A mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásai - nem különösebben meglepő módon - a következő évtizedben az előrejelzések szerint egyre jövedelmezőbbé válnak. Ezek közül jó néhány már ma is jelen van számítógépes (internetes) mindennapjainkban, és ha minden igaz, akkor a statikus képfelismeréssel, kategorizálással, tag-eléssel lehet majd a legnagyobbat kaszálni. A második helyen az algoritmikus kereskedelem, illetve mesterséges intelligencia segítette teljesítménynövelés fog állni, míg a tizediken a cyberfenyegetések elleni fellépés (ez az előrejelzések szerint olyan 2 milliárd dolláros üzletté növi ki magát az első hely több, mint 8 milliárd dolláros üzletével szemben). Mármint ha tényleg így lesz, ugyanis egy évtized bőven elég ahhoz, hogy olyan, új területek jelenjenek meg, és váljanak sikeressé, amikre ma még nem is gondolunk. Szóval annyi ugyan bizonyosnak látszik, hogy a mesterséges intelligenciának egyre nagyobb szerepe lesz az üzleti életben (is), de az összkép azért sokat változhat 2025-ig. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
https://www.statista.com/chart/6810/the-future-of-ai/
Ami persze nem jelenti azt, hogy az orosz-kazah határ környékére fog esni a világgazdaság középpontja is (még akkor sem, ha Novoszibirszknek azért 1,5 millió lakosa és 200 gyára van). A "világgazdaság gravitációs középpontja" ugyanis éppen az, mint amit a neve sugall: ha gazdasági fejlődésüknek megfelelően a különböző országokat nagy tömegű testeknek képzeljük el, akkor ez kirajzolja, hogy hová esik a centrum (egy hasonlattal élve: a Föld - Hold gravitációs középpont a Föld és a Hold közé esik). Vagyis önmagában az, hogy Novoszibirszk, nem különösebben izgalmas- az viszont már inkább, hogy ez az előrejelzés az IMF azon várakozásain alapul, melyek szerint a következő években a legnagyobb növekedést nem az európai/nyugati országok fogják produkálni, hanem olyanok, mint Mianmar, Elefántcsontpart, Szenegál, vagy éppen - hogy egy kevésbé meglepő nevet is említsünk - India. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Az ötlet tulajdonképpen nagyon egyszerű: kezeljük úgy az egyes országok GDP-jét, mintha azok fizikailag létező tömeget jelentenének, és számoljuk ki, hogy a térképen hová esik a "gravitációs középpont". A London School of Economics kutatói éppen ezt tették, és bár meglehetősen sok a kisebb - nagyobb bizonytalanság és hozzávetőlegesség (elvégre ki tudná pontosan megmondani, hogy mennyi lehetett egy ország (birodalom GDP-je) ötszáz vagy éppen ezer éve, az így kirajzolódó kép azért legalábbis elgondolkoztató. Ugyanis miután a 20. században ez a bizonyos világgazdasági gravitációs központ eljutott az Atlanti-óceánig, most nagy sebességgel visszafelé tart, és ha minden igaz, 2025-re mélyen Ázsiában fog járni. Nagyításért kattintson az alábbi képre.