Az valószínűleg senkit sem lep meg, hogy Kalifornia GDP-je akkora, mint Franciaországé - viszont azt is eljátszhatjuk, hogy az USA egyes nagyvárosait állítjuk párba egyes országokkal.És ebből az derül ki, hogy ha az első 19 amerikai nagyvárosi körzet önálló állam lenne, akkor mindegyikük felférne a világ top 50-es gazdasági listájára (és az első 20 a top 60-asra). Amúgy pedig 23 amerikai nagyváros termeli ki az ország GDP-jének felét (az élen New York, Los Angeles, Chicago, Houston és Washington áll).
https://www.weforum.org/agenda/2016/11/america-states-world-largest-economies/
Az infografikák egyik népszerű fajtája a "hogyan osszunk fel" egy országot (földrészt, régiót stb.) valamilyen szempontból (legyen az populáció vagy bármi más) egyenlő nagyságú területekre. Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy miként lehet öt, egyenlő területre osztani a GDP szempontjából az USA államait. Természetesen lehetne máshogy is, de az így kirajzolódó kép is tanulságos, és eközben a GDP/fő is meglehetősen ingadozó: hogy a két szélsőséget említsük, kb 50 ezer dollár délkeleten, míg majdnem 65 ezer dollár északkeleten. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A legújabb adatok szerint a munkanélküliséget tekintve jól állunk az EU-n belül, az egy főre jutó GDP-vel kapcsolatban viszont kevesebb (méghozzá sokkal kevesebb) büszkélkedni valónk van. Ami az előbbit illeti, jelenleg Görögországban a legrosszabb a helyzet (több, mint 20 százalékos munkanélküliség). A másik véglet Csehország: bőven 5 százalék alatt, míg minket olyan 5 százalék körülre számolnak, és csak négy országban jobb a helyzet (amely számítás persze nem veszi figyelembe, hogy a külföldön dolgozik, az szintén a statisztikát javítja). Ami pedig a GDP-t illeti, itt Luxemburg (egészen mellbevágó mértékben) listavezető - és nálunk is rosszabbul csak Bulgária, Románia és Horvátország teljesít. További részletekért kattintson a linkre; míg nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy miként lehet két, hozzávetőleg egyenlő nagyságú részre felosztani a világot a katonai kiadások alapján: a kék (NATO) adja az összes 51, míg a világ többi része a további 49 százalékot. Ez a kettő (NATO és egyebek) együtt hozzávetőleg 1,7 trillió dollárt tesz ki évente (ami a globális GDP 2,3 százalékát jelenti), és az USA egymaga közel 600 milliárdot költ katonaságra, ami a NATO-költések 70, míg nem mellékesen az amerikai GDP több, mint 3 százaléka. Abszolút skálán mérve a kínaiak a második legnagyobb hadseregre költők 215 milliárddal: ők a GDP-jük durván 2 százalékát fordítják erre.További részletekért kattintson az alábbi képre.
