Természetesen attól függ, hogy melyik ország színeiben indulunk. A briteknél ugyanis nem jár érte pénz, az amerikaiaknál pedig "alig' 25 ezer dollár - igaz, Németországban, Kanadában és Ausztráliában még ennél is kevesebbet fizetnek érte (az utóbbi két országban csak 15 ezer dollárt). A másik véglet Szingapúr, ahol az arany mellé több mint háromnegyed millió dollár is jár; de említhetnénk Indonéziát (383 ezer dollár) vagy Azerbajdzsánt is (255 ezer dollár). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://www.statista.com/chart/5448/some-athletes-are-chasing-huge-gold-medal-bonuses/
A tervek szerint több mint száz országnak összesen több mint 33 milliárd dollár értékben jövőre. A listán mi is ott szereplünk 1 millió dollárral ("security and peace"), mindent egybevetve pedig a legtöbbet egészségügyre (majdnem 9,3 milliárd dollár) és a fentebbi, minket is érintő kategóriára (8,3 milliárd dollár) fognak kiadni. De a humanitárius segítség is közel 6 milliárd dollár, míg a demokráciára, emberi jogokra, kormányzásra kb. 2,7 milliárd dollár jut (míg a környezetvédelemre fele ennyi). Természetesen az is nagyon tanulságos, hogy mely országok nem kapnak semmit. Az interaktív térképről 2010-ig visszamenőleg és országonként is le lehet kérdezni az adatokat. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Mármint a dolláré mint bankóé. Itt is az az alapszabály, hogy ha gazdagabb (esetünkben több dollár) vagy, akkor tovább élsz: az egy dolláros papír pénz alig 22 hónapig húzza (= kevesebb, mint két év), mielőtt tönkremenne, míg a száz dolláros több, mint 7 évig. Nem különösebben meglepő módon az összes nyomtatott amerikai bankjegy közel felét az egy dollárosok teszik ki. További érdekességek itt: