A mintegy 30 ezer ember megkérdezésén alapuló felmérés szerint az EU-ban élők közel egynegyede elfogadhatónak tartja a beleegyezés nélküli szexet - pl. alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság esetén, illetve, ha a nő "kihívóan" öltözködik. 7 százalék pedig úgy véli, hogy a dolgot megengedhetőbbé teszi, ha a nő korábban flörtölt; több szexuális partnere volt vagy éppen egyedül sétál éjszaka. Ezen a felmérésen Magyarország a második legrosszabbul teljesítő ország (Románia után);nálunk a megkérdezettek 47, míg a szomszédos országban az 55 százalék tartotta bizonyos esetekben elfogadhatónak a beleegyezés nélküli szexet. A legkevésbé megengedők a nőkkel szembeni erőszakot illetően a svédek és a spanyolok (6 - 6 százalék). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Természetesen vannak, akik különböző okokból kimondottan nem - például Anglia és Svédország (itt a nem azt jelenti, hogy az emberek legalább 20 százaléka ellene van). És persze az állást sem pro, sem kontra nem foglalók mellett ott vannak azok is, akik határozottan jó ötletnek tartanák egy európai hadsereg felállítását (tehát 20 százalék vagy több erre szavazna): például Románia, Lengyelország, Franciaország - meg mi, magyarok. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Két ország akkor ekvipopulációs (=equipopolous), ha azonos méretű a lakosságuk. A dolgot továbbgondolva miért is ne osztanánk fel az Európai Uniót ekvipopulációs zónákra? Ezzel el lehetne kerülni az abból fakadó problémákat, hogy bizonyos esetekben egy-egy országnak - a lakossága nagyságától függetlenül - egy-egy szavazata van (és persze újabb problémákat lehetne generálni). Mindenesetre kreatív elképzelés, és mivel a jelenlegi 28 Eu-s tagállam 506 millió embert jelent, ezért logikusnak látszik az EU-ban 28 különböző,18 millió lakosú egységet kialakítani (gondolati játékként), és még azzal is eljátszhatnánk, hogy melyik területet hogyan nevezzük. Az alábbi térképen pl. olyanok találhatóak, mint Adriatica (értelemszerűen az Adriai-tenger környéke); Danovia (ide tartoznánk mi is) vagy éppen Saxonia és a Mediterrán Unió. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Bár az USA még mindig a világ legnagyobb gazdasági hatalma, a jelentősége relatíve azért nem keveset csökkent az utóbbi harminc évben - miközben az EU, ha összeadjuk egyes országai teljesítményét, akkor nagyon elöl van. Ami az Amerikai Egyesült Államokat illeti, ez az 1980-as években a világ GDP-jének durván egyharmadát adta, míg Kína 5 százalékot. Ma kevesebb, mint egynegyed a részesedése, míg Kínáé már 15 százalék (vagy valami ilyesmi, és azért fogalmazok ilyen óvatosan, merthogy a GDP-nek többféle, nem teljesen egyforma mérése létezik). A lényeg viszont emellett mindenképpen az, hogy az EU a fentebbi számítás szerint az USA 23,32 százalékához képest 22, 41 százalékot teljesít, és mint ilyen, a világ második legnagyobb gazdasági hatalma - alig valamivel lemaradva a legnagyobb mögött. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Amikor nem régiben Erdogan felvetette a visszaállítását, akkor ismét előtérbe került a halálbüntetés kérdése. Az EU egyértelműen nem támogatja, ami viszont nem jelenti azt, hogy egyesi országok lakossága szükségképpen egyetért ezzel, és ami azt illeti, Törökországban például szinte mindenki (92 százalék) a halálbüntetés mellett lenne. De Romániában is majdnem ugyanannyian (91 százalék), míg nálunk a szavazók kétharmada. Nyugat-Európában viszont általában inkább ellene vannak. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Manfred Weber német politikus azt vetette fel nem régiben, hogy "mi lenne, ha minden 18 éves egy ingyen Inter-Rail jegyet kapna a születésnapjára, hogy megtapasztalhassa Európát?" Az elképzelés mögött az áll, hogy ekkor a fiatalok jobban rájönnének/érzéklenék, hogy az EU nem is olyan rossz hely (sőt), és ez erősítené az európaiságot. Az alábbi térképek azt mutatják meg, hogy egy ilyen ingyen jegy birtokában a különböző európai fővárosokból indulva meddig juthatnánk 22 óra alatt - és eközben jól észrevehető, hogy egyes országok jóval kevésbé elérhetőek vasúton, mint mások, és ez azt eredményezi, hogy azok a fiatalok, akik a mostani, pénzért vehető Inter-Rail jegyekkel utaznak, sokszor inkább Nyugat-Európán belül maradnak (esetünkben Nyugat-Európához értve Budapestet is). Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
