Értsd: milyen kritériumoknak kell annak megfelelnie, aki azt szeretné, hogy egy nemzet tagjának tekintsék az adott nemzet többi tagjai (esetünkben Magyarország). A kérdést különösen aktuálissá teszi, hogy a jelek szerint a világ számos országban előretörőben van a populizmus és az ehhez kapcsolódó ideológiák. Az alábbi ábra egy 15 országra kiterjedő, nemzetközi felmérés keretében készült, és arra kérdez rá, hogy mennyire kritériuma az adott nemzethez való tartozásnak, hogy az ember:

• az adott országban született
• keresztény
• osztozik az ország szokásaiban és tradícióiban
• beszéli az ország nyelvét.

A magyarok kicsivel több, mint 50 százaléka gondolja úgy, hogy a születési hely "nagyon fontos"; míg több, mint kétharmaduk szerint a kultúrához való tartozás is az. A kereszténységre vonatkozó kérdést az alábbi grafikon nem emeli ki külön Magyarországot (itt egyébként az első helyen Görögország áll 54 százalékkal, míg mi Lengyelország, az USA és Olaszország után következünk csupán 29 százalékkal). Azt viszont tudni lehet, hogy a nyelv a magyar válaszadók kb. négy ötödénél megkerülhetetlen kérdés. Általában véve pedig elmondható, hogy mi vagyunk azok, akiknek ezek a tényezők vagy nagyon fontosak, és ezzel a vallást kivéve az "élbolyban" vagyunk (a nyelv fontosságát illetően csak a hollandok előznek meg minket); vagy egyenesen az elsők (születés és a nemzeti hagyományok). Érdemes észrevenni, hogy a másik "migrációs tranzitországnak" tekintett Görögország a vallás kivételével kimondottan hozzánk hasonló válaszokat adott. Részletekért kattintson az alábbi linkre.

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2017/02/daily-chart-0