Miután annyit lehet hallani a magyarok elvándorlásából fakadó problémákról, talán meglepő, hogy a mi esetünkben például 6 százalék él huzamosabb ideig külföldön - és ez kevesebb, mint bármelyik, minket határoló országé. Szlovákiában például 6,3, míg Ausztriában 6,7 százalékról beszélhetünk - de ott van Románia is a 17,5 meg Horvátország a maga 20,4 százalékával - és akkor Bosznia-Hercegovina bízvást mellbevágónak nevezhető 43,3 százalékát még nem is említettük... A másik véglet persze Spanyolország, ahol alig 2,8 százalék nem él otthon. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
http://mapsontheweb.zoom-maps.com/image/157015156136
Egy most elkészült felmérésben amerikaiakat kérdeztek arról, hogy melyik ország számít "szövetségesnek", "barátinak", "nem barátinak", "ellenségesnek", illetve lehetett azt is válaszolni, hogy nem tudjuk megítélni. A legnépszerűtlenebb Észak-Korea lett (a megkérdezettek 57 százaléka tartotta ellenségnek), a második legnépszerűtlenebb Irán (41 százalék), a harmadik pedig Szíria (32 százalékkal). A szövetségesek kategóriájában Kanada volt a nyertes (55 százalékkal), a második helyen Ausztrália áll 10 százalékkal lemaradva, míg Izraelnek ennél egy százalékkal kevesebb jutott (=44 százalék). Oroszország 22 százalék szerint ellenség (ami azért eléggé sok: több, mint az amerikaiak egy ötöde, és ezzel rajta van az "ellenségek" top 10-es listáján is) és csak 3 százalék szerint szövetséges. Ami pedig Magyarországot illeti, mi 2 százalék szerint vagyunk ellenség - és 14 százalék szerint szövetséges. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Egészen pontosan a korrupciópercepció világtérképén, amely nem azt tünteti fel, hogy mennyire vagyunk korruptak, hanem azt, hogy mennyire érezzük annak magunkat (esetünkben értelemszerűen a magyar rendszert). A helyzet világviszonylatban a legjobb Dániában, Új-Zélandon meg Finnországban, de például Szingapúrnak sincs sok oka panaszra, míg a sereghajtó Szomália (közvetlenül előtte pedig Szíria, Dél-Szudán és Észak-Korea található). Ami pedig minket illet, előttünk Horvátország és Malajzia, velünk együtt Jordánia és Románia van, és ezzel a 176, a listán szereplő országból az 57. helyen állunk - viszont az utóbbi években egyre rosszabbul teljesítünk. A térképen minél pirosabb, annál rosszabb - nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Immár az USA sem teljes, hanem sérült (hibás, angolul: flawed) demokráciának számít az Economist Intelligence Unit demokráciaindexe szerint. 2015-ben még 8,05 pontot kapott, és ezzel még éppen belesett a teljes demokráciák kategóriájába, egy évvel később viszont a 7,98 már kevés volt ehhez. De ez nem Trump miatt történt, hanem éppen fordítva: azok az okok, amelyek ide vezettek, tették lehetővé Trump győzelmét is. Úgy mint például: a kormányba és a köztisztviselőkbe vetett bizalom folyamatos csökkenése. Egyébként jelenleg Japán és Franciaország is a 8.0-s határ alatt található (és 2015-ben összesen70 ország rontott a pontszámán). Az első persze Norvégia (9,93), az utolsó Észak-Korea; Magyarország pedig már tíz éve, 2006-ban sem felelt meg a teljes demokrácia minden kritériumának, és most 6,72 pontja van. Interaktív részletekért kattintson az alábbi linkre.
