Mint kiderült, a Yahoo!-tól 500 millió felhasználó adatait/hozzáférhetőségét szerezték meg a hackerek. Ami egyfelől negatív rekord; másfelől azért vannak eszközeink a védekezésre (a lehetőség szerint gondosan megválasztott jelszón túl is, ami azt jelenti, hogy ne használjuk különböző site-okhoz ugyanazt). Például a https://haveibeenpwned.com/-on beírva az email címünket, kérhetünk értesítést, ha egy nyilvánosságra hozott (értsd: ellopott) adatbázisban mi is benne vagyunk-e. Illetve ismét csak például a Google lehetővé teszi, hogy még az ellopott jelszavunk birtokában se lehessen feltörni a fiókunkat. Ennek az a lényege, hogy a jelszó beírása után a rendszer megerősítést kér sms-ben vagy máshogy, hogy tényleg mi akarunk belépni, és persze azt is beállíthatjuk, hogy az általunk rendszeresen eszközökön keresztül (=böngésző) erre ne legyen szükség. Vagyis az accountunk csak akkor válik feltörhetővé, ha a hacker magához a gépünkhöz is hozzáfér: https://www.google.com/intl/hu/landing/2step/. Mindenképpen érdemes beállítani - ami pedig az egy-egy alkalommal ellopott adatmennyiség-rekordokat illeti, nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az infografika forrása: https://www.statista.com/chart/5983/data-breaches/
Ellopták a miénket is? https://haveibeenpwned.com/
Google: kétlépcsős azonosítás: https://www.google.com/intl/hu/landing/2step/
Nagyjából annyira indokolt "a világháló koráról" beszélni, mintha azt mondanánk, hogy az emberiség lényegében férfiakból (vagy nőkből) áll. Ugyanis a becsült 2016-ös adatok szerint míg Európában minden ötből négy embernek van internet hozzáférése, az arányok másutt korántsem ilyen jók. Észak- és Dél-Amerikában együttesen csak 65 százalék; Ázsiában pedig 10-ból 6 ember nincs fent a világhálón. Hogy Afrikát a maga alig 25 százalékos internet penetrációjával már ne is említsük. Összességében pedig jelenleg az emberiség kevesebb, mint fele fér hozzá a World Wide Webhez. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Jelenleg több mint 320 millió internetes domain nevet tartanak nyilván, és ebből mintegy 30 milliót az utóbbi egy évben regisztráltak. A legnépszerűbb a .com végződés (kb. 126 millió), és persze az új domain nevek megjelenése mellett vannak olyanok is, melyek olyakor jó áron gazdát cserélnek. És ismét csak persze van egy top lista is, amely azt tünteti fel, hogy melyek minden idők legdrágább domain név vásárlásai. Az első helyen a sex.com áll (13 millió dollárért), de az első 25-be nem csak egyéb, szexualitással vagy éppen alkohollal kapcsolatos nevek fértek be, mint amilyen a whisky.com a 13. helyről, de pl. a fund.com is (ami rögtön a második, majdnem 10 millió dolláros áron). Vagy éppen ott van a we.com (5 hely, 8 millió dollár); a diamond.com (6. hely, 7,5 millió dollár) meg a z.com (7. hely, közel 6,8 dollár). További részletekért kattintson az alábbi linkre.
Méghozzá eléggé látványos, és bár ez önmagában nem meglepő, azért érdemes a tudatában lenni, hogy röviden és kissé leegyszerűsítve: minél inkább fiatal valaki, a hírfogyasztás annál inkább online forrásokról szól a számára. Viszont minél inkább idős, annál inkább a televízióról - miközben életkortól függetlenül mind a nyomtatott sajtó, mind pedig a rádió egyre inkább eljelentéktelenül. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
De tényleg minden, nem pedig csak az IT (internet). Ennek megfelelően a vasutak, a hajózható folyók/csatornák, gázvezetékek, utak, repülőterek, és így tovább. Eközben külön lekérdezhetjük (Themes címszó alatt) a globális energiahálózatot, közlekedést és kommunikációt is.Nagyon tanulságos ebből a szempontból is megnézni például a különböző kontinenseket. Az interaktív térkép eléréséhez kattintson az alábbi képekre.
A lehetőség bárki számára adott, ugyanis a Tor-hálózat lehetővé teszi, hogy rejtve (anoním módon) tevékenykedjünk az interneten, tehát pl. így böngésszünk; hozzáférjünk olyan tartalmakhoz, melyek különben nem lennének elérhetőek a számunkra, mivel az országunk letiltotta - és így tovább (
Ennek az a legfőbb erénye, hogy gyönyörűen van megcsinálva: egészen olyan, mint egy klasszikus, a reneszánsz idején készült volna: még klasszikus stílusú tengeri szörnyek is vannak rajta (és az is fel van tüntetve, hogy ki és mikor írta le őket először - az itt, balra látható teremtmény például Olaus Magnus 1539-es Carta Marinijábából származik, és amúgy bálna akar lennei). Amúgy a térkép azt is megmutatja, hogy hol fut a jelenleg létező vagy készülőben lévő 299 tenger alatti kábel, amely nélkül nem lenne internet sem. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Lehet, hogy néhány év múlva nem "mcdonaldizációról", hanem "netflixizációról" fogunk beszélni? Miként az alábbi térképből kiderül, míg korábban első sorban a „nyugati világban” és Közép- meg Dél-Amerikában volt jelen (és nálunk például már nem), 2016 elején egy mozdulattal 130 (!) új országban lépett be a piacra (beleértve minket is), vagyis a világon szinte mindenütt ott van (és azért csak szinte, mert Kínában, Szíriában és a Krím-félszigeten még nem). Az USA-ban már szorul vissza miatta a torrent. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Összesen 50 cégről van szó: hozzájuk jut el az ún. harmadik féltől származó adatok kilenctizede, és közülük is annyira kiemelkedik a Google, hogy hozzá képest az összes többi majdhogynem elhanyagolható.A Google ugyanis a top egy millió site közel 80 százalékával kapcsolatos adatokat gyűjti be (összehasonlításul: a Facebook "csak" az adatok egy harmadá)t. A nyomon követés meggátolására ugyan elvileg ott van a DNT (Do Not Track) opció a böngészőkben - kár, hogy a Twitter kivételével egyetlen, a felmérésben szereplő nagy site sem törődött vele.Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Miközben - nem különösebben meglepő módon - a "legszélesebb sávú" internetet az olyan országok kínálják Ázsiában, mint Szingapúr, Hongkong és Japán, a mobil adatforgalom sebességében nem ők állnak az élen, hanem az olyanok, mint Új-Zéland, Kína és Tajvan. És különben is hatalmas különbségek lehetnek az egyes országok között: Szingapúrban 118,8 MB/másodperc a letöltési sebesség, míg a Fülöp-szigeteken 3,6 MB. Kattintson az alábbi képre a részletekért.