A Brexit megszavazását követően a britek legfőbb aggodalma immár nem a migránsok, hanem Európa, illetve az Európával való kapcsolatuk (és ennek következményei). Majdnem 20 éve (egészen pontosan 1997 óta) nem fordult elő, hogy ez foglalkoztatta volna legjobban az embereket - az utóbbi időben maga mögé utasítva a gazdasággal és az egészségüggyel kapcsolatos aggodalmakat is. Ami, ha jobban belegondolunk, nem is olyan meglepő... Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Nagy-Britannia esetleges kiválása felveti a kérdést, hogy az EU mennyire népszerű - mármint az EU-n belül. A válasz pedig természetesen az, hogy Nagy-Britanniában nem nagyon (éppen csak több, mint az ottaniak fele lenne a bennmaradás mellett a dolgok jelenlegi állása szerint), És Ausztriában meg Dániában sem jobb a helyzet (Svédországban pedig egy százalékkal még rosszabb is). És akkor Csehországot (45 százalék) még nem is említettük. A másik véglet: Málta, Spanyolország, Lengyelország és Litvánia: náluk 70 százalék fölötti az EU támogatottsága, míg nálunk valahol a kétharmad közelében van (egészen pontosan 61 százalék). Részletekért kattintson az alábbi térképre.
A gazdasági szankciókat az USA mellett Oroszország, az EU és AZ ENSZ is kiterjedten használja a vele ilyen vagy olyan kérdésekben szemben álló országok ellen. Ha Clausewitz annak idején azt mondta, hogy "a háború a politika folytatása más eszközökkel", akkor mi most úgy fogalmazhatnánk, hogy a gazdasági szankció a háború helyettesítése más eszközökkel. Az alábbiak azt mutatják meg, hogy hogyan nézne ki a világ, ha a szankciók egyszerűen kiradíroznák az érintett országokat a térképről, és közben kapunk konkrét felsorolást is azzal kapcsolatban, hogy ki kit büntet. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Ebben az interaktív ábrában nem (csak) az a lenyűgöző, amit mutat, hanem az is, ahogy. Mintha csak egy klasszikus steampunk gépezetet nézegetnék ugyanis, ahol például a széndioxid-kibocsátás növekedése az egyik műszer mutatóját mozdítja el; egy másik azt jelzi, hogy 2012-ben az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának hány százaléka származott az EU-tól, az USA-tól és Kínától (sorrendben 4,1; 5,8 és 10,7 százalék). Meg, hogy mennyi olvadt el az arktikus jégből; hogyan változik a tengerszint - és így tovább. Ha az adott műszerre klikkelünk, akkor további ábrák/szövegek segítenek a megértésben - részletekért kattintson az alábbi interaktív képre.
A legfrissebb (vagyis 2012-es) adatok szerint és egyáltalán nem meglepő módon a legtöbb halálos baleset az építőiparban történik (több mint 20 százalék), míg ha valaki a lehető legbiztonságosabb munkával akarj leélni az életét, akkor válassza mondjuk az oktatást vagy a pénzügyi szektort. Vagy szinte bármi mást az első hat helyezetten kívül, mivel ezek az összes 80 százalékát adják, és a maradék több mint egy tucat foglalkozás/tevékenységi kör osztozik a maradék kevesebb mint 20 százalékon.
Méghozzá azért nem, mert egy tavalyi vizsgálat szerint az EU-ban egyre inkább az a jellemző, hogy a 18 - 29 éves fiatalok nem hagyják el a szülői házat. Nálunk az adatok szerint az adott korosztály háromnegyede (!) él így, de vannak olyan országok is, ahol több mint a négyötödük -- ez az utóbbi években egyre erősödő tendencia, és minden bizonnyal számos tényező játszik benne szerepet a tanulástól a jövedelmi viszonyoktól kezdve. Részletekért és az az interaktív térképért kattintson az alábbi képekre.
