szórakoztató infografikai blog

közgazdasági vizualizáció


Az országok, akiket nem érdekel a politika

2016. november 16. - zoltan galantai phd

politician.pngA lista élén ugyan nem mi állunk, de azért nekünk is előkelő hely jutott. Az elsők, vagyis a politikával kapcsolatban a legközömbösebbek a kolumbiaiak: náluk az emberek fele (!) csak a vállát vonogatja, ha a téma szóba kerül. Brazíliában és Portugáliában 41 százalék közömbös, nálunk pedig 36 százalék. Persze jó kérdés, hogy ennek konkrétan mi az oka, az viszont nem kérdés, hogy szerencsés-e a dolog, Ugyanis egyértelműen nem az: egy működőképes demokráciához a közügyek (és így a politika) iránt érdeklődő állampolgárok is kellenek. A lista másik végén Németország és Japán található: ezekben az országokban az emberek 95 százaléka számára nem közömbös a politika. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/6703/the-countries-where-people-arent-interested-in-politics/

where_people_aren_t_interested_in_politics_n.jpg

Milyen nemzetiségű a legtöbb milliárdos nő?

women-computer.pngMármint azok, akik a saját erejükből lettek azzá, valószínűleg nem olyanok, mint amilyenre tippelnénk. A világon jelenleg 73 milliárdos nő él, és közülük nem kevesebb mint 49 kínai. A második helyen az USA áll 15-tel (ami egyébként a népesség arányait tekintve kb. ugyanakkora), a harmadik helyen pedig Nagy-Britannia (3 milliárdos nővel), Spanyolországból kettő, Ausztráliában, Brazíliában, Olaszországban és Nigériában pedig egy-egy származik. De sem egy orosz, sem egy japán, sem egy német nincs - és így tovább. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

 https://www.theatlas.com/charts/EJfQIMxZe

milliardos-no.jpg

 

Meteorbecsapódások mindenütt

meteor.pngNéhány napja felröppent a hír, hogy egy indiait meteorbecsapódás ölt volna meg (ez lett volna az első ilyen, dokumentált eset), és bár azóta úgy tűnik, hogy nem, azért a Föld tele van ilyen (csak éppen az állítólagos indiainál mérhetetlenül nagyobb) becsapódások nyomaival. Külföldön akár meteorkárter-túrát is tehetünk, ha kedvünk van hozzá. Összesen 180 nagyobb szárazföldi és 24 tenger alatti becsapódást tartunk nyilván, és a két legnagyobb 20. századi a Tunguzka-metor volt1908-ból, illetve a kevésbé ismert, 1930-as, brazíliai - ez utóbbi 1 km átmérűjű lyukat ütött a földbe. De voltak becsapódásuk a közelünkben is, például Ukrajnában és Németországban jó néhánym több km-es kráter található. Abba jobb bele sem gondolni, hogy ezeknek ma milyen kövtkezményei lennének. Továbbiakért kattintson az alábbi, interaktív térképre.

http://impact.scaredycatfilms.com/

kratertura.jpg

 

 

 

 

 

Hol vesznek földet a külföldi szervezetek?

field.pngMármint melyik (első sorban) fejlődő országokban, a "szervezet" alatt akár kormányt, akár magáncéget stb. értve. Az alábbi interaktív infografika azt mutatja meg 66 országra és közel 35 millió hektár földre, hogy Kínától az USA-n és Franciaországon át Indiáig ki és hol vásárolt, hogy aztán élelmiszert termesszen rajta. Ehhez több, mint 400, nagy szerződést kötöttek meg 2006 óta: az angol Terra Firma Capital pl. több mint 3 millió hektárt vásárolt Ausztráliában; a kínai kormány több mint egymillió hektárt a Fülöp-Szigeteken; egy amerikai szervezet több mint félmillió hektárt Brazíliában - és így tovább (jobb oldalt a vevők listája). Interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.theguardian.com/global-development/ng-interactive/2015/feb/19/global-land-deals-where-foreign-companies-are-investing-in-the-developing-world-interactive

 foreign-land-buyer.jpg

Kiket érdekel a legkevésbé a felmelegedés?

gw.jpgMármint melyik országok lakóit? és persze az is jó kérdés, hogy a felmelegedés (vagy éghajlatváltozás, ha úgy jobban tetszik) iránti közömbösség mivel korrelál? Amire az a válasz, hogy leginkább a széndioxid-kibocsátással. A legjobban a latin-amerikaiakat, valamint az afrikaiakat foglalkoztatja a dolog: egészen pontosan a brazilokat, ugandaiakat, Burkina fasoiakat, Fülöp-szigeteiket és ghánaikat. A kínaiak mellett pedig az ausztrálok, angolok, németek, izraeliek és lengyelek izgatják a legkevésbé magukat. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.pewresearch.org/fact-tank/2015/11/05/what-the-world-thinks-about-climate-change-in-7-charts/

felmelegedes.jpg

Globális erdőfigyelő: fák Magyarországon és a világban

tree2.pngHa fontos a környezet megóvása (márpedig az), akkor ugye a fák is fontosak, és miközben a legutóbbi számítások szerint 422 darab jut minden emberre, aközben a Földön ma kb. fele annyi annyi van, mint a civilizáció kezdetén (ami még rosszabbul hangzik, ha elkezdjük kiszámolni, hogy amikor még csupán néhány száz millióan voltunk, akkor milyen volt az ember/fa arány). Magyarország felszínének az ötödét borítja erdő a 2013-as adatok szerint, de a fafogyási listán szerencsére csak a 81. helyen állunk. Az első Oroszország; a második Brazília; majd pedig Kanada és az USA következik. Részletekért kattintson az alábbi képre.

http://www.globalforestwatch.org/country/HUN

snap_2015-10-13_at_23_32_59.png

 Budapest fái:

snap_2015-10-13_at_23_48_50.png

Földrészek és országok: valójában mekkora?

earth-icon.jpgAzt, hogy mekkorának látszik egy térképen; illetve mekkora a valóságban, nagymértékben befolyásolja, hogy egy gömböt nem lehet (és így a Föld felszínét sem) síkban torzulásmentesen kiteríteni, tehát választanunk kell a szög- és területtartó megoldás között. Mivel pedig a navigációhoz az előbbi fontosabb, például a Mercator-féle vetület is szögtartó – az alábbi, interaktív alkalmazáson viszont a két bal oldali gömböt forgatva „élőben” tudjuk összehasonlítani, mondjuk, Brazíliát és Európát. A végeredmény kimondottan elgondolkozató tud lenni; kattintson az alábbi képre az interaktív felületre való eljutáshoz.

http://bl.ocks.org/zanarmstrong/raw/caa2da1ea1558cdc3357/#scale=527¢er0=-56.44,-17.1¢er1=6.07833,53.2052

crp-earth-aranyaok.jpg

Az atlanti rabszolgakereskedelem két percben

slave.jpgTöbb, mint háromszáz év két perc alatt: a Slate magazin animációja pontosan 20,518 rabszolgaszállító hajó adatai alapján készült, és miként jól megfigyelhető rajta, miközben mindenki pontosan tisztában van azzal, hogy a mai USA területére is hurcoltak be rabszolgákat, ide alig tizede annyi érkezett, mint a karibi térségbe vagy éppen Brazíliába. Az idővonalra kattintva tudjuk beállítani, hogy melyik időszak animálódjon. Kattintson az alábbi képre a részletekért.

http://www.slate.com/articles/life/the_history_of_american_slavery/2015/06/animated_interactive_of_the_history_of_the_atlantic_slave_trade.html

slavery-map.jpg

 

süti beállítások módosítása