Bár az USA még mindig a világ legnagyobb gazdasági hatalma, a jelentősége relatíve azért nem keveset csökkent az utóbbi harminc évben - miközben az EU, ha összeadjuk egyes országai teljesítményét, akkor nagyon elöl van. Ami az Amerikai Egyesült Államokat illeti, ez az 1980-as években a világ GDP-jének durván egyharmadát adta, míg Kína 5 százalékot. Ma kevesebb, mint egynegyed a részesedése, míg Kínáé már 15 százalék (vagy valami ilyesmi, és azért fogalmazok ilyen óvatosan, merthogy a GDP-nek többféle, nem teljesen egyforma mérése létezik). A lényeg viszont emellett mindenképpen az, hogy az EU a fentebbi számítás szerint az USA 23,32 százalékához képest 22, 41 százalékot teljesít, és mint ilyen, a világ második legnagyobb gazdasági hatalma - alig valamivel lemaradva a legnagyobb mögött. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ez a térkép többek között azért érdekes, mert jól megmutatja, hogy jelenleg az USA milyen erős - mint ahogy megmutatja azt is, hogy Európa némi kiegészítéssel (ld. Kanada) szintén az. Illetve az egyik ázsiai régió is az (leginkább Kínának, illetve Japánnak és Dél-Koreának köszönhetően). Persze lehetségesek lennének más olyan felosztások is, ahol mindegyik színre a világ GDP-jének egynegyede jutna, de valószínűleg ez tükrözi a legjobban kulturális, gazdasági és történeti kapcsolatokat. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Nyilván az USA vagy Kína jöhet számításba - de melyik is? Jó lenne, ha egyértelmű választ tudnánk adni, ám a valóságban a végeredmény attól függ, hogy hogyan számolunk.A GDP a kiindulási pont, de ha különböző mérőszámokat használunk, akkor különböző eredményeket kapunk. Egyfelől megtehetjük, hogy - kissé pongyolán fogalmazva - az aktuális árfolyamon átváltjuk az egyik ország valutáját a másikra, és megnézzük, hogy így melyik lesz több. Másfelől megnézhetjük a PPP-t (purchasing power parity, vagyis vásárlóerő-paritás), és ez a két módszer nem is kevéssé eltérő eredményt ad. Az első ugyanis az USA egyértelmű fölényét hozza ki, míg a második azt, hogy kissé Kína vezet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Persze tudni éppen tudjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak óriási a GDP-je, de mégiscsak más látni is, hogy az egyes államai is párhuzamba állíthatóak egy-egy kisebb- nagyobb országgal. Méghozzá nem csak Romániával (=Dél-Karolina), Srí Lankával (=Nyugat-Virginia) vagy Ausztriával (=Virginia) és persze Magyarországgal (mi Utah szintjét hozzuk), de mondjuk Kanadával (=Texas) vagy Brazíliával (=Kalifornia) is. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Összesen 62 emberről van szó, és 2015-ben ők együttesen gazdagabbak voltak, mint az emberiség szegényebbik fele (és nem mellékesen több pénz fölött rendelkeznek, mint Nagy-Britannia és Németország együtt). Itt persze két dolgot kell megkülönböztetnünk: egyfelől az átlagos jólétet (egy főre jutó GDP-t, és így tovább); másfelől azt, hogy eközben mennyire nőnek a jóléti egyenlőtlenségek. Ez a kettő természetesen nem zárja ki egymást, és ezek szerint miközben a földlakók átlagosan azért csak egyre jobban élnek (
Annak, hogy Kína importja 2015-ben majdnem 15 százalékot csökkent, a legkülönbözőbb országok gazdaságára (és GDP-jére) van hatással. Az alábbi, interaktív grafika azt mutatja meg, hogy ez kit és milyen mértékben érint. Az USA GDP-jét például 0,1 százalékban, de a "nagy érintettek" között ott van Japán, Német- és Franciaország, Nagy-Britannia meg jó néhány más gazdaság is, és ez jól érzékelteti egyfelől Kína egyre inkább központivá váló szerepét a világgazdaságban. Meg persze azt is, hogy immár milyen szinten integrálódott a rendszer. Részletekért kattintson az alábbi képre.
... akkor az alábbi térképet kapnánk, ahol az egyes amerikai államok GDP-je értelemszerűen nagyjából ugyanakkora, mint az adott országé. Az USA legjobban teljesítő részei egyenesen a világ top 10-es gazdaságú országaival versengenek (Kalifornia nagyjából Brazíliával van egálban), de a szegényebbeknek sem igazán kell szégyenkezniük. Röviden és tömören: az USA gazdasága tényleg óriási. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az valószínűleg senkit nem lep meg, hogy az abszolút összeget tekintve az USA a listavezető - viszont mivel a GDP-jének "mindössze" a 3,5 százalékát fordítja katonai célokra, ezért csupán a negyedik ezen a listán. Az első helyet Szaúdi-Arábia szerezte meg GDP-jének több, mint 10 százalékát fegyverekre és katonákra fordítva, míg a második helyen Izrael, a harmadikon Oroszország található.Az EU-s országok közül a legelőkelőbb helyen Franciaország van: 6.lett valamivel India mögött és valamivel Törökország előtt, míg Kína a kilencedik.Részletekért kattintson az alábbi képre.