De 466 még jobb lenne - amiben persze már a járulékos célpontok atombomba-igénye is benne van. Vagy legalábbis két héttel Nagaszaki után az amerikai légierő arra a következtetésre jutott, hogy egy megelőző atomcsapáshoz a Szovjetunió ellen ennyi atombombára lenne szükség, és szép akkurátusan azt is berajzolták a térképre, hogy melyik lenne a 15 elsődleges (Moszkva, Baku, Novoszibirszk stb.) és melyik az összesen 66 célpont. Eközben nem a populációs nagyság vagy a kulturális fontosság számított, hanem - értelemszerűen - az, hogy mekkora az adott hely háborús gyáripari kapacitása. Persze Mandzsúria atombombázása is felmerült, és további 10 atombombát szántak volna esetleges "nyugat-európai" célokra, és ismét csak 10-et "a hadszíntér stratégiai izolációjára" (pl. Szuezi-csatorna, Dardanellák). Meg néhány egyéb helyre is "kellhettek volna". A valóságban az amerikaiaknak 1948-ra volt csak 100 és 1951-re 400 atombombájuk, és persze élesen meg kell különböztetnünk egy ilyen "hány atombomba kellene ahhoz..." típusú kérdést az atombombák valódi bevetésétől - de az akkor is eléggé elgondolkoztató történet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
