persze még mindig messze vagyunk attól, hogy a populációs súlypont az ország közepére essen, tehát kérdés, hogy erre mikor fog sor kerülni - ha sor fog rá kerülni egyáltalán. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.noaanews.noaa.gov/stories2011/20110509_cop.html

usa-population-center.png

Európa és a kelet-nyugat felosztás: történetileg változó határvonal

compass-b.pngTermészetesen a mai értelemben vett "Európa" fogalma sem szilárdult meg a reformációig, amikor az emberek nem annyira "keresztényként" mint inkább "európaiként" kezdték magukat megkülönböztetni a környező világtól, de azért tanulságos végignézni, hogy az idők folyamán mikor hol húzódott a képzeletbeli választó vonal. A történet ott kezdődik, ahol a "görögök" szembeállították magukat a perzsákkal - és a római rendszeren meg az iszlám előretörésén, illetve az ottomán hódításokon valamint a hidegháború kelet-nyugati szembenállásán keresztül egészen máig tart, amikor kevésbé egyértelműek a határok, mint eddig. Mindenesetre tanulságos észrevenni, hogy az időben mennyire változóak az efféle értelmezések. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://www.midafternoonmap.com/2014/09/east-and-west-through-ages.html

kelet-nyugat.png

Az út Trumpig és Clintonig: republikánusok és demokraták a történelemben

donkey-and-elephant.jpgNem csak aktuális, de jól összefoglalja az amerikai történelem egy fontos vetületét is 1856-tól máig. Infografika a republikánusok és demokraták közötti küzdelmekről az aktuális elnöki pozíció megszerzéséért olyan, valószínűleg nem mindenki által ismert részletekkel, mint például, hogy ki és mikor használta először a fotót és a filmet széles körben a kampánya során (Harding, 1920-ban mint republikánus); és mikor jelenik meg az első, melegségét nyíltan vállaló ember a jelölő gyűlésen (1972-ben, a demokratáknál). És így tovább. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/07/daily-chart-11?fsrc=rss

us-party-history.png

Egy kis történelem: Brexit előtt Amexit

unitedstates_flag.pngAz Amexit azt jelenti, hogy 1776. július 4-én Nagy-Britanniától elszakadtak akkori amerikai gyarmatai. A gazdasági következmények pedig több, mint kellemetlenek voltak: mind a brit export, mind az import visszaesett, és a háború hatására az államadósság majdnem másfélszeresére nőtt. Az alábbi ábra a részvényindex (barna) és a hosszú lejáratú államkötvények hozamának (kék) változásait mutatja a különböző, a függetlenséggel kapcsolatos eseményeket is (mint amilyen a bostoni teadélután vagy éppen a háború vége) jelölve közben. Természetesen ne feledjük, hogy a történeti példák mindig csak példák, és nem azonosságok - de azért így is érdekes. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/07/daily-chart-0

amexit.png

 

Földgömbön a történelem

world-map.jpgAz, hogy a történelmet, illetve egyes eseményeit térképen ábrázoljuk, megszokott - az alábbi alkalmazás viszont földgömbön mutatja meg, hogy mi, hol és mikor történt. Lekérdezhetjük időszakra: mondjuk a napóleoni háborúk korára vagy megnézhetjük, hogy a nagy amerikai emberjogi mozgalmak idején milyen világesemények történtek, és a megfelelő helyre klikkelve még rövid, szöveges magyarázatot is kapunk hozzá. Aki szereti a történelmet, biztosan jól fog szórakozni - részletekért kattintson az alábbi képre.

https://timeglo.be/

idoglobusz.jpg

Kartogram: az USA lakosságának évszázadai

usa-icon.jpgMaga a téma nem hangzik különösebben izgalmasnak, a kivitelezés viszont annál inkább. A kartogram ugyanis területarányosan mutatja meg, hogy a minket érdeklő dologból (estünkben az emberekből) mennyi van. Vagyis: ha több, akkor az adott terület nagyobbnak (és sötétebb színűnek) fog látszani, az eredmény pedig egy olyan térkép, amely lassanként "felfújódik", ahogy egyre többen élnek egy adott amerikai államban. A populáció növekedéseit/változásait persze egyetlen, folyamatos animációként is végignézhetjük. Részletekért kattintson az alábbi képekre.

http://www.ravi.io/us-population-trends-cartogram

kartogram-usa-1790.jpg

usa-kartogram-1880.jpg

usa-kartogram-2010.jpg

Meddig éltünk?

old.pngVagyis: a várható élettartam az elmúlt századoktól (van, ahol az 1500-as, van, ahol csak az 1800-as évek közepétől) a 21. század elejéig. Az interaktív grafikán akár térkép, akár pedig - és ez talán még izgalmasabb - grafikon formájában lekérdezhetjük, hogy egy adott országban egy adott évben milyenek voltak a kilátásaink. Magyarország esetében például 1900-ban valamivel több mint 37 évnyi életre volt esély - ma pedig valamivel kevesebb mint 75-re (és gyakorlatilag ugyanennyire Mexikóban is). Etiópiában viszont csupán 60 évre, míg Japánban több mint 83-ra. Nem sorolom fel az összes lekérdezhető országot, ehelyett az interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.

http://ourworldindata.org/grapher/view/64?tab=chart&country=ETH+DEU+HUN+IND+JPN+MEX+KOR+GBR

meddig-eltunk.jpg

(Majdnem) minden csata egy térképen

swords.pngÖsszesen nem kevesebb mint 8049, és korok/korszakok szerint is lekérdezhető. A csaták eloszlása persze két okból is a valóságtól minden bizonnyal eltérő eloszlást mutat: egyfelől, mert a nagy és ritkán lakott területeken viszonylag kevésre került sor; másfelől, mert természetesen erősen nyugatcentrikus az összeállítás abból a szempontból, hogy csak azok az összecsapások szerepelnek benne, melyekről a nyugati történetírás tud. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.

http://battles.nodegoat.net/viewer.p/23/385/scenario/1/geo/fullscreen

minden-haboru.jpg

Bevándorlók az USA-ba: egy kis történelem

szabadsagszobor.gifAz USA-ban legalább az 1800-as évek eleje (vagyis majdhogy nem a létrejötte) óta állandóan visszatérő kérdés, hogy kit engedjenek vagy ne engedjenek meg betelepedni, és a 19. század végén például több mint 50 évig a kínaiakat tiltották; illetve az I. Világháború után leginkább mindenkit, aki nem a nyugati féltekéről érkezett. A II. világháborút követően pedig felszámolták a faji alapú korlátozásokat – viszont a korábbinál sokkal szigorúbb szabályozásokat vezettek be, hogy aztán a '60-as évek közepén nyissanak Ázsia és Közép- meg Dél-Amerika felé… és így tovább egészen addig, hogy ma ugyan sokkal diverzebb körből kerülnek ki az USA-ba betelepülők (és sokkal kevesebben), ám eközben a szíriai menekültválság  miatt ismét politikai kérdéssé vált a téma. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.

http://www.vox.com/2016/1/4/10709366/immigration-america-200-years

usa-bevandorlok.jpg