December 26-án volt 25 éve, hogy a Szovjetunió hivatalosan megszűnt/felbomlott, és egy most decemberi felmérés szerint az ottaniak közel kétharmadának (egészen pontosan 63 százalékának) még mindig "negatív", és ezen belül is 32 százaléknak "nagyon negatív" érzései vannak ezzel kapcsolatban, míg alig 15 százalék találja "pozitívnak". Ami két szempontból is elgondolkoztató: egyfelől - természetesen - amiatt, hogy ezek szerint három emberből kettő nem örül neki, hogy a Szovjetunió megszűnt. Másfelől azért, mert ismét csak ezek szerint a volt szovjetek többsége számára a "kapitalizmusba való átmenet" nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://www.statista.com/chart/7322/25-years-soviet-union-collapse-ussr/
Az amerikai Collier's magazin 1951-ben egy teljes számot szentelt a legjobb újságírók és illusztrátorok bevonásával annak a forgatókönyvnek, melyben azt követően, hogy Tito ellen 1952 elején merényletet hajtanak végre, és a szovjet blokk katonasága bevonul Jugoszláviába, nem csupán a III. világháború tör ki, de a szovjet katinai-ipari komplexumokra ugyanúgy atombombát dobnak, mint pl. New Yorkra vagy Londonra is. Az egész természetesen azzal fejeződik be 1960-ra, hogy a nyugati erők győznek. A hátborzongatóan részletes forgatókönyv az alábbi linken olvasható - nagyításért pedig kattintson az alábbi képre.
De 466 még jobb lenne - amiben persze már a járulékos célpontok atombomba-igénye is benne van. Vagy legalábbis két héttel Nagaszaki után az amerikai légierő arra a következtetésre jutott, hogy egy megelőző atomcsapáshoz a Szovjetunió ellen ennyi atombombára lenne szükség, és szép akkurátusan azt is berajzolták a térképre, hogy melyik lenne a 15 elsődleges (Moszkva, Baku, Novoszibirszk stb.) és melyik az összesen 66 célpont. Eközben nem a populációs nagyság vagy a kulturális fontosság számított, hanem - értelemszerűen - az, hogy mekkora az adott hely háborús gyáripari kapacitása. Persze Mandzsúria atombombázása is felmerült, és további 10 atombombát szántak volna esetleges "nyugat-európai" célokra, és ismét csak 10-et "a hadszíntér stratégiai izolációjára" (pl. Szuezi-csatorna, Dardanellák). Meg néhány egyéb helyre is "kellhettek volna". A valóságban az amerikaiaknak 1948-ra volt csak 100 és 1951-re 400 atombombájuk, és persze élesen meg kell különböztetnünk egy ilyen "hány atombomba kellene ahhoz..." típusú kérdést az atombombák valódi bevetésétől - de az akkor is eléggé elgondolkoztató történet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Mert hogy erre is vannak adatok (2010-ből), és ezekből az derül ki, hogy Libéria és Sierra Leone az a két ország, ahol csupán egy-egy könyvtár található az egész országban. A másik végletet Belorusszia képviseli nem kevesebb, mint 1894 könyvtárral, ami azt jelenti, hogy kevesebb mint 2000 emberre jut egy könyvtár. Persze könyvtár és könyvtár között (méretet és hasonlókat tekintve) biztos vannak különbségek, de azt azért mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a jó könyvtárellátottságú országok 70 százaléka vagy a volt Szovjetunió, vagy a "keleti blokk" területén található. Nagyításért kattintson az alábbi képre.