Aki a II. Világháború környékén született, annak 90 százalékos esélye volt arra, hogy jobban keressen, mint a szülei, az 1985 körül született, mostani harmincasoknak viszont csak 50 százalékos, ami egyes álláspontok szerint sokat elárul a mai amerikai középosztály helyzetéről. Másfelől viszont azt se felejtsük el, hogy a Nagy Gazdasági Válság után születetteknek azért nem volt olyan nehéz több pénzt hazavinniük, mint az előző generációnak, vagyis ezek az eredmények csak az általános életszínvonallal/jóléttel együtt értelmezhetőek. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://www.statista.com/chart/7184/income-middle-class-america-salaries/
Ezt számos különböző tényező befolyásolja kezdve azon, hogy az ember a világ melyik részén/országában él; és befejezve azon, hogy milyen a végzettsége, jövedelme vagy éppen a neme. A dél-afrikaiak közül például közel 70 százaléknak van bankszámlája; a Nigerben élők közül viszont alig 3,5 százaléknak. Az összesített világranglistát a skandináv országok és Új-Zéland vezetik (100 százalékkal), de világrégiót tekintve nem Európa és Közép-Ázsia (ki tudja, ezt a kettőt miért számolják egybe), hanem az ázsiai és a pacifikus térség áll az élen 69 százalékkal (míg a világátlag 61 százalék). Mi amúgy az ötvenedikek vagyunk az országok közül (72 százalékkal), miközben a világon több férfinak, mint nőnek van bankszámlája. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív infografikákra.
MÁrmint az OECD-országokban. Japánban és Dél-Koreában például jól keresnek, de nagy különbségek vannak a munka mennyiségében (az előbbiben 37, míg az utóbbiban 54 óra hetente). A legrosszabbul fizetett tanárok (Észtország) diákjai eközben jobban teljesítenek a PISA-felmérésben, mint a (munkaórára lebontva) ötször annyit kereső hollandoké.Az OECD-országok kétharmadában egy tanár, ha több pénzt szeretne, akkor érdemes lenne Hollandiába költöznie - vagy pedig többet kell dolgoznia .Az infografikából az is kiolvasható, hogy hol mennyi egy tanár jövedelme;heti hány órát tölt munkával, és mennyire számít az eredményesnek. Kár, hogy Magyarország nem szerepel rajta. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Összesen 62 emberről van szó, és 2015-ben ők együttesen gazdagabbak voltak, mint az emberiség szegényebbik fele (és nem mellékesen több pénz fölött rendelkeznek, mint Nagy-Britannia és Németország együtt). Itt persze két dolgot kell megkülönböztetnünk: egyfelől az átlagos jólétet (egy főre jutó GDP-t, és így tovább); másfelől azt, hogy eközben mennyire nőnek a jóléti egyenlőtlenségek. Ez a kettő természetesen nem zárja ki egymást, és ezek szerint miközben a földlakók átlagosan azért csak egyre jobban élnek (
Nos, ezt könnyű eldönteni: a Pew Research Center oldalán az ember bepötyögi, hogy hol él (mármint, hogy Magyarországon), és hogy egy főre lebontva mennyit keres (forintban és havonta), és már meg is kapta a választ. Ami szinte biztosan az lesz, hogy igen: az a jövedelem, amit mi feltehetően kevésnek érzünk, még mindig elég ahhoz, hogy a közép- vagy felsőközép-mezőnybe tartozzunk vele (én a próbához a havi 110 ezer ft-ot választottam). 2011-ban egyébként az emberiség 16 százaléka volt szegény; 56 százalék alacsony jövedelmű; 13 százalék tartozott a közepes, míg további 9 százalék a felső-közép kategóriába, és 7 százalék minősült magas jövedelműnek. Kattintson az alábbi képre az interaktív kalkulátor kipróbálásához.