Természetesen attól függ, hogy mihez viszonyítjuk: míg Európán belül nem dicsekedhetünk, meglepő módon összességében még mindig több pontot kaptunk, mint Kanada az olyan szempontok alapján, mint pl. a költségek, hatékonyság, eredményesség (ami személy szerint meglep, de a 2010-es adatok szerint így van). Amúgy viszont a hollandok az elsők, a németek másodikok és az izlandiaknak jutott a harmadik, míg nekünk a 22. hely, és a volt szocialista országok közül többek között Csehország és Szlovénia is jócskán megelőzött minket. Szlovákia viszont látványosan rosszabbul teljesít nálunk, és Bulgáriában lehet a legrosszabb betegnek lenni. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
A kérdés rendkívül szenzitív, és - meglepő vagy sem - Magyarország egyáltalán nem áll rosszul a százezer főre jutó kórházi ágyakat számában. A listát Németország vezeti (823 ágy százezer emberre), míg leghátul Svédország áll 254-gyel (ami kb. a német ágykapacitás egyharmada). Vagyis miközben az egyes országokban nyilván van egy hozzávetőleges becslés arra vonatkozóan, hogy egy adott időpontban a lakosság mekkora része szorulhat kórházi ápolásra (és ez még Németországban is 1 százalék alatt van), az egészségügyi ellátás színvonala és a kórházi ágyak száma között nincs közvetlen korreláció. Nálunk egyébként százezer emberből egyszerre 698-nak van helye (ezzel a negyedikek vagyunk Németország, Litvánia és Bulgária mögött), az európai átlag pedig ennél jelentősen kisebb: 521. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A Gini-együttható azt méri, hogy mekkora a gazdasági egyenlőtlenség egy adott társadalom tagjai (ország állampolgárai) között. Tehát nem azt, hogy mennyire demokratikus, igazságos stb. a rendszer. Értelemszerűen minél nagyobb a Gini-index (az alábbi képen: minél pirosabb), annál nagyobbak a jövedelmi/vagyoni különbségek (és ha mindenki szegény, akkor ismét csak értelemszerűen kicsi). A 2013-2014-es adatok szerint a Comore-szigeteknek a legnagyobb a Gini-együtthatója (64,30), míg a második és harmadik helyen Namíbiát (63,90) és Dél-Afrikát találjuk (63,90)..Az ilyen értelemben vett egyenlőtlenség Ukrajnában a legkisebb (24,09); Izlandon ez 24,4 és a harmadik Svédország (25). Magyarországé ugyanekkor 31,20. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Az utóbbi napokban sok figyelmet kapott Magyarország PISA-teljesítménye. Az alábbi térkép egyfelől jól láthatóan mutatja meg, hogy az egyes országok hol állnak matematikából, természettudományból stb. Másfelől persze az is jól látható, hogy nem az egyes országok, hanem az egyes térségek mennyire teljesítenek jól/rosszul, és megtehetjük azt is, hogy az egyik országot egy másikkal hasonlítjuk össze (interaktív módon), miként például én tettem Magyarország és Ausztria esetében. Részletekért kattintson az alábbi linkre; nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Talán nem azokat, akikre gondolnánk, és a 2016 novemberi adatok szerint egészen biztosan nem minket. A lista élén ugyanis Nagy-Britannia áll: öt emberből kettőt nagyon is foglalkoztat a probléma, míg a második helyen lévő Németországban csupán alig valamivel kevesebb ember aggódik (38 helyett 37 százalék). Az USA-ban az embereknek valamivel több, mint egyötöde, Magyarországon viszont csupán 12 százalék találja nyugtalanítónak a dolgot. Az utolsó helyen álló Spanyolországban pedig még ennél is 1 százalékkal kevesebben. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A mintegy 30 ezer ember megkérdezésén alapuló felmérés szerint az EU-ban élők közel egynegyede elfogadhatónak tartja a beleegyezés nélküli szexet - pl. alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság esetén, illetve, ha a nő "kihívóan" öltözködik. 7 százalék pedig úgy véli, hogy a dolgot megengedhetőbbé teszi, ha a nő korábban flörtölt; több szexuális partnere volt vagy éppen egyedül sétál éjszaka. Ezen a felmérésen Magyarország a második legrosszabbul teljesítő ország (Románia után);nálunk a megkérdezettek 47, míg a szomszédos országban az 55 százalék tartotta bizonyos esetekben elfogadhatónak a beleegyezés nélküli szexet. A legkevésbé megengedők a nőkkel szembeni erőszakot illetően a svédek és a spanyolok (6 - 6 százalék). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Először is szögezzük le, hogy az egyes országokhoz rendelt IQ-érték nem azt tükrözi, hogy mennyire okosak vagy nem okosak az ott élők, hanem azt, hogy milyen az oktatás színvonala. Másodszor is: a térkép nem csak a puszta IQ-adatokat, hanem a különböző, oktatással kapcsolatos felmérések eredményeit is figyelembe veszi - de azért Magyarország így sem áll rosszul. Látványosan a legjobban ugyan a finnek teljesítenek (101 pont), és a közvetlen környezetünkben az osztrákok meg a csehek is jobbak nálunk 1 ponttal, de a saját 98 pontunkkal ugyanolyan jók vagyunk, mint a franciák - és jobbak, mint például a norvégok. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy valóban - és valóban sokféle módon - összekapcsolt Földön élünk. Ott vannak például a gyorsvasutak, az olajvezetékek, folyók, magasfeszültségű vezetékek stb., és persze nem csak azt nézhetjük meg, hogy jelenleg milyen kapcsolatok vannak az egyes országok/területek között, de azt is, hogy pl. a tervek szerint hol fog új kőolajvezeték vagy csatorna épülni. Az összhatás lenyűgöző - nagyításért kattintson az alábbi képekre; további részletekért az alábbi linkre.
Természetesen vannak, akik különböző okokból kimondottan nem - például Anglia és Svédország (itt a nem azt jelenti, hogy az emberek legalább 20 százaléka ellene van). És persze az állást sem pro, sem kontra nem foglalók mellett ott vannak azok is, akik határozottan jó ötletnek tartanák egy európai hadsereg felállítását (tehát 20 százalék vagy több erre szavazna): például Románia, Lengyelország, Franciaország - meg mi, magyarok. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
A legújabb adatok szerint a munkanélküliséget tekintve jól állunk az EU-n belül, az egy főre jutó GDP-vel kapcsolatban viszont kevesebb (méghozzá sokkal kevesebb) büszkélkedni valónk van. Ami az előbbit illeti, jelenleg Görögországban a legrosszabb a helyzet (több, mint 20 százalékos munkanélküliség). A másik véglet Csehország: bőven 5 százalék alatt, míg minket olyan 5 százalék körülre számolnak, és csak négy országban jobb a helyzet (amely számítás persze nem veszi figyelembe, hogy a külföldön dolgozik, az szintén a statisztikát javítja). Ami pedig a GDP-t illeti, itt Luxemburg (egészen mellbevágó mértékben) listavezető - és nálunk is rosszabbul csak Bulgária, Románia és Horvátország teljesít. További részletekért kattintson a linkre; míg nagyításért kattintson az alábbi képekre.
A lista élén ugyan nem mi állunk, de azért nekünk is előkelő hely jutott. Az elsők, vagyis a politikával kapcsolatban a legközömbösebbek a kolumbiaiak: náluk az emberek fele (!) csak a vállát vonogatja, ha a téma szóba kerül. Brazíliában és Portugáliában 41 százalék közömbös, nálunk pedig 36 százalék. Persze jó kérdés, hogy ennek konkrétan mi az oka, az viszont nem kérdés, hogy szerencsés-e a dolog, Ugyanis egyértelműen nem az: egy működőképes demokráciához a közügyek (és így a politika) iránt érdeklődő állampolgárok is kellenek. A lista másik végén Németország és Japán található: ezekben az országokban az emberek 95 százaléka számára nem közömbös a politika. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Amikor a különböző országok állampolgárait kérdezik, akkor a legtöbben az USA-t vagy Kínát nevezik meg - és ez nem is olyan meglepő. Vagy tulajdonképpen az, ha figyelembe vesszük, hogy az EU mint gazdasági nagyhatalom majdnem ugyanolyan jól teljesít, mint az Amerikai Egyesült Államok. Ehhez képes Magyarországon például az USA 59 százalékot kapott; Kína 18 százalékot, míg az EU 17-et - és Japán 5 százalékot. De az is tanulságos lehet, hogy más országok hogyan gondolják - részletekért kattintson az alábbi térképre.
Magyarország abból a szempontból, hogy mennyi egy 2015-ben született gyerek várható élettartama, nagyjából az európai középmezőnyben van a maga 75 évével: vannak országok (elsősorban kelet felé), ahol 4-5 évvel kevesebbre lehet számítani, míg a nyugatabbra eső, illetve északi országokban akár 5 - 8 évvel is tovább élhetnek az emberek. Ebből a szempontból Görögország persze kivétel a 81 évvel, és persze akadnakolyan anomáliák is, mint amilyen Galsgow, ami persze nem ország, hanem csak város: itt az átlagéletkor évtizedekkel kisebb, mint a környező részeken - ki tudja, miért. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Például mi. A különböző OECD-országok olykor látványosan eltérő nagyságú támogatást nyújtanak az újonnan született gyerekek családjának (=az apának és anyának). Van, ahol hosszabb időtartamú, de nem teljes fizetést biztosítanak, ha az anya (vagy apa) otthon akar maradni; másutt rövidebb időre ugyan, de teljes fizetést kaphat a szülő. Észtországban vagy éppen, hogy haza beszéljünk, Magyarországon akár három évig otthon maradhatunk, és eközben kb. a fizetésünk felét megkapjuk, és általában véve is a közép-, illetve kelet-európai országok a legnagyvonalúbbak, míg a skála másik végén az USA található nulla kedvezménnyel, és ezzel az egyetlen ilyen OECD-ország. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Röviden: nem nagyon (sőt). A felmérés arra kérdezett rá, hogy az egyes európai országok lakosai mennyire gondolják úgy, hogy a legfontosabb vagy második legfontosabb csoport, amihez tartoznak, az "európai", a válasz pedig az, hogy nálunk például az emberek 0 - 5 százaléka (és ez persze nem csak ránk jellemző). Párizs környéke vagy például Németország egyes részei ebből a szempontból ugyan jobban teljesítenek (akár 10 - 13 százalék), és akad olyan régió is, ahol a lakosságnak akár az egyötöde, de mindent egybevetve az "európaiság" a jelek szerint ma nem számít erős hívó szónak. Interaktív részletekért kattintson az alábbi térképre.
Amikor nem régiben Erdogan felvetette a visszaállítását, akkor ismét előtérbe került a halálbüntetés kérdése. Az EU egyértelműen nem támogatja, ami viszont nem jelenti azt, hogy egyesi országok lakossága szükségképpen egyetért ezzel, és ami azt illeti, Törökországban például szinte mindenki (92 százalék) a halálbüntetés mellett lenne. De Romániában is majdnem ugyanannyian (91 százalék), míg nálunk a szavazók kétharmada. Nyugat-Európában viszont általában inkább ellene vannak. Részletekért kattintson az alábbi képre.