Azt persze mindenki tudja, hogy mivel a Föld három dimenziós, nem lehet torzulás mentesen két dimenzióban ábrázolni, de azért tanulságos, ha megnézzük az alábbi, 1912-ből származó ábrát. Ez ugyanis érzékletesen mutatja meg, hogy a népszerű térképészeti vetületek hogyan/mennyire torzítják el a valóságot. Ezen vetületek között ugyanúgy ott van a globuláris projekció (ami ma már kevésbé ismert), mint a Mercator-féle, ami mindmáig a legismertebbnek számít, és amelynek nem is az a célja, hogy arányosan ábrázolja a területet, hanem az, hogy szögtartó legyen, és így megkönnyítse a hajózást. Mindenesetre érdekes belegondolni, hogy egy hagyományos "földrajzi atlasz" ezek után mennyire tükrözi a valóságot. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://io9.gizmodo.com/this-is-how-map-projections-warp-your-understanding-of-1499317119
Azt, hogy mekkorának látszik egy térképen; illetve mekkora a valóságban, nagymértékben befolyásolja, hogy egy gömböt nem lehet (és így a Föld felszínét sem) síkban torzulásmentesen kiteríteni, tehát választanunk kell a szög- és területtartó megoldás között. Mivel pedig a navigációhoz az előbbi fontosabb, például a Mercator-féle vetület is szögtartó – az alábbi, interaktív alkalmazáson viszont a két bal oldali gömböt forgatva „élőben” tudjuk összehasonlítani, mondjuk, Brazíliát és Európát. A végeredmény kimondottan elgondolkozató tud lenni; kattintson az alábbi képre az interaktív felületre való eljutáshoz.