A 20. század egyik nagy egészségügyi áttörése volt az antibiotikumok megjelenése - a 21. századra pedig kiderült, hogy a kórokozók túlságosan gyorsan rezisztenssé válnak. Háromnegyed évszázaddal a penicillin megjelenése után évi 700 ezer ember hal meg bakteriális fertőzésektől, és ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2050-ben már évi 10 millióan fognak. Eközben az új antibiotikumok előállítása drasztikusan csökken az 1970-es évek óta. Többek között (de csak többek között, nem pedig kizárólagosan) azért, mert a gyártónak jobban megéri más gyógyszereket fejleszteni, ugyanis az antibiotikumot nem szedjük hosszú időn át, és így - más gyógyszerkehez viszonyítva - keveset lehet csak eladni belőle. Részletekért kattintson az alábbi képre.
http://qz.com/576057/why-infectious-bacteria-are-winning/
Az antibakteriális gyógyszerek akár 20 évvel növelték meg a várható élettartamot – viszont az antibiotikum rezisztencia (amikor a kórokozó ellenáll a gyógyszernek) meglehetősen komoly gondot jelent. Az Escherichia coli például (E. coli) nagyjából mindenütt ott van (de választhatunk az alábbi interaktív ábrán más kórokozókat is), és egyes válfajai többek között hasmenést, húgy- és légúti megbetegedéseket meg tüdőgyulladást okoznak, miközben sok esetben egyre kevésbé reagálnak az antibiotikumokra. Ugyanis lényegében az történik, hogy az adott gyógyszer nem pusztítja el az összes, csak a nagyon-nagyon túlnyomó részüket, és így kitenyésztődnek az ellenálló verziók – és csak ők szaporodnak tovább. Az egyes európai országokban persze nem pontosan egyforma a helyzet. Részletekért kattinson az alábbi interaktív képre.