Ez már csak azért is aktuális kérdés, mert egyre nagyobb problémát jelentenek a hamis hírek (fake news), melyek ellen például a Facebook most meg is próbál fellépni. A statisztikákból pedig az derül ki, hogy - nem különösebben meglepő módon - a leginkább azok a nyugat-európaiak hajlamosak azt gondolni, hogy egy, a médiában megjelenő beszámoló, állítás, statisztika stb. igaz, akiknél nagy és állami pénzből jól finanszírozott műsorszórók vannak. És közülük is leginkább a finnek: náluk az emberek közel kétharmada "hisz a híreknek". Az persze más kérdés, hogy még itt is bizalmatlan minden harmadik ember (és azt mindenki maga döntse el, hogy ez sok-e vagy kevés). A másik végletet Görögország képviseli, ahol tízből nyolc (!) ember nem bízik benne, hogy igaz lenne, amit a hírcsatornák mondanak neki. Persze érdekes lenne tudni a magyar arányokat is, de az sajnos nem szerepel a felmérésben. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://www.statista.com/chart/7248/where-people-trust-the-news-most-and-least/
Ez két paraméter alapján méri, hogy mennyire jó egy adott ország állampolgárának lenni: belső és külső. Az előbbibe az tartozik bele, hogy mennyire szabadon mozgunk és választunk lakóhelyet az országon belül, mennyire vagyunk biztonságban stb.; az utóbbi pedig azon alapul, hogy mi van akkor, ha úgy döntünk, hogy mondjuk külföldre akarunk menni dolgozni. Például: kell-e hozzá vízum (illetve melyik országokba kell: az oroszok pl. mintegy száz országba utazhatnak vízum nélkül, viszont ezek egyike sem igazán gazdag). Az lista első helyén Németország áll, és Dánia, Finnország, Norvégia követi; a legvégén pedig Afganisztán meg a Kongói Demokratikus Köztársaság található. Nekünk aktuálisan a 18. hely jutott a QNI (Quality of Nationality Index) szerint (2011 óta egyébként álltunk már a 22. és a 16. helyen is). Részletekért Kattintson az alábbi, interaktív képre.
Avagy: mennyi lőfegyver jut száz emberre Európa egyes országaiban. A legtöbb Svájcban: (45,7), ahol ugye az utóbbi évszázadokban egyetlen háborút sem vívtak, de alig valamivel lemaradva ott vannak mögöttük a finnek is (45,3), míg a harmadik helyen a cseppet sem háborúmentes múltú szerbek (37,8) állnak. A listát persze az USA vezeti; és azt is érdemes kiemelni, hogy ezek az adatok legfeljebb hozzávetőlegesek, mert becslésen alapulnak (esetünkben 
És hol a legnehezebb? Finnországban 10 ezer emberre számítva több mint ezren szöknek meg a 2013-as adatok szerint, és ez persze az európai rekord. Ennek az ottani "open prison" politika az oka, mely lehetővé teszi, hogy az elítéltek többé-kevésbé szabadon kijárhassanak dolgozni, vásárolni stb. - csökkentve ezzel a fenntartási költségeket és a visszaesés valószínűségét. Cserébe viszont "lelépni" is sokkal könnyebb - még az elvileg nem szabadon vagy legalábbis szabadabban mozgó elítélteknek is.Eközben egyébként az utóbbi években szignifikánsan csökkent az európai börtönökben ülők száma.És ismét csak eközben: az embernek jelenleg Törökországban van a legkisebb esélye arra, hogy megszökjön (Magyarország nem szerepel a statisztikában). Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
A listát Belgium vezeti (a személyi jövedelemadó akár 64 százalék is lehet), de nem sokkal lemaradva ott van mögötte Finn-, illetve Svédország is. De rajta van a top 9-es listán Aruba is (az Antillákról); vagy, hogy egy térben hozzánk közelebbi országot is említsek, Ausztria a 8 helyen áll (50százalékkal, míg az az USA az ötödik a saját, akár 56 százalékos személyi jövedelemadójával). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A válasz lehet, hogy meglepő: nem darabra, hanem egymillió lakosra számítva nem az USA-ban, hanem Finnországban. A Világbank szerint itt 2012-ben egymiilióból durván 7 500 tudományos kutató dolgozott, míg az USA-ban ismét csak durván 4 ezer. Az EU-s átlag valamivel több, mint 3 100 volt, nálunk, Magyarországon pedig olyan 2 400 körül. A világátlag eközben kb. 1100. A Világbank interaktív grafikonjához az ember kedve szerint adhat hozzá más országokat/régiókat is, hogy megnézze, azok hogyan teljesítenek (és ami azt illeti, mi például 2006 óta egészen komoly fejlődést produkáltunk ezen a téren: akkoriban 1700 körül jártunk). Részletekért kattintson az alábbi linkekre.
