Nyilván azokban az országokban, ahol - miként pl. az USA-ban - az a hivatalos álláspont, hogy "a fogyasztónak mindig igaza van". A másik véglet persze az, hogy a vásárlót láthatatlan (és enyhén bosszantó) elemnek tekintik - nos, az ilyenek nem is kerültek fel arra a 10-es top listára, amelyet a 2015-ös adatok szerint az USA vezet, és amelyen azért nem csak nyugati demokráciák találhatóak meg, hanem például Kína és az Egyesült Arab Emirátusok is. Szokás szerint érdekes lenne tudni, hogy mi a helyzet Magyarországon, de erről sajnos nem szól a felmérés. Íme, a további részletek:
1. USA – 95,6%
2. Kanada– 95,8%
3. Nagy-Britannia – 96,2%
4. Kína – 80,3%
5. India – 83,4%
6. Új-Zéland – 96,3%
7. Ausztrália – 95,5%
8. Belgium – 97,8%
9. Egyesült Arab Emirátusok – 94,1%
10. Japán – 92,0%
http://www.misgl.com/blog/customer-service-satisfaction-across-the-globe/
Az utóbbi napokban sok figyelmet kapott Magyarország PISA-teljesítménye. Az alábbi térkép egyfelől jól láthatóan mutatja meg, hogy az egyes országok hol állnak matematikából, természettudományból stb. Másfelől persze az is jól látható, hogy nem az egyes országok, hanem az egyes térségek mennyire teljesítenek jól/rosszul, és megtehetjük azt is, hogy az egyik országot egy másikkal hasonlítjuk össze (interaktív módon), miként például én tettem Magyarország és Ausztria esetében. Részletekért kattintson az alábbi linkre; nagyításért kattintson az alábbi képekre.
A drágaságot tekintve a városok közül ugyan Szingapúr (Singapore City) áll az élen, de rögtön utána európaiak következnek: Párizs, Oslo és Zürich, és csak az ötödik helyre fért be egy nem európai (Sydney), de az első tízből is öt található az Óvilágban. A drágaságindex (ahol 100-nak a New-York-i árak számítanak) persze különböző komponensekből állnak össze, és a márkás cigarettáért például az ausztrál városokban kérik a legtöbbet (átszámítva majdnem 19 dollár: Melbourne, Sydney) . A legolcsóbb városok listáját eközben Karacsi vezeti (Pakisztán); a második az indiai Bangalore; a harmadik pedig Mumbai. És persze egyetlen európai (vagy "nyugati") város sem tartozik ide. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Bár általában a háborúk/társadalmi konfliktusok miatt menekültté váló emberekről hallunk, a természeti csapásoknak 2015-ben még súlyosabb következményei voltak. Ugyanis kétszer annyian: kb. 19 millióan veszítették el földrengés, árvíz stb. miatt az otthonukat, mint a társadalmi problémákból kifolyólag, bár ők minden bizonnyal kevésbé váltak nemzetközi menekültté (migránssá). Ami azért elgondolkodtató, mert amennyiben nem tudunk ellene idejében fellépni, úgy a felmelegedésnek várhatóan katasztrofális következményei lesznek, miközben a kétféle "otthontalanná válás" kumulálódni fog. Jelenleg egyébként Indiát és Kínát sújtják a leginkább a természeti katasztrófák következményei (országonként több mint 3,5 millió emberről van szó), de a top 10-es listán ott találjuk a legfejlettebb országok közül Japánt is (és bár ez egy nagyságrenddel kisebb, még mindig közel 500 ezer érintettet jelent). Az pedig más kérdés, hogy a rangos látványosan máshogy alakulna, ha nem abszolút számok alapján állítanánk össze, hanem a lakosság lélekszámához viszonyítva: míg India és Kína is milliárdos lakosságú, addig a listán a harmadik helyen szereplő Nepálban kevesebb mint harmincad annyian élnek.
A legtöbb országban amennyiben a nő élete veszélyben forog, úgy jóváhagyják; a második legerősebb érv pedig világszerte a nő egészségének megóvása (több mint száz országban), és mindössze 6 olyan ország van, ahol semmilyen körülmények között sem lehet szó abortuszról, miközben 70 országban veszik figyelembe a gyerekvállalás társadalmi/gazdasági következményeit is. Amúgy pedig 2013 óta több ország választott megengedőbb politikát, mint ahányan szigorítottak a szabályozáson. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Mármint melyik országok lakóit? és persze az is jó kérdés, hogy a felmelegedés (vagy éghajlatváltozás, ha úgy jobban tetszik) iránti közömbösség mivel korrelál? Amire az a válasz, hogy leginkább a széndioxid-kibocsátással. A legjobban a latin-amerikaiakat, valamint az afrikaiakat foglalkoztatja a dolog: egészen pontosan a brazilokat, ugandaiakat, Burkina fasoiakat, Fülöp-szigeteiket és ghánaikat. A kínaiak mellett pedig az ausztrálok, angolok, németek, izraeliek és lengyelek izgatják a legkevésbé magukat. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ez a térkép feltüntetni, hogy hol történtek idén kalóztámadások (és pl. elrabolták-e a hajót). Emellett nem csupán az egyes esetek adatait kérdezhetjük le, de az oldalon naprakész adatbázist is találunk, illetve azzal kapcsolatos információkat (figyelmeztetéseket), hogy hol számíthatunk támadásra; a potenciális támadók mennyire lehetnek felfegyverezve, és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Mármint globálisan és a World Bank adatai szerint, melyekből az derül ki, hogy míg 
Néhány jelentős kivételtől eltekintve az az alapszabály,hogy egy-egy ország piacát vagy a Safari, vagy a Chrome mobil böngésző uralja. Nagy-Britanniában az előbb majdnem 60 százalékot, míg az utóbbi majdnem 50 százalékot mondhat magának Ausztriában piacvezetőként. Az USA-ban a Safari, Brazíliában a Chorme dominál (mint ahogy általában véve is latin-Amerikában); Japánban, Ausztráliában és Új-Zélandon megint csak a Safari, míg Indiában és Dél-Koreában a Chrome. Iránban Chrome, Szaúdi-Arábiában Safari... és így tovább. Kínában, Marokkóban és Ghánában - és ezek az az előbb emlegetett kivételek - az Android az úr a browser piacon (ami, tekintettel Kína lélekszámára, nem kis szó). Vietnamban pedig a piac közel 85 százaléka androidos böngészőt használ. Az UC browserekből - melyek biztosan nem a legismertebbek - viszont Banglades vezet: náluk az emberek több, mint egyötöde ezzel böngész. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Mármint 2012-ben és a számítástechnikai szemszögből földtörténeti korokkal későbbinek tűnő 2015-ben. Persze vannak dolgok, melyek nem változnak: Kínában akkor is és most is a legnépszerűbb az Internet Explorer (ami számomra kissé azért meglepő). Magyarország viszont immár teljesen beleolvadt a vadul terjeszkedő Chrome-birodalomba (és a Firefox a környékünkön csak Ausztriában, valamint Német- és Lengyelországban őrizte meg vezető szerepé)t. A 2015-ös állapotokat mutató térkép interaktív is. Kattintson a képekre a részletekért.
Mármint azt, amit a II. Világháború óta a legdrágábban: 300 millió dollárért adtak el, és most Katarban található? Az alábbi top tízes listán Rothko No. 6 című képe van a 3.helyen: 186 millió dollárt fizettek érte 2014-ben, és ez Pollock festménye (5. hely, 140 millió dollár, jelenleg orosz tulajdonban) mellett a másik nonfiguratív alkotás. De persze van a listán Van Gogh, Picasso, Cezanne és Klimt is. Részletekért kattintson az alábbi képre (amin persze megtalálja a legdrágább kép címét és alkotójának nevét is).
Ez az ábra azt mutatja, hogy Európópa egyes országaiban a melegekhez való viszonyulás hogyan/mennyire változott meg az utóbbi egy évben. Magyarország például (Spanyolországhoz hasonlóan) rontott valamennyit a pozícióján; Oroszország egy keveset javított. Tehát most a százalékos skálán, ahol a 100 a legjobb, az oroszok 8 százalékon állnak; mi 50; a spanyolok pedig 69 százalékon. A 
61,31 százalék a nemre: ez pontosan 
Aktuálisan Bill Gates áll az első helyen: 2 évtized alatt immár a 16. alkalommal. Méghozzá saját erőből - miként egyébként a közel 2000 (egészen pontosan 1826) leggazdagabból is nem kevesebb, mint 1191 nem a családi vagyonnak köszönhetően emelkedett ki. A leggazdagabb nő Chrity Walton a Walmarttól. De vannak itt egyéb érdekességek is.Kattintson az alábbi képre a részletekért.