Ezt számos különböző tényező befolyásolja kezdve azon, hogy az ember a világ melyik részén/országában él; és befejezve azon, hogy milyen a végzettsége, jövedelme vagy éppen a neme. A dél-afrikaiak közül például közel 70 százaléknak van bankszámlája; a Nigerben élők közül viszont alig 3,5 százaléknak. Az összesített világranglistát a skandináv országok és Új-Zéland vezetik (100 százalékkal), de világrégiót tekintve nem Európa és Közép-Ázsia (ki tudja, ezt a kettőt miért számolják egybe), hanem az ázsiai és a pacifikus térség áll az élen 69 százalékkal (míg a világátlag 61 százalék). Mi amúgy az ötvenedikek vagyunk az országok közül (72 százalékkal), miközben a világon több férfinak, mint nőnek van bankszámlája. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív infografikákra.
Az ötlet tulajdonképpen nagyon egyszerű: kezeljük úgy az egyes országok GDP-jét, mintha azok fizikailag létező tömeget jelentenének, és számoljuk ki, hogy a térképen hová esik a "gravitációs középpont". A London School of Economics kutatói éppen ezt tették, és bár meglehetősen sok a kisebb - nagyobb bizonytalanság és hozzávetőlegesség (elvégre ki tudná pontosan megmondani, hogy mennyi lehetett egy ország (birodalom GDP-je) ötszáz vagy éppen ezer éve, az így kirajzolódó kép azért legalábbis elgondolkoztató. Ugyanis miután a 20. században ez a bizonyos világgazdasági gravitációs központ eljutott az Atlanti-óceánig, most nagy sebességgel visszafelé tart, és ha minden igaz, 2025-re mélyen Ázsiában fog járni. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Miközben - nem különösebben meglepő módon - a "legszélesebb sávú" internetet az olyan országok kínálják Ázsiában, mint Szingapúr, Hongkong és Japán, a mobil adatforgalom sebességében nem ők állnak az élen, hanem az olyanok, mint Új-Zéland, Kína és Tajvan. És különben is hatalmas különbségek lehetnek az egyes országok között: Szingapúrban 118,8 MB/másodperc a letöltési sebesség, míg a Fülöp-szigeteken 3,6 MB. Kattintson az alábbi képre a részletekért.