Összességében ha valaki az EU-ban parlamenti tag, akkor ezt 71%-os valószínűséggel férfiként teszi. Amúgy Svédországban a legjobb az arány: ott ötből valamivel több mint ketten nők a parlamentben, és innentől nagyjából egyenletesen megy lefelé. Az EU-s átlag 30 % körül van - mi pedig a lista legvégén vagyunk - miként az alábbi ábrán is látható - nagyításért kattintson rá.
A Gini-index azt méri, hogy mekkora a társadalmi egyenlőtlenség egy országon belül - leginkább a jövedelem- és vagyoneloszlás egyenlőtlenségeit tekintve. A KSH által 2014-ben közzétett ábra azt mutatja, hogy Magyarország ebből a szempontból jobb az EU-s átlagnál, ami 30,5, míg a miénk csak 28 (és persze minél kisebb, annál jobb). Szlovákia, Szlovénia, Csehország viszont jócskán megelőz minket. Az első helyen álló Norvégia pedig 22,7-et mutat, míg az ebből a szempontból legrosszabbul teljesítő Bulgáriánál 35,4 a Gini-index. Perzsze a Gini-index nem a jólétet méri: egy egyenletesen szegény országban is jó eredményt adna.Az alábbi kép forrása:
A válasz lehet, hogy meglepő: nem darabra, hanem egymillió lakosra számítva nem az USA-ban, hanem Finnországban. A Világbank szerint itt 2012-ben egymiilióból durván 7 500 tudományos kutató dolgozott, míg az USA-ban ismét csak durván 4 ezer. Az EU-s átlag valamivel több, mint 3 100 volt, nálunk, Magyarországon pedig olyan 2 400 körül. A világátlag eközben kb. 1100. A Világbank interaktív grafikonjához az ember kedve szerint adhat hozzá más országokat/régiókat is, hogy megnézze, azok hogyan teljesítenek (és ami azt illeti, mi például 2006 óta egészen komoly fejlődést produkáltunk ezen a téren: akkoriban 1700 körül jártunk). Részletekért kattintson az alábbi linkekre.
Az EU-n belül természetesen Német- és Franciaországban vannak a legtöbben - azt viszont valószínűleg kevesebben tudják, hogy míg az európai országok közül Oroszország vezet a létszámot illetően (14 millió), addig százalékosan Ciprus után (több, mint 25 százalék) Bulgária áll a második helyen (majdnem 14 százalékkal). Az előrejelzések szerint ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2030-ra Európa lakosságának 8 százalékát fogják adni. Magyarországon viszont jelenleg - 
Az valószínűleg senkit nem lep meg, hogy az abszolút összeget tekintve az USA a listavezető - viszont mivel a GDP-jének "mindössze" a 3,5 százalékát fordítja katonai célokra, ezért csupán a negyedik ezen a listán. Az első helyet Szaúdi-Arábia szerezte meg GDP-jének több, mint 10 százalékát fegyverekre és katonákra fordítva, míg a második helyen Izrael, a harmadikon Oroszország található.Az EU-s országok közül a legelőkelőbb helyen Franciaország van: 6.lett valamivel India mögött és valamivel Törökország előtt, míg Kína a kilencedik.Részletekért kattintson az alábbi képre.
Vagyis olyan területek, melyek Európán kívül találhatóak ugyan, de afféle geopolitikai zárványként az egyik vagy a másik EU-s tagország fennhatósága alá tartoznak. Meglepő módon van belőlük szép számmal: az embernek talán eszébe jut a Falkland-szigetek, amelyek a britekhez tartoznak, és amelyekre az argentinok mindmáig jogot formálnak (bár az talán már kevésbé rémlik, hogy milyen messze van), de más valószínűleg nem nagyon. Pedig a Föld legkülönbözőbb pontjain találunk francia, holland, portugál, spanyol és dán ellenőrzés alá eső részeket is. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az adatok szerint 100 Eu-s, felsőoktatásban tanuló férfira átlagosan 121,6 nő jut. Magyarországon ez az arány 124,7, míg a két szélsőség: Lengyelország, ahol majdnem másfélszer többen vannak a nők (149,1), illetve Görögország, ahol viszont kevesebben vannak a férfiaknál (96,6). Amúgy pedig az Eu-ban ma már többen vannak a felsőfokú diplomát szerző nők; viszont a mérnökök alig valamivel több, mint egynegyedét adják, és más szempontokból is (pl. fizetés) rosszabb helyzetben vannak a férfiaknál. Részletekért kattintson az alábbi képre: 
61,31 százalék a nemre: ez pontosan 