szórakoztató infografikai blog

közgazdasági vizualizáció


Mennyire (nem) bízunk a CEO-kban világszerte?

2017. január 20. - zoltan galantai phd

ceo-icon.pngA jelek szerint nem nagyon, és ez egy új felmérés szerint jól beleillik abba a tendenciába, mely szerint világszerte egyre szkeptikusabbak vagyunk az üzleti élettel szemben csakúgy, mint a különböző intézményekkel vagy éppen civil szervezetekkel. A helyzet persze országonként nagyon eltérő lehet, és ami a CEO-kat illeti, Indiában például (amely ebből a szempontból listavezető) az emberek 70 százaléka szavaz nekik bizalmat, míg már a második helyen álló Brazíliában is csak kevesebb, mint a felük- a lista alján található Japánban csupán kevesebb, mint az emberek egyötöde. És Nagy-Britanniának vagy éppen Németországnak sincs mire büszkének lennie 28 százalékos bizalom mellett. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7661/global-trust-in-ceos-has-evaporated/

trust_in_ceos.jpg

Meddig juthatott egy bombázó Angliából a II. világháborúban?

bomb-on-target.jpgAz alábbi, amúgy nem éppen jó minőségű (viszont eredeti) ábra megmutatja, hogy a II. világháború során miként nőtt az angol földről felszálló bombázók hatótávolsága (viszonyítási pontként: jobbra alul München látható), és miként vártak elérhetővé újabb és újabb célpontok. A különböző bombázók természetesen nem egyforma ideig voltak képesek a levegőben maradni, és eközben olyan újítások is segítették a mind nagyobb távok megtételét, mint a ledobható (adott esetben laminált papírból (!) készült) üzemanyag-tartály. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.

http://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/153683513408/a-map-of-the-various-distances-that-wwii-escort

wwii-distance.jpg

ditsance-map.jpg

Jó dolog-e a globalizáció?

globalization-icon.pngAttól függ, hogy kit kérdezünk. Egy 2016 végi felmérés szerint például az USA, Nagy-Britannia és Franciaország lakosainak kevesebb, mint a fele gondolja azt, hogy igen, és az utóbbi esetében például több mint az állampolgárok fele (egészen pontosan 52 százalék) szerint nem szerencsés, ha az importtól függenek, miközben alig 13 százalék hiszi, hogy a migrációnak (ami így vagy úgy, de összefonódik a globalizációval) pozitív hatásai vannak az országra.Természetesen akadnak életkori különbségek is: az USA-ban például a 18 - 34 éves válaszadók 46 százaléka tekinti a bevándorlást pozitív hatásúnak, míg az 55 éves vagy idősebb válaszadóknak csak a 35 százaléka, és Nagy-Britanniában még nagyobb a generációs szakadék (53 vs 22 százalék). Általában véve pedig - nem különösebben meglepő módon - a gyorsabban növekvő gazdaságok hozzáállása pozitívabb a globalizációhoz, mint a többieké. Részletekért kattintson az alábbi linkre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/11/daily-chart-12

globalization-tendencies.png

2016: amikor a bakelit legyőzte a digitális adathordozókat az Egyesült Királyágban

vinyl-music.jpgNéhány évvel ezelőtt valószínűleg még senki sem számított volna rá, de idén a bakelit látványosan jobban teljesített a digitális adathordozóknál Nagy-Britanniában. Az Entertainment Retailers Association (ERA) adatai szerint tavaly 1,2 millió font értékben adtak el belőle, míg a digitális formátumokért 4,4 millió fontot fizettek az emberek, idén viszont 2,4 millió fontot adtak ki a hagyományos hanglemezekért - a digitális formátumokért viszont csupán 2,1 milliót. Ami persze nem csupán azt jelenti, hogy a bakelit kapósabb, hanem azt is, hogy összességében az emberek több, mint 2 millió fonttal kevesebbet szántak ilyen vásárlásokra.Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7105/vinyl-turns-the-tables-on-digital/

vinyl-won.jpg

Melyik országokat aggasztják a legjobban a migránsok?

family-immigrant.pngTalán nem azokat, akikre gondolnánk, és a 2016 novemberi adatok szerint egészen biztosan nem minket. A lista élén ugyanis Nagy-Britannia áll: öt emberből kettőt nagyon is foglalkoztat a probléma, míg a második helyen lévő Németországban csupán alig valamivel kevesebb ember aggódik (38 helyett 37 százalék). Az USA-ban az embereknek valamivel több, mint egyötöde, Magyarországon viszont csupán 12 százalék találja nyugtalanítónak a dolgot. Az utolsó helyen álló Spanyolországban pedig még ennél is 1 százalékkal kevesebben. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7132/the-countries-worrying-the-most-about-immigration/

countries_worrying_the_most_about_immigration_n.jpg

Melyik OECD-országban él szegénységben a legtöbb gyerek?

mother_son_family.pngNem pontosan ott, mint ahol valószínűleg gondolnánk. A listát ugyanis Izrael vezeti 28,5 százalékkal, és csak utána következik Törökország egészen kicsit lemaradva (28,4 százalék) és Mexikó (25,8 százalék). A felmérés készítői annak megállapításához, hogy a gyerek jól vagy rosszul él-e, azt nézték, hogy ki nő fel olyan családban, amely kevesebbet keres a populáció átlagjövedelmének felénél. A listát amúgy - nem különösebben meglepő módon - Nagy-Britannia, Németország és Dánia zárja. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4191/global-child-poverty-rates-in-perspective/

child-poverty.jpg

Inváziók Nagy-Britannia és Írország ellen

great-britain-flag-icon.pngBár az utóbbi idők történeti tapasztalatai alapján úgy szoktuk érezni, hogy Nagy-Britannia és Írország - háborúk esetén - nagyon is izolálva volt Európától, és ennek megfelelően nagyon is védett volt az invázióktól, ez az eredetileg 1914 karácsonyán a német Illustrirte Zeitung-ban megjelent térkép azt sugallja, hogy nem (és nyilván azt is,hogy az aktuálisan folyó világháborúban is meg lehet támadni). Ami két szempontból is tanulságos.Egyfelől, hogy valóban nem vagyunk a tudatában annak, hogy hányszor került sor a szigetország elleni támadásra. Másfelől, hogy a történeti tapasztalatok csak nagyon nagy óvatossággal általánosíthatóak, és attól, hogy korábban (akár több-kevesebb rendszerességgel) bekövetkezett valami, a jövőben nem biztos, hogy így lesz. De az is lehet, hogy mégis. Mivel máskülönben a nagy felbontású kép nem biztos, hogy rendesen megjelenik, ezért nagyításért kattintson a jobb egérgombbal a képre, és válassza a "kép megjelenítését".

http://longstreet.typepad.com/thesciencebookstore/2016/07/infographic-on-the-invasions-of-great-britain.html

invatziok-gb.jpg

Nagy-Britannia: nem a bevándorlás, hanem a Európa a fő kérdés

brexit-icon.pngA Brexit megszavazását követően a britek legfőbb aggodalma immár nem a migránsok, hanem Európa, illetve az Európával való kapcsolatuk (és ennek következményei). Majdnem 20 éve (egészen pontosan 1997 óta) nem fordult elő, hogy ez foglalkoztatta volna legjobban az embereket - az utóbbi időben maga mögé utasítva a gazdasággal és az egészségüggyel kapcsolatos aggodalmakat is. Ami, ha jobban belegondolunk, nem is olyan meglepő... Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/07/daily-chart-12?fsrc=rss

after-brexit.png

Régen az uralkodók addig éltek, mint az alattvalóik

queen.pngErzsébet királynő most lett 90 éves, egészen az 1700-as évek elejéig viszont az volt a jellemző az angol uralkodó ház tagjaira, hogy nem éltek tovább a többi britnél. Az ekkortól kezdődő egészségügyi forradalom (mint amilyen pl. a 18. század végétől a himlőoltás is volt) viszont azt eredményezte, hogy a gazdagok olyan egészségügyi szolgáltatásokhoz is hozzáférhetnek, melyekhez a szegények nem, és a 19. század második felére már 20 évvel nagyobb volt az átlagos élettartamuk. Ez a szabály általában véve természetesen ma is érvényes: több pénz = jobb egészségügyi szolgáltatások, és ennek megfelelően hosszabb élet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://www.vox.com/2016/4/25/11501370/health-longevity-inequality-life-expectancy

kiralyok.jpg

Milyen nemzetiségű a legtöbb milliárdos nő?

women-computer.pngMármint azok, akik a saját erejükből lettek azzá, valószínűleg nem olyanok, mint amilyenre tippelnénk. A világon jelenleg 73 milliárdos nő él, és közülük nem kevesebb mint 49 kínai. A második helyen az USA áll 15-tel (ami egyébként a népesség arányait tekintve kb. ugyanakkora), a harmadik helyen pedig Nagy-Britannia (3 milliárdos nővel), Spanyolországból kettő, Ausztráliában, Brazíliában, Olaszországban és Nigériában pedig egy-egy származik. De sem egy orosz, sem egy japán, sem egy német nincs - és így tovább. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

 https://www.theatlas.com/charts/EJfQIMxZe

milliardos-no.jpg

 

London zajszennyezési térképe - hangosan

noise1.jpgA zajszennyezés a modern társadalmak egyik alapproblémája (bár már az ókori rómaiak is folyamatosan panaszkodtak az elviselhetetlen városi zaj miatt). Számos városról készült zajtérkép (amely értelemszerűen azt mutatja meg, hogy egy adott helyen mennyire dübörög a közlekedés és mennyire zavaróak az egyéb zajok). A londoni zajtérkép annyiban más, hogy egy adott pontra klikkelve akár meg is hallgathatjuk, hogy mit hallanánk ott, az utcán (parkban, hídon, bárhol). De készült interaktív zajtérkép egész Nagy-Britanniáról is. Az interaktív térképek eléréséhez kattintson az alábbi képekre.

London zajtérképe: http://www.emu-analytics.com/sound_map2/

london-noise.jpg

 

Nagy-Britannia zajtérképe: http://www.emu-analytics.com/sound_map/

 anglia-zajterkep.jpg

22 ország, amelyet sosem támadtak meg a britek

soldier-brit.jpgA történelem foylamán a brit csapatok vagy éppen fegyveres kalóz-kereskedők a Föld országainak mintegy 90 százalékában - eufemisztikusan fogalmazva - olykor fegyveres jelenléttel is próbálták képviselni önnön érdekeiket. A számos ismert példa mellett ott van például az, amikor 1940-ben Izlandon szállt partra 745 brit katona, mert a semleges ország nem akart a Szövetségesek oldalán belépni a háborúba. Az eredmény: erőteljes izlandi tiltakozás fegyveres ellenállás nélkül. Vagy említhetnénk Vietnámot, ahol 1945 - 1946-ban harcoltak a britek a kommunisták ellen - és így tovább.

Végül a következő országok maradtak ki: Andorra, Belarusszia, Bolívia, Burundi, Csád, Elefántcsontpart, Guatemalai Köztársaság,  Kirgizisztán, Kongó, Középafrikai Köztársaság, Liechtenstein, Luxemburg, Mali, Marshall-szigetek, Monaco, Mongólia, Paraguay, Sao Tome és Principe, Svédország, Tadzsikisztán, Üzbegisztán, Vatican City.
Megjegyzés: az alábbi térképről pedig, ki tudja miért, kimaradt az egyik - de melyik is az?

http://www.telegraph.co.uk/history/9653497/British-have-invaded-nine-out-of-ten-countries-so-look-out-Luxembourg.html

britain-not-invaded.jpg

süti beállítások